Én milyen béna is vagyok. Elaludtam! Pedig millió dolgom van. Tudom mit mondott Yoongi Hyung, de attól  még az idő nem áll meg és nem tudom  leállítani a dolgaimat, ha alszok. Csak, ha tényleg oda állok és lemondok sok mindenről, hogy utolérhessem magam. 

Csoda, de kipihentem ébredtem a stúdiómban. Fura volt, mert egyedül voltam. Álmodtam volna az előbbit? Vagy kajak megtörtént, hogy Yoongi puszit adott a fejemre én meg ott picsogtam neki, mint egy kis ovodás. 

-Basszus!- csaptam fejemre. Ez nem álom volt. Yoonginak a pulcsija volt a fejem alatt. Megnéztem karórámon, hogy mennyi az idő. 17 óra. Uh, 1 órája vége a munka időmnek. Megfogva Yoongi pulcsiját, telefonomat mentem ki a stúdióból. Elsőnek megnéztem Genius Labor-t, hátha ott van szobatársam. Hát senki nem volt ott. Nem láttam és nem hallottam semmit. Telefonon kikerestem Sugát, majd hívni is kezdtem. 

Telefon

-Szia Zsófi, felébredtél?-  szól bele Cukorka.

-Sì, sì.-  válaszolok neki olaszul, amit szerencsére értett.

-Merre vagy?-  kérdezem.

-Az egyes szekcióteremben. Akartam mondani, hogy gyere ide. - válaszol kérdésemre.

-Rendben Hyungsí mindjárt ott leszek! - rakom le a készüléket. Ahogy kérte Yoongi, arra is vettem az irányt. Pontosabban a földszintre, deee eléggé különös látvány fogadott mikor beléptem. Bent volt Yoongi, Namjoon, Jimin, Jackson, Xiumin hyung és Oh Dr. 

-Il wtf?  Mifolyik itt?-  lépek be a terembe. Most ez a köszönés. Így jártak. 

-2 megbeszélni valónk van.-  szól hozzám Oh Dr.

-Igen?-  kérdezek tovább. Ezekszerint, ha nem szólalok meg senki nem folytatja a bájcsevelyt. 

-Itt az allergiás papírod.- nyújt át egy borítékot. Egyből kibontottam, hogy megnézhessem a levelet. Gyorsan összefoglalva nincs semmi bajom allergia téren. Az idegesség és a túlterheltség miatt vagyok egy csontkollektció valamikor. 

-Ezt selytettem- szólalok meg. Sebre vágtam a levelet. 

-Na igen. Amiket csinálsz csökkenteni kéne.- szól hozzám Xiumin. 

-Már tervbe vett cselekmény.- vontam vállat. 

-És mit húznál ki a listáról?- kérdez rá Namjoon. 

-Nem tudom.- húzom számat. 

-Javasoljak?- kérdez Jackson. 

-Felsorolom ki mit mondana.- mosolygok rá szelíden. 

-Jackson, te a kocsit rakatnád le velem. Xiumin a mesterlövészetet. Oh Dr. az élet stílust. Alma a dohányzást. Mark a túrákat. Keresztapa meg a bmx-t. - soroltam fel.  A Bangtan tagoknál nem tudtam mit felsorolni, hisz ők még nagyon nem szóltak bele ebbe vagy nem találtam olyat, amibe beleszólni akarnának. 

-Akkor miért nem hallgatsz legalább 1 emberre?- kérdő jelezi meg mondandómat Jimin. 

-A dohányt kezdem lerakni. A stílusomon nem változtatok. Vezetni szeretek. Túrázni mozogni szeretek.- sorolok fel mindent. 

-És a lövészet vagy mit mondott Xiumin Hyung, mesterlövészet?- akad ki Namjoon a végére. 

-Ön védelem, meg.....önvédelem.- gondolkoztam el mit tudnék mondani mást, de semmi. 

-A zenét gondolom nem rakod le, ahogy a táncot se és az orvosit se.- gondolkodik hangosan Yoongi. Derülve bólogattam neki, hogy azokról nem mondok le a legkevéssbé. 

-Egy biztos Zsófi, ez így nem mehet tovább, ha kell felfüggesztelek!- keményedik meg Oh Dr. hangja a végére. Az állam a padlót surolta. 

-Hy..Hyung!- szólok rá. Nagyon ledöbbentett amit mondott, felfogni alig bírtam. 

-Ha ezzel az egészségedet jobbá teszem tudod, hogy megteszem.- folytatja ugyanolyan hangnemben. Elszomorodtam, hisz tényleg megteszi, ha nem döntök. Meghajoltam, majd kifutottam a teremből. Egyenesen futottam a tánctermemhez. Szerencsére nem volt ott senki. Felkapva táskámat hagytam el az egész épületet. Egy taxit fogva indultam meg a testvérházhoz. Ami eléggé eldukott helyen van. Az erdő mellett van, ha kedvem van futkorászni, vagy lövészetre gyakorolni azt ott megtehetem. Kifizettem a benzint és felnyitva a garázst csodáltam meg szép kis kocsimat. A falon baloldalt volt egy doboz, amibe a kulcsokat tartjuk. Onnan kivettem a sajátomat. 

