Ajánlott zene: BTS - Love youself Highlight reel full piano cover by Ryuserlover (link lent!)

Hoseok nem volt mindig boldog. Sőt, elég gyakran nem volt az. Sőt, szinte sosem volt igazán boldog. Boldog volt, mert barátokat talált, mert gyakornok lehetett, mert egy csapatban volt. A Bangtanban. Még rágondolni is csodás volt. De hogy boldog is lett volna? Ami azt illeti, nem teljesen. Talán a csapat bohócának és mosolygó napsugarának tűnt, mégsem tudott mindig pozitívan gondolkozni. Sőt, Yoongival már egy ideje ők ketten alkották a "depressziós társaságot" a csapatban, csak ezt nem mindenki tudta. Vagy éppen rajtuk kettőjükön kívül senki sem tudta.
Hoseok maximalista volt, de sosem érte el a maximumot. Habár tudott énekelni, meg sem közelítette a csapat énekeseit. Tudott rappelni, de nem érezte elég jónak magát, hogy Yoongi és Namjoon oldalán ki merjen állni. A csapatban talán ő volt a legjobb hiphoptáncos, de nem volt képes olyan gyönyörű, kecses mozdulatokra, mint Jimin. És a saját terepén is mindig voltak olyan figurák, amelyeket lehetett volna még javítani. Írhatott volna olyan jó szövegeket, mint a másik két rapper, de úgy érezte, sosem ír olyan jókat. Mit keresett egyáltalán a csapatban? Nem volt olyan jóképű sem, mint Jungkook, Jin vagy Taehyung... Sőt, talán ő volt a kakukktojás köztük. Jóképű volt egyáltalán, vagy őt fogják a fanok a "ronda Bangtannak" hívni?

Minden olyan bizonytalannak tűnt, olyan keserédesnek. Hoseok hosszú órákig maradt bent a közös próbák után az egyik táncteremben, hogy gyakorlással levezesse a felgyülemlett feszültségét. Sosem volt elég jó. Sosem lesz elég jó.
Nem mintha nem hallott volna más, kisebb tánctermekből éjfél után is kiszűrődni zenét. A hosszú folyosón megannyi apró terem volt, ahol gyakornok táncoltak egyedül vagy párban, hogy jobbak legyenek. Ezért minden alkalommal, amikor Hoseok hullafáradtan végigsétált ezen a folyosón, egy csalódásnak érezte magát. Míg ő aludni ment, mások még táncoltak, még fejlődtek. És ha valamelyikük a végén jobb lesz, mint ő? Ha lecserélik a Bangtanban, miközben napi néhány óra plusz gyakorlással ő is debütálhatott volna?
Már maga sem számolta, hány éjszaka indult el haza, hogy aztán a folyosó közepén visszaforduljon, és még néhányszor eltáncolja az aznapi gyakorlatát.

Elhalt az utolsó akkordja is a dalnak. Hoseok fáradtan hagyta, hogy összerogyjon alatta a teste, és hangos puffanással érkezzen a parkettán. A felfüggesztett órára pillantott. Már fél három volt. Hoseok már egyszer elindult hazafelé, de akkor látta, hogy Jimin éppen vele szemközt gyakorolt, látszólag teljesen belefeledkezve a dalba. A fiú olyan könnyedséggel mozgott, olyan eleganciával... Hoseok visszament a saját termébe, hogy ő is tovább dolgozzon a mozdulatain, de másfél órával később már teljesen kimerültnek érezte magát.

