Ajánlott zene: Kodaline - High Hopes (link lent!)

"I only ran looking straight ahead, I had no time to look around"
~ Suga (Intro: Never mind)

Jungkook fáradt volt.
Már vagy fél órája próbálta rávenni magát, hogy felkeljen az ágyról, ahová levetette magát, amikor hazaért, és azóta sem mozdult onnan. Egy gyorsétteremben kezdett dolgozni, miután rendesen beköltözködtek. A munkahelye egy kicsit olyan volt, mint a pokol. Tele volt siető, egymást eltaposó emberekkel. A gépek hangja, a hangszórókból jövő zene és az emberek beszélgetése egységes hangzavarrá nőtte ki magát. Jungkook feje már az első néhány percben zsongani kezdett minden nap, amire egy lapáttal még rátett a konyhában uralkodó hőség is. A fiú műszak végére tompa fejfájással sétált haza, és csak arra tudta rávenni magát, hogy az ágyig elmenjen. Az alkarját minden nap újabb égésnyomok díszítették a felfröcskölődő olaj miatt, amire percekig folyatta a hideg vizet, amikor már volt ereje felállni.

Na nem mintha Jungkook bánta volna.
Most végre nem kellett senkitől sem félnie, nem kellett rettegnie. Nem lopakodva kellett közlekednie a saját házában. Azt csinált, amit akart.
Persze a fővárosi lakásnak aranyárban volt a bérleti díja, és mindkét fiúnak keményen kellett dolgoznia a lepukkant kis putriért, de ez még mindig sokkal jobb volt, mint korábban.
Jungkook végre szabad lehetett, ha csak egy kicsit is. 

A fiú azonban maga sem értette a saját gondolkodását.
Szabad volt, nem volt senki, aki megmondja, mit tegyen, nem bántotta senki... És mégis, hiába hagyta maga mögött a számára elátkozottnak tűnő Busant, hiába hagyta hátra az egész korábbi életét, úgy tűnt, az nem akarta őt elengedni.
A fiú tényleg azt hitte, hogy boldog lehet, ha egyszer megszabadul az apjától. De mi volt akkor az az enyhe nyomás a mellkasában és a gombóc a torkában minden egyes pillanatban? Miért tűnt nehéznek minden egyes levegővétel?
Ez volt minden, amire vágyott. Egy kis lakás, békesség, egy ember, akiben megbízhat. Csakhogy nem ilyennek képzelte a szabadságot.
Jungkook ezekben a napokban döbbent rá, hogy nem hagyhatta csak úgy maga mögött a múltját. Rájött, hogy a gyermekkora örökké kísérteni fogja, hogy örökké a lénye része fog maradni. A nyomás a mellkasában és a gombóc a torkában most már mindig hozzá fog tartozni. A démonjai vele maradtak.
Már csak az volt hátra, hogy elfogadja azt, aki ő maga lett a múltja által.

Amikor úgy érezte, hogy túlságosan a hatalmába kerítették a gondolatai, elővette a telefonját. A készüléket néhány nap munka után vette az első fizetéséből. A legolcsóbb okostelefon volt, amit kapni lehetett, szinte márka nélküli, de mégis egy telefon volt, amin Jungkook végre szabadon használhatta az internetet és tudott zenét hallgatni. Hosszas rábeszélés után Yoongi beleegyezett, hogy átküldje Kooknak a közösen felvett dalaikat, így a fiú szabadon hallgathatta azokat a friss szerzeményén. Naponta többször is végighallgatta az egész demót.
Habár imádta az összes dalt, a saját hangját hallani furcsa volt és zavarba ejtő. Nem tudott mit kezdeni az érzéssel. Tényleg így énekelt volna? Vajon tényleg jó volt? Ő nem érezte tökéletesnek, de ha a maximalista Yoongi mégis dolgozott vele, akkor lehetségesnek tűnt, hogy mégsem volt olyan szörnyű énekes.

