Amikor leértem az ebédlő elé...megláttam őt...vagyis Lily-t.

Odamentem hozzá és köszöntem neki:
-Szia Lily!-köszntem rá mosolyogva.
-Ó,szia Jimin!-mondta viszonyozva a mosolyomat(lehet ezt így mondani?😂😅).
-Miért hívtál le ide?
-Hát....ismerkedni!
*Ne hidd el neki!*-mondta a hang a fejembe.Az a baj,hogy én a hangnak hiszek...

Fél év múlva:

Lily-vel nagyon jól elvoltunk,mint barátok,de egy hónapja eljött a barátságunkért a "vihar" és eltávolodtunk.Ő az osztály r$bancaihoz ment és elkezdett nekem beszólogatni...Aztán kiderült az is,hogy mindig is hozzájuk tartozott,de új r$banc főnök lett és,hogy bent maradhasson...ezt kellett tennie....Át kellett vágnia,ki kellett használnia.Aztán még nagyobb baj történt...A hang a fejembe egyik éjjel át vedte az irányítást és éjszaka betörtem Lily-ékhez és megöltem a ribizlit...
*Szép emlék marad!Hihi!😂😂*-én már félek ettől a hangtól...
De most vissza Lily-re.....a legdurvább az volt,hogy senkinek se hiányzik,a szülei utálták azért mert AZ lett belőle,régen teljesen normális volt...állítólag...De térjünk át az elmúlt félévre!Mindenből ötös vagyok...amiért a tanárok mindig dicsérnek és sokszor visznek versenyekre,meg is nyertem a legtöbbet.Barátaim...nincsenek.Elvagyok a saját kis világomban,ez így tökéletes számomra.
*Nem sokáig!*-mondta a hang.
Mi?Ez így fog maradni!-"mondtam"a hangnak.
*Hát nem hinném!Amúgy hívj Akimo-nak!*-mondta...a nevét azóta se tudtam kiverni a fejemből miután...az történt...😕