Beültem és máris indítottam el a kicsikét. Gondoltam kimegyek a reptérre ahova szoktam járni, ha kicsit megakarom huzatni a kocsit. Délután fele már nemigen szoktak itt leszálni repülők, így nyugodtan szoktam gyakorolni és vezetni. Volt egy hangár, ahol egy kocsi szalon volt. Ahol most  San ügyködött az egyik kocsin és közbe hallgatta a rádiót Jongho-val és Seonghwa-val.

-Göndörke!- dobja ell Jongho az olajos textil anyagot amibe ép törölte a kezét. 

-Szia!- ölelem meg barátom, vigyázva, hogy ne legyek olajos. San-t is megölelgettem ahogy a banda Eommáját is. Bementem a főnökiirodába, ahol átvettem a ruháimat ilyen könnyedebbé. Laza hosszú póló egy kényelmes bemelegítővel és egy sima sportcipővel. A székből elvettem a bukósisakot. 

-Megyünk egy versenyt? - kérdezi Jongho. Biccentettem egy igen helyett, szerencsére értette így is. Beültünk a kocsikba. San rohan hozzánk. 

-1. A kocsival óvatosan, kicsit ügyködtem rajta, és lehet felgyullad a motor, ha túlhajtod. Jön hozzám az ablakhoz.. Ez rád is vonatkozik Jongho!- ordítja át. Seonghwa jött a két kocsi közé elindítani a versenyt. A verseny egyszerű. A felszálló pálya hosszú, annyira, hogy tudjunk a kocsit megpisiltetni. Az út végén van egy villanyoszlop azt szoktuk megkerülni, majd ide vissza menni. Seunghwa ránk pillantot, hogy készenállunk-e? Mind a ketten a motort megdörgettük, jelezve, igen. 

-3...2...1...!- számolt vissza Eomma. Mikor az egyet kimondta akkor leengedte felemelt kezeit. A kocsik elindultak. Jongho előnybe volt. Felfigyeltem, hogy más kocsik is jöttek a reptérre, amiket hírtelen nem simertem fel. Ezért lemaradtam, de gyorsan egy felgyorsultam, plusz nitrót is használtam. Figyeltem amit San mondott, hogy ne hajtsam túl a kocsit. A kanyarnál megtudtam szerencsére előzni. Az a lényeg, hogy Seunghwa mellett menjünk el. Ő mondhatni a célvonal. Ott áll ahol mi elindultunk. 

A célba én érkezdtem meg elsőnek, de nagyon súroltuk az egyenlőt. nevetve száltunk ki a kocsiból. 2 kocsi ami leparkolt a hanár előtt. Az ottani emberek is kiszáltak. Bátyus volt meg a Bts tagok. 

-Sziasztok!- derültem rájuk. 

-Sziasztok!- köszöntek a fiúk a három srácnak. Gyorsan mindenki bemutatkozott egymásnak, hogy mindenki ismerje a másikat. 

-Megmondtam, hogy itt lesz!- jelenti ki Jakcson miközben Namjoon-nak magyaráz nagyba. Nemlegesen megráztam a fejemet. 

-Ezt nem hiszem el.- suttogtam magam elé. A srácok lefoglalták magukat és körbe néztek a hangárban. Nekem közbe San nézte a kocsi állapotát, mint mondta a verseny előtt egy-két dolgot ügyködött rajta. Na most még pár dolgot átprogramozott a rendszerben. Egy kisebb drón repült be a nyitott hangár ajtón.

-Földre!- ordítja el magát Jongho. Eléggé jogosan. A drón egy-egy villogó bombát dobot az én kocsimra és a Jonghoéra. A drón elsállt, a többiek lefagytak. Sajnos vagy nem, de én meg a 3 fiú ( Ateez tagok) eléggé jártasak vagyunk a veszélyes dolgokban, így Almával egyből kapcsoltunk. Kettő nehéz valamit megfogva ültünk be a kocsiba és indultunk el fénysebességet megszégyenítve. Amit én megfogtam és nehéz volt, az egy tégla volt még az építkezésből. Azt a gázra ráraktam és az ajtót kinyitva ugrottam ki a kocsiból. Barátom is ezt tette. A két kocsi egyszerre robbant fel. 

Nem csak a kettő kocsi, hanem a mi szivünkből egy-egy darabka. Netán, ha nem kapcsolunk, akkor biztos megölt volna mindjájunkat. Meg persze, csak kettő nagyon erős gépjármű volt. Eléggé nehéz volt mindkettőnknek a pénzt összeszedni rá. 

Egy két könnycseppet elhagyot a szemem, ahogy Almáé is. Szomorkodva tértünk vissza a hangárba. Ahol megkaptam Jacksontól a fejmosást eléggé erősen, hogy meg is hallhattam volna és hogy ezt a dolgot most már rendesen eltiltja tőlem és most már nem csak szólongat. 

-A Jongho kocsija volt az egyik mesterművem!- akad ki San. 

-Nekem a sajátom.- dobok el egy kisebb mosolyt. 

-Kettő kihúzva a listáról.- írom fel a telefonba. A dohányzásról kezdek leszokni, most jött a kocsi. Így maradt még a többi, amiről leakarnak beszélni a többiek. Majd meglátjuk azok, hogy sikerülnek. 

-A tűzoltókat már hívtam. Jobb ha letipliztek innen.- jön mellénk Seunghwa.  

-R-endben Omma! Majd még beszélünk!- öleltem meg a három srsácot. Ahogy a többiek is elköszöntek egymástól.