Jungkook érezte, hogy lesüllyed alatta az ágy matraca, mire felpattantak a szemei. Yoongi dőlt el mellette. A fiatalabb kikapta a füléből a fülhallgatót.
- Na? Hogy ment?
Yoongi csukott szemmel válaszolt.
- Még nincsenek eredmények, de hazafelé kaptam egy SMS-t, hogy menjek be a Big Hit irodájába. Nem akarom elbízni magam. De talán bent vagyok a kiadónál.
- Hyung! - kiáltott fel izgatottan Jungkook, és felült. - Ha már behívtak, akkor...
- Ne. Tényleg nem akarom elbízni magam. Inkább fürödj le. Bűzlesz.
Jungkook lebiggyesztette az alsó ajkát, de aztán úgy tett, ahogy a hyung kérte. Elvégre másnap is ünnepelhettek.
- Mit akarsz enni? - kiabált be az idősebb a fürdőszobába.
- Bárányt! Nyárson! - röhögött a fiú az ajtó mögött.
Yoongi megcsóválta a fejét. Már régen megfogadta, hogyha egyszer híres producer lesz, minden nap bárányt fog venni a fiúnak, amíg annak elege nem lesz belőle.
- Oké, akkor instant ramyun lesz!
- Tökéletes.
Jungkook mosolyogva öltözött át. A világ mindig egy kicsit egyszerűbb volt, amikor Yoongi közelében lehetett.

***

Yoongi idegesen dobolt a lábával, amíg a váró egyik modern, ámbár rendkívül kényelmetlen székén ült. Már fél órája várakozott, de még mindig nem jutott be az irodába.
A folyosón folyamatosan emberek mászkáltak, így nem igazán figyelt rájuk egy idő után. Úgy tűnt, ezen a napon is válogató volt - legalábbis ezt szűrte le a munkások beszédéből - így nagy lehetett a kavarodás.
- Nem tudom, talán ha megkérdezzük Bang PD-t, akkor minket is elenged majd, hogy megnézzük őket, nem?
- Jó, de mi mit nézzünk rajtuk? Namjoon ért is a dologhoz. Vagy legalábbis próbálkozik.
Yoongi felkapta a fejét a névre. Két fiú sétált el mellette, hogy aztán hezitálva megálljanak az iroda ajtaja előtt. Mindketten melegítőt és trikót viseltek.
- Én nem merem megkérdezni - mondta az egyikük; egy vörös hajú, alacsonyabb fiú, pufi arccal.
- Én sem - röhögött a másik, akinek felzselézett fekete haja volt, és kilátszott az egész fogsora, ahogy nevetett.
- Amúgy sem mehettek be, várnotok kell a sorotokra - szólalt meg a titkárnő az asztal mögül, aki úgy tűnt, ismeri a fiatalokat.
A két fiú leült Yoongi mellé, így az könnyen hallhatta őket.
- Jó, de én nem várok tíz percnél tovább. Utána még ránk fogják, hogy csak lógunk.
- Oké, de akkor melyikünk fogja... Oh, itt van Namjoon hyung!
Yoongi is felnézett. A fiúnak még mindig a jellegzetes, oldalt felnyírt, felül göndör frizurája volt, de most egy egyszínű zöld pólót és farmert viselt. Meg olvasószemüveget. És a kezében egy könyv volt, aminek a latin betűs címe jól látszódott a fiú ujjai között. Yoongi majdnem elröhögte magát a rapper láttán. Nem így emlékezett rá a párbajról.
A két ismeretlen fiú felpattant, és Namjoon elé siettek.
- Joon-ah, nem tudnád megkérni Bang PD-t, hogy elmehessünk a válogatóra? - kérdezte a fekete hajú.
- Hyuuung, kérlek, mi is látni akarjuk őket! - nézett fel kiskutyaszemekkel a másik a fiúra, miközben koalamackóként a karjába csimpaszkodott.
Namjoon figyelme azonban másfelé terelődött.
- Gloss!  - rázta le magáról a vörös hajú fiút, és Yoongi felé nyújtotta a kezét.
Yoongi egy sóhajjal felállt, és kezet fogott a másikkal.
- Kim Namjoon - bólintott.
- Bang PD hívott vissza?
- Igen.
- Örülök. Remélem meg tudtok egyezni vele - mosolygott a rapper, a másik két fiú pedig értetlenül meredt rájuk.
- Várj, ezek szerint te tudod, hogy miért hívott...? - kezdte a kérdést, de félbeszakította őt a titkárnő.
- Bang Shi Hyuk várja önt.
Yoongi mély levegőt vett. Namjoon gyorsan megveregette a vállát, és az ajtó felé lökte a fiút.
- Fighting!
Yoongi belépett az irodába.
- Hyung, ki volt ez? - hallotta még a kérdést, aztán az ajtó egy halk puffanással becsukódott mögötte. 