- Oh, bocsánat! - szólalt meg riadtan egy vékony női hang. - Azt hittem, nincs itt senki, nem hallottam zenét és senki sem próbált bent, mármint... Gondolhattam volna, hogy van itt valaki, hiszen ég a villany, de nem volt üres próbaterem, úgyhogy meg kellett néznem... Igen, ennyi, bocsánat, megyek is.
Hoseok már éppen kezdett elbóbiskolni, amikor benyitott a lány. Néhány másodpercig értetlenül bámult bele a fekete szemekbe, aztán rájött ki is áll az ajtóban. Ryujin. Hoseok rekordsebességgel pattant fel a földről, hogy egy pillanatra megszédült, és elfeketült a látótere. Megtámaszkodott a térdein, és megvárta, hogy újra kitisztuljon a látása. Így úgy tűnhetett, mintha csak nagyon fáradt lett volna. Ami tényleg volt is.
- Gyere be nyugodtan, én éppen menni készültem.
- Tényleg? - csillant fel a lány szeme. - Biztos nem csak miattam mész el?
- Más úgyis csak feküdtem, te is láttad - nevetett Hoseok. - Gyere csak.
A fiú a terem sarkába sétált a táskájához, amíg a lány bejött, és a saját dolgait ledobva, nyújtani kezdett. Hoseok egy pillanatra abbahagyta a pakolást, és az egyik tükrön keresztül figyelni kezdte a lányt. Most is fekete melegítőnadrágban volt, fekete toppal, amiből kilátszott a hasa, amikor összekulcsolta a feje felett a karjait. Hoseok nyelt egyet, de nem bírta elfordítani a tekintetét. Helyette a lány arcát kezdte tanulmányozni. Ryujin egyértelműen fiatalabb volt nála, a vonásai szinte még kislányosak voltak. A szeme azonban gyönyörű volt, sötét, és lefelé menő. Még smink nélkül is igéző volt a tekintete. Még úgy is, hogy... Holy crap.
A lány pont a szemébe nézett a tükrön keresztül. Hirtelen mindketten elpirultak, és zavartan kezdtek mást csinálni. A lány a laptophoz sétált, hogy dalt keressen magának, míg Hoseok befejezte a pakolást.
Tinashe 2 on című száma kezdett szólni a lejátszóból. Hoseok megállt egy pillanatra. Ne. Tinashe volt a gyengéje. A lány táncolni kezdett a zenére. Hasonlóan jó volt, mint a válogatón, habár néhány másodperccel a dal kezdése után elrontott egy lépést, és azt kezdte gyakorolni, kevés sikerrel.
Hoseok már felvette a táskáját, és megtette az első lépéseket kifelé, azonban most megállt.
- Az a baj, hogy a lábfejed nem jó irányba áll. - A fiú demonstrálta a lánynak a helyes tartást.
- Így? - próbálkozott a lány, aki úgy tűnt, nem bánta, hogy megzavarták.
Hoseok ledobta a táskáját, és odament a lány elé, majd leguggolva megigazította a bokáját.
- Így. Különben meg fogsz sérülni - mosolygott fel rá a fiú.
Most tökéletesen végre tudta hajtani a táncmozdulatot.
- Hű. Köszönöm. - A lány szeme gyönyörűen csillogott.

Hoseok hezitált egy pillanatra, aztán felegyenesedett, hogy elinduljon kifelé.
- Várj - szólt utána Ryujin.
A fiú megállt, és visszanézett.
- Már láttalak korábban is gyakorolni, és éjjel mindig egyedül vagy, és hát, arra gondoltam, hogy jó lenne valaki, akivel tudok gyakorolni, mert hát, a többiekkel nem jövök ki túl jól. És kéne valaki, aki segít, de nem utál, és néha láttalak táncolni, és nagyon jó vagy. Tudom, hogy nem érhetek fel veled, de talán, ha lenne kedved, akkor esetleg gyakorolhatnánk együtt, mert az tényleg jó lenne, és...
Hoseok elnevette magát. Ryujin elképesztően aranyos volt, ahogy idegességében hadart. A lány úgy tűnt félreértette a fiú jókedvét, mert gyorsan visszakozni kezdett.
- Én teljesen megértem, ha nem akarsz egy olyan amatőrrel gyakorolni, mint én. Biztos csak hátráltatnálak, én sem szeretnék valakit, aki nem tud táncolni, de együtt kéne lennem vele, úgyhogy vedd úgy, hogy nem is szóltam, csak kérlek ne mondd el senkinek, hogy egyáltalán megkérdeztem, mert az nagyon ciki lenne, és már így is elég ciki minden, amit csinálok, szóval...
- Este tíztől ráérsz? - szakította félbe a fiú.
A lány lefagyott, aztán egy széles vigyor terült el az arcán.
- Igen! Persze! Köszönöm!
- Nos, legalább már nem fogok tánc közben elaludni - próbált lazának tűnni Hoseok. Felvette a táskáját, és intett egyet a lánynak, ahogy kiment az ajtón.

Ahogy kiért a Big Hit épületéből, már nem tudta visszafojtani a vigyorát. Bedugta mindkét fülébe a fülhallgatóját. A mobilján a Radiohead Creep című száma volt ismétlésre állítva, ezen a napon azonban nem volt kedve ezt hallgatni, és Pharrel Williamsre váltott.
A gyakornokok nem járhattak egymással. De a közös táncolást senki nem tiltotta meg nekik.

