Azok után a szörnyűségek után, amiken átmentünk és kis híján belehaltunk, kezdve a harapásomtól, a Szellemlovasokig...és hogy a Nogitsunéról ne is beszéljünk, aki majdnem megölte Allisont és Aident és Stilest...és sok ártatlant, azt hittük már vége a borzalmaknak, amik Beacon Hillsbe jöhetnek. Miután Allison majdnem meghalt arra a megállapodásra jutottunk, hogy átváltoztatom....de ez nem éppen úgy sikerült, ugyanis Allison nem Vérfarkas lett, hanem Banshee, így Lydiával gyakoroltak szinte minden nap, ami jól jött a Szellemlovasoknál, amikor is sajnos csak a végére, de Derek is visszatért közénk Breadennel. Theot és Petert nehezen ugyan de elfogadtuk úgyhogy megint együtt van a falkánk kivéve Ericát és Boydot...és Kirát azóta se hallottunk felőle valószínűleg még mindig a Bőrváltókkal van... Az egyetemi évek sem voltak egyszerűek de minden hétvégén mindannyian visszajöttünk Beacon Hillsbe. A legutolsó év végére mielőtt egyetemre mentünk mind összeszedtük magunkat....még Malia is, aki hármas négyes tanuló lett és felvették egy nagyon jó iskolába.

Scott:
Most épp a diplomaosztónkon ültünk...megbeszéltük, hogy ahogy végzünk, elmegyünk Liamékért a gimihez és együtt ünneplünk. Mindegyikőnk ünnepélyén van egy hozzá közelálló személy...kivéve Theoén. Már csak pár másodperc volt és a magasba repültek a díszsapkák és találkozhattam a barátaimmal....és három...kettő...egy! A kalapokat elhajítottuk és én már fordultam is.
Ahogy megfordulok anya és apa és Dr.Deaton is ott állnak előttem.
-Gratulálok Fiam!-Mondta apa és közben megölelt.
-Büszke vagyok rád Kicsim!-Hallottam közben anyától és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Szép volt Scott!-Hallottam Dr.Deaton-tól és megveregette a vállam.
-Menj csak Scott majd holnap ünneplünk.-Anya mosolygott és biccentett a fejével a motorom felé.
-Biztos nem gáz?-Kérdeztem, mert mégiscsak Ők a szüleim.
-Nem, menj és holnap megbeszélünk egy-két dolgot, ami itt Beacon Hillsben történt/történik.-Apa még mindig nem tudta mik és mért történtek velünk ezért megígértük anyával, hogy elmesélünk neki mindent, amikor lediplomáztam.
-Rendben, köszönöm!-És már fordultam is.
-Jó szórakozást!-Hallottam még szinte egyszerre, mindhármuktól.
Már pattantam is a motoromra.