A helyiségben néhány fokkal hidegebb volt, mint a váróban, így Yoongit még annak ellenére is kirázta a hideg, hogy augusztus közepe volt. A szobában hangszerek és lemezek voltak kiállítva, de a fiú érezte, hogy ez a hely nem érhetett fel egy igazán jól menő cég irodájával.
- Bang Shi Hyuk - fogott kezet a fiúval az íróasztal mögött álló férfi. - Foglalj helyet.
Yoongi is bemutatkozott, aztán mindketten leültek.  Bang PD pufók arca és kerek szemüvege egyszerre tette barátságossá, és kissé nevetségessé is a férfit.
- Gondolom érdekel, miért hívtalak ide személyesen, hiszen az eredmények még nem voltak kihirdetve, és még csak ma tartjuk a második felét a válogatónak.
- Nos, ezért vagyok itt - mosolyodott el a fiú, hogy enyhítse a szavai élességét.
- Mivel nincs sok időnk, ezért szeretnék rögtön a tárgyra térni. Meghallgattam a demóanyagot, amit beadtál, és tetszik nekem. Persze, van még mit tanulnod, de ezért létezik a gyakornokság. A jelentkezésedet producerként adtad be, ugye?
- Igen, uram.
- Nos, én felvennélek producernek, de ami azt illeti, nem szívesen tenném. A demódban te rappelsz, ha jól sejtem, és a minap hallhattalak élőben is. Ezért sokkal inkább ezen a téren foglalkoztatnálak. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetsz producer, csak kár lenne veszni hagyni az egyéb... adottságaidat.
- Szóval azt akarja, hogy rapper legyek? - döbbent le a fiú.
- Valahogy úgy. Kezdetben mondjuk, hogy felveszlek gyakornoknak producerként, de közben tanulhatnál rappelni is. A többiek is tanulnak zeneszerzést, szóval az arányokat leszámítva majdnem ugyanaz a két dolog.
- Ez megtisztelő, de nem vagyok biztos benne, hogy képes leszek rá - vallotta be a fiú.
- Egy próbát megér. És nem kéne egyedül csinálnod.
- Úgy érti, hiphop-csapatot akar debütáltatni?
- Vág az eszed - mosolyodott el a férfi. - Majdnem. Egy idolként működő hiphop-bandát, ami jelenleg Bangtan-projekt néven fut. Az idolokat jobban szereti a média. Mi pedig általuk belecsempésszük a hiphopot a médiába.
- Lehetséges ez? - nyelt egyet Yoongi. Idol? Tényleg?
- Ha megnézel egy olyan csapatot, mint a CN Blue vagy a Ft.Island, akkor láthatod, hogy a rockkal már megtették mások. A K-pop mostanában egyébként is változóban van. Ezt a lehetőséget szeretnénk megragadni.
- De én nem tudok énekelni. Vagy táncolni.
- Nos, még keresünk néhány énekelni tudó embert. Egyelőre három biztos tag van a csapatban, két rapper és egy énekes. Namjoon azt mondta, ti találkoztatok már.
- Ő is közéjük tartozik? - lepődött meg a fiú. A kemény rapper valóban idolnak készülne?
- Így van.
- És hány tagú lenne ez az... együttes?
- Még nincs eldöntve. Ha téged is a csapathoz veszünk, úgy már hárman lennétek rapperek, így legalább ennyi énekessel kéne számolni.
Yoongi nyelt egyet. Hat ember. Vagy hét. Ha még találnának rappereket, több is. De ha csak hat ember, az is hatodannyi pénzt jelent. És öt lakótársat. Öt hangoskodó embert.
- Gondolkozhatok még rajta?
- Természetesen. Ha nemet mondasz, még mindig nyitva lesz előtted a lehetőség, hogy producer legyél. De én örülnék, ha másképp döntenél.
Yoongi bólintott.