***

 - Jungkookie! - kiáltotta Hoseok, ahogy a fiúra vetette magát. Jungkook dzsekiben és sapkában állt a táncterem ajtajában. - Na, mit hoztál nekem?
 - Mit hoztam volna, hyung? Nincs egy vasam sem - nevetett Kook, ahogy lehámozta magáról az idősebbet.
 - Most ezt mondja, de biztos dőzsölt odakint - lépett a fiúhoz Namjoon, és megveregette a vállát. - Remélem jókat buliztál.
- Hyung, Amerikában én kiskorú vagyok...
- Rossz lehet - nevetett a már huszonkét éves rapper.
- Üdv itthon - mosolygott Seokjin, és ő is megölelte a fiatalabbat.
A terem sarkában egy alak makacsul ülve maradt, és a telefonját bámulta. Az áruló. Jungkook gyorsan elkapta a tekintetét Yoongiról.
- Hol van Jimin hyung?
- A mosdóba ment.

 - Ha nem mondod el, hogy mi a baj, honnan tudjam? - sóhajtotta Jimin.
 - De nincs semmi, Jims. - Taehyung nem tudott hazudni.
 Jimin nekidőlt a csempével kirakott falnak.
- Mostanában olyan távolságtartó vagy...
- Nos, nem én vagyok az egyetlen - morogta Tae.
- Mi?
Taehyung is nekidőlt a falnak, a másiktól néhány centire.
- Azt hittem, csak a többiek előtt nem akarod, hogy... De aztán, mikor kettesben vagyunk, akkor sem vagyunk... És nem tudom.
- Tae. Én ebből semmit nem értek.
- Mármint, én sem gondoltam, hogyha egy helyen leszünk újból, akkor majd evidens lesz, hogy újra együtt leszünk úgy. Mármint, de. Igazából pont ezt gondoltam - nevette el magát kínosan a fiú. - Bocs, hülye ötlet volt. Tudom, hogy megegyeztünk.
- Tae.
- Ne beszéljünk róla, jó?
- Tae. Én csak nem voltam benne biztos, hogy te is szeretnéd - mosolyodott el az idősebb. - Elvégre már te sem vagy tizenhat. Sok minden változhatott. Nem tudtam, hogy még mindig többek vagyunk-e barátoknál.
- Mintha valaha barátok lettünk volna - horkant fel Taehyung. - Már ötévesen is azt játszottuk, hogy összeházasodunk.
 - Ezt ne emlegesd - vörösödött el Jimin. - Szóval?
- Szóval?
- Szép lassan visszatérhetnénk arra a pontra, ahol tartottunk anno, aztán...
Taehyung olyan gyorsan ugrott Jimin elé, hogy a fiú még a szemét sem tudta lehunyni, mielőtt az idegen ajkakat megérezte a sajátján.
- Fuck that - motyogta Tae, amikor egy pillanatra elhúzódott. - Majdnem öt éve vártam erre.
Taehyung újra megcsókolta a fiút. Jimin kezei a mellkasuk közé szorultak, míg a hátát a fiatalabb a falhoz nyomta. A fiú belekapaszkodott Taehyung pólójába, ahogy egyre jobban belefeledkezett az érzésbe. Hirtelen egyiküket sem érdekelte, hogy bárki rájuk nyithat. Csak az volt a fontos, hogy visszakapták egymást.
 - Az apád ki fog nyírni minket - törte meg a csókot Tae, amikor már egyikük sem bírta szusszal.
- Kit érdekel? Elvégre már én sem vagyok tizenhat - vigyorodott el bágyadtam Jimin, és visszahúzta magára a lihegő szerelmét.

- A még majdnem kiskorú szemeim! - nyögött fel Jungkook, a szemeit fél kézzel eltakarva. - Menjetek szobára!
- Jungkookie! - kiáltotta Taehyung, és Jimintől ellökve magát, elindult a fiú felé.
- Esküszöm, ha ugyanezzel a kézzel előbb még valami mást csináltál, megfojtalak - morogta Jungkook, ahogy megölelte a régi barátját.
- Én is örülök neked.
- Egyébként mit csinálsz itt? Jimint látogattad meg?
- Nem-nem - csóválta a fejét Jimin, és ő is közelebb jött, hogy átfogja Taehyung derekát.
- Akkor mi folyik itt? - ráncolta a homlokát a fiatalabb.
- Tae is Bangtan lesz - jelentette be büszkén Jimin.
- Oh.
A pár összenézett.
- Ennél azért nagyobb lelkesedést vártunk...
Jungkook elnevette magát.
- Ne értsétek félre. Örülök. De azt nem mondanám, hogy meg vagyok lepve. "Markáns hang kell a csapatba." "Talán új meghallgatást tartok." - idézte a fiú Bang PD szavait. - Akkor lennék meglepve, ha nem Tae állna itt, hanem valaki más.
- Ez így nem volt poén - sóhajtotta lemondóan Taehyung, és előregörnyedt.
- Oh, baby, ne légy szomorú. Kookie csak ünneprontó, a terved tök jó volt - simogatta meg Jimin a vállát.
- Hánynom kell - felelte komolyan Jungkook, és inkább kiment a mosdóból.
Ahogy kiért a folyosóra, megállt egy pillanatra, és elvigyorodott, mielőtt folytatta volna az útját.