***

Amikor megérkeztem a régi iskolánkhoz, még senki nem volt ott. Liamék pedig még bent voltak, így hát csak néztem magam elé az erdőbe, amikor egyszer csak egy vörös szempár nézett vissza rám, úgy harminc méternyire. Először azt hittem csak képzelődöm, de amikor jobban megnéztem, akkor egy farkast láttam kirajzolódni magam előtt. Pislogtam egyet és addigra a farkas egy lány alakját vette fel. Szerencsétlenségemre nem Malia volt, de sajnos nem láttam jól úgyhogy nem tudtam, hogy ismerem e. Egyszer csak meghallottam, hogy valamit mondani szeretne, de nem értettem jól.
-Se.....lek- Csak ennyit értettem.
-Tessék?- Kérdeztem vissza és egyet előre léptem, ám a lány abban a pillanatban hátrált egy lépést, ezért farkasként hallgattam.
-Segíts! Kérlek!- Mondta újra.
Csak néztem, de nem tudtam mit mondjak, amikor válaszra nyitottam a szám, meghallottam barátaim közeledését. Liamék mögülem jöttek, jobbról hallottam a jeepet és két motort, balról pedig a többieket. Rájuk néztem, majd vissza a lányra, de Ő már nem volt ott...csak bámultam, magam elé, hátha a lány kinéz az egyik fa mögül, de nem.
Barátaim szakították meg a bambulásom:
-Hé, Scotti!-Stiles volt az.
-Öhm...Igen?
-Minden rendben?
-Persze
Stiles mellől kilépett Lydia és egy csókot nyomott Stiles arcára...még mindig együtt vannak. Liam és Mason megveregették a vállam és Haydennel és Corey-val Stilesék mellé álltak. Ethan mögül leszállt Danny, és mellőlük egy másik motorról Aiden, közben kiszállt Isaac és Allison kézenfogva a kocsiból és Theo is megjelent a kocsijával, valamint Derek és Breaden is megjött Corával...és aztán megláttam Őt... Malia gyönyörű volt az ünneplőjében...a Szellemlovasok támadása és ami utána történt eléggé összehozott minket. Na jó konkrétan beleestem, de nem tudtam, hogy mondjam el neki, plusz Stiles-szal is beszélnem kellett elvégre együtt volt Maliával. Mikor mind egymás mellett álltunk, jött egy nagy ölelkezés, aztán csend, amit én törtem meg:
-Jó, hova szeretnétek menni?
-Mért több lehetőség is van?-Kérdezte Malia.
-Elmehetnénk korcsolyázni.-Mondta Allison.
-Vagy a Tóparti házhoz.- Vetette fel Lydia.
-Vagy elmehetnénk iszogatni.-Javasolta Mason.
-Hát én még életemben nem korcsolyáztam.-Mondta Malia.
-Akkor ez eldőlt.-Vágtuk rá majdnem egyszerre.
-De a kori pálya nem zárva van?-Tette fel a kérdést Hayden.
-Boyd másoltatott kulcsot és odaadta még anno.-Mondta Stiles.
-Oké, akkor menjünk.-Vágtam rá.
Már szálltunk is ki-ki a saját járművébe/járművére és elindultunk.

***

Megérkeztünk a pályára és Stiles már nyitotta is az ajtókat.
-És Szezám tárulj!-Mondta és beengedett minket.

Mindenki belépett előttem, ám Malia megtorpant.
-Van valami baj?-Kérdeztem tőle.
-Te nem hallottad?
-Mit?
-Egy lányt.
-Nem.
-Mindegy, lehet, hogy csak képzelődtem.-Vágta rá, de még mindig nem mozdult.
-Ezen kívül mi a baj?-Kérdeztem, kicsit aggódva.
-Félek.-Mondta, küszködve a könnyeivel.
-Mitől?
-Annyi minden megváltozott. És már nagyon rég nem történt semmi katasztrófa, ami pedig tudod mit jelent.
-Igen tudom...de ne sírj.-Mondtam és letöröltem egy könnycseppet az arcáról.
-Oké....huh...megnyugodtam. Menjünk be.-És azzal a lendülettel belépett a palánk mögé, ahol Lydia egy pár korcsolyát nyomott mindkettőnk kezébe.

***

-Jó...Scott segítesz?-Kérdezte Malia tőlem és először csak hebegtem.-Scott?
-Igen, persze, szívesen!-Nyögtem ki végül.

Odanyújtottam a kezem neki, kicsit tartva tőle, hogy nem fogja viszonozni, de ahogy ez az eszembe jutott fogta magát és belehelyezte a kezét az enyémbe.

Eleinte elég nehézkesen ment neki, de ahogy mentünk körbe-körbe egyre jobban belejött. A többiek elvoltak ki-ki a maga párjával. Theo pedig megint egyedül korizott körbe-körbe. Most minden olyan tökéletesnek tűnt, de igaza volt Maliának, hogy, ha minden ilyen tökéletes, akkor valami szörnyűség következik.

***

Már jó ideje koriztunk, közben Stiles bekapcsolta a zenelejátszót és táncoltunk énekeltünk...és a képek sem maradhattak el, amikor Malia megint hallotta azt a valakit, akit említett nekem és ekkor egy farkas el kezdte kaparni az ajtót... De amikor kimentünk, akkor nem volt kinn senki, csak egy Triskele volt az ajtóra vésve, de vér is vegyült a véséssel, valamint oda volt írva a Triskele alá, hogy Hale.

-Erről beszéltem!-Mondta Malia.