***

 - Nos, lássuk, mit tanultál Amerikában - tapsolt a koreográfus, miután Jungkook is átöltözött és minden Bangtan visszatért a próbaterembe.
A fiú ugyan láthatóan nyelt egyet, mégis magabiztosan sétált ki középre, míg a többiek a falnál maradtak, ülve.
A hangszórókból Shinwa Perfect man című száma szólalt meg. Mind a hat fiú némán figyelte, ahogy a fiatalabb mozgott. Jungkook korábban is jól táncolt, de valami láthatóan megváltozott. A mozdulatai magabiztosabbak lettek, élesebbek, pontosabbak. És ezúttal úgy tűnt, a fiú valóban élvezi is a táncot, nem csak kényszerből mozog.
 - Engem is kiküldhetnének Amerikába, ha utána így tudnék mozogni - motyogta Namjoon, ahogy befejeződött a dal.
 - Bocs, leader, hogy ezt mondom, de az sokat nem változtatna, ha te kimennél  - röhögött Hoseok.
- Bocs, Hoseok-ah, hogy ezt mondom, de a csapatban én vagyok a szarkasztikus tag. Neked nem áll jól, napsugár - piszkálódott Yoongi.

- Nos, úgy látom, megérte elutaznod - veregette meg Jungkook hátát a tánctanár. - És most vissza a lusta banda többi tagja is! Még sok idő van este nyolcig. Addig megtanítom a Miroticot.
- Oh, no - motyogta Seokjin, és rémülten összenézett a kétballábas rapperrel. Namjoon végül megvonta a vállát, és felsegítette az idősebbet.
- Ma meghalunk - mondta biztatóan. 

***

- Haldoklom - vetette a földre magát Namjoon.
- Én is - feküdt le mellé Seokjin.
- Én azt hiszem, alszom egy órát, mielőtt hazamegyek - csatlakozott hozzájuk Yoongi.
A többi négy tag szórakozottan figyelte őket.
- Milyen szép látvány vagytok... - jegyezte meg Hoseok.
- Szép munka, srácok - intett a tanáruk, ahogy kiment az ajtón.
- Oh, tényleg. Mivel ma visszajött Jungkook, és Tae is csatlakozott hozzánk és elvileg nem lesz több tagunk... Arra gondoltunk, hogy elmehetnénk megünnepelni a dolgot - emelte fel a fejét Seokjin.
- Igaz, el is felejtettem volna - mosolyodott el Jimin.
- Ez sztriptízbárt jelent vagy csak ivást...? - kérdezte Hoseok.
- Ivást - vágta rá több tag is egyszerre. A fiú felvonta a szemöldökét.
- Oké, én benne vagyok.
- Én is.
- Persze. 

Hirtelen minden pillantás Jungkookra szegeződött.
- Én... Lehet, hogy inkább csak hazamennék.
- Miért? - biggyesztette le az alsó ajkát Jimin. - Ez Tae fogadóbulija! És a te visszatérésed... Még nem is meséltél nekünk az utadról.
- Így van, Jungkookie, velünk kell jönnöd!
A fiú reménytelenül nézett körbe. Egy pillanatra elkapta Yoongi tekintetét, és remélte, hogy az idősebb majd kimenti a kínos helyzetből, de csalódnia kellett. Persze. Yoonginak mindegy volt.

 - Kombae! - koccintottak a fiúk. Egy kültéri, szaletlival fedett helyre ültek be, ahol az üléseket fűtőtestekkel próbálták melegen tartani. Az asztali grillnél Seokjin forgatta gyakorlott mozdulatokkal a húst, és a zöldségeket, amikor éppen nem ivott.
Jungkook ugyanolyan állapotban rakta le a sojus poharát, mint ahogyan azt a szájához emelte.
- Nem is tudom, mikor ettem utoljára húst - szívta be mélyen a készülő vacsora illatát Hoseok. - El kéne mennem dolgozni, mint Yoonginak vagy Jungkooknak...
- Nem olyan poén hajnalban újságot hordani.
- A mekiben gürcölni sem.
- Legalább éjszakai műszakban vagy. Nincs sok vevő.
- A mekiről beszélünk - nevetett fel a fiú.
- Inkább igyunk - javasolta Hoseok, ahogy töltött mindenkinek, de megállt, Jungkook poharát látva. - Legálisan ihatsz, és mégsem teszed? Ne már...
- Ünneplünk, Kookie. Ma én fizetek mindent - mosolygott a fiúra Seokjin. A többiek örvendezni kezdtek. Jungkook kínosan nézett körbe a tagokon.
 - Ahjumma! - kiáltotta el magát Yoongi, mire mindenki ránézett. - Két kólát szeretnénk.
 - Hyuuuung! Már te is?
Yoongi megvonta a vállát.
 - Nem szeretem a sojut...
 - Ihatsz mást is...
 - Azt teszem - bólogatott a fiú.
 - Még egy ünneprontó - forgatta a szemét Taehyung. - Jungkookieee...
 - Szállj már le a kölyökről - morogta Yoongi.
Tae grimaszolt egyet, és visszatért az iváshoz.
Jungkook összezavarodva bámult maga elé. Yoongi láthatóan figyelmen kívül hagyta eddig. Most pedig...
Yoongi az asztal alatt rátette a kezét Jungkook térdére, és megszorította azt, ahogy a többiek még egy kört töltöttek. A fiú megeresztett egy apró mosolyt Yoongi felé. Az nem zavarta, ha körülötte mások ittak. Csak neki ne kelljen.

- Szóval... - kezdte Yoongi, mikor már mindenki kidőlt a csapatból, vagy túl részeg volt ahhoz, hogy figyelni tudjon.
- Szóval...
- Milyen volt Amerika?
Jungkook elmosolyodott.
- Nagyon jó. Egyszer el kell mennünk együtt.
- Örülök, hogy jól szórakoztál - mondta őszintén az idősebb, mégis feszülten.
- Hyung...
- Hmm?
- Hogyhogy... nem írtál?
Yoongi üvege koppant az asztalon.
- Én? Te nem írtál...
- De... - lepődött meg Jungkook. - Én arra vártam, hogy te írj, amikor éppen nem dalt szerzel vagy táncolsz vagy dolgozol... Te állandóan elfoglalt vagy.
Yoongi elnevette magát.
- Én meg arra vártam, hogy te írj, amikor éppen nem a fancy amerikai tánciskolában vagy. Mert te is elfoglalt voltál.
Jungkook belekortyolt a kólájába.
- Basszus.
- Ja. Basszus.
- Siralmas a kezdeményezőképességünk.
- Ja. Siralmas.
- Hyung.
- Hm?
- Még egy kör? - lóbálta meg az üdítősüvegét Jungkook, és küldött egy vigyort az idősebb felé.
Yoongi tapsolt egyet.
- Okkay! Rúgjunk ki a hámból! Ha már Seokjin fizeti... Igyunk Fantát is. Meg Sprite-ot.
- Őszibaracklevet! - nevetett Jungkook. Hetek óta rágódott Yoongin, és a fiú egy perc alatt képes volt eltüntetni az összes kétségét kettejükkel kapcsolatban. Legalább még mindig barátok voltak. És ez elég is volt. Egyelőre.

Megjegyzések:

* Ajánlott zene: 

https://youtu.be/OTlN3Y_PDyU

* Tinashe - 2 on. Csak mert Hobi imádja :D

https://youtu.be/-s7TCuCpB5c

* Radiohead - creep. Ez elvileg Hobi kedvenc száma

https://youtu.be/XFkzRNyygfk

* Shinwa - Perfect man, Jungkook focus. Nos, azért mind tudjuk, ki táncolja igazán jól ezt a dalt *khömm*Jimin*khömm*
(Ha esetleg volt a hétvégi Omonán, mondja már meg nekem, a rendes szám szólt, vagy a feldolgozás? :D Nem tudtam eldönteni...)

https://youtu.be/Aex_MKWVoZM

* TVXQ - Mirotic (ha valaki nem értené a srácok félelmét :D)

https://youtu.be/O_2yfWPZWJI

Köszönöm, hogy elolvastad!
Holnap BTS comeback, streameljetek sokat, de azért ne felejtsetek el tanulni másnapra, vagy valami ^^ És ne órán hallgassátok az albumot :'D Ettől függetlenül hozzuk össze a 20 milliót 24 óra alatt. Remélem sikerülni fog * - *
Én pedig igyekszem majd korábban feltölteni ezentúl  a hétvégén belül:)
És köszönöm a hozzászólásokat ^-^

~ Ally D