- Nos, ez volt az egyik ügy, ami miatt idehívtalak. A másik pedig az, hogy érdekelne, ki énekelt a demódon.
Yoongi gondolatban vállon veregette magát, de igyekezett megtartani a pókerarcát.
- Jeon Jungkook a neve. Tizenkilenc éves lesz.
- Komolyan gondolja az éneklést?
- Nos, azt hiszem.
- Akkor várom szeretettel akár már ma, hogy beszéljek vele. Tud táncolni?
- Még sosem láttam - vallotta be a fiú.
- Akkor majd fogod. Szöulban lakik?
Yoongi bólintott.
- Ha be tudna ma jönni a meghallgatásra, az lenne a legjobb. Akkor láthatná az összes felvételiztető, nem csak én.
- Felhívom - ígérte a fiú.
Bang PD finoman kitessékelte Yoongit az irodájából.
A becsukódó ajtó mögött Yoongi végre elvigyoroghatta magát. Gyorsan kihalászta a mobilját a farmerjából, és tárcsázta Kook számát. Eközben minden mozdulatát három fiú figyelte a kényelmetlen székekről.
- Hé, Jeon Jungkook! Jelents beteget, és told ide a segged a Big Hithez, elküldöm a címet.
- Hyung, dolgozom... - szólt bele egy fáradt hang a telefonba.
- Ez most fontosabb, mint a hamburgerek. Gyere! - Yoongi gyorsan lerakta, mielőtt a másik fiú ellenkezni tudott volna. 

- Mire jutottatok? - állt fel Namjoon, és lépett oda a fiúhoz.
- Nos, még semmi sincs eldöntve. Nem hiszem, hogy az idolság nekem való lenne.
Namjoon megértően bólintott.
- Ugyanakkor úgy hiszem, neked sem való, mégis itt vagy. - Ismét egy bólintás volt a válasz.
- És nem tudok táncolni.
Namjoon elröhögte magát.
- Nálam rosszabb nem nagyon lehetsz.
- Szóval, azt hiszem, megpróbálom.
Namjoon a levegőbe boxolt.
- Nice! Ezt akartam hallani. Dolgozzunk keményen, csapattárs - rázta meg újra Yoongi kezét.
- Ők pedig - mutatott a két ülő fiúra - Jung Hoseok és Park Ji...
Namjoont ezúttal az irodából kilépő Bang PD zavarta meg.
- Ti mit csináltok itt? - kérdezte szigorúan a férfi, miután végigmérte a társaságot.
A vörös hajú fiú csak összehúzta magát, úgyhogy a Hoseokként bemutatott kezdett dadogni:
- M...mi csak azon gondolkoztunk, vagyis, azt akartuk m...megkérdezni, hogy esetleg lehetne-e, hogy m...mi is...
Yoongi elhűlve nézett végig a két fiún.
- Meg akarják nézni a meghallgatást - mondta végül helyettük, és a mobilját zsebre téve elindult kifelé.

...
Ezt a részt félbevágtam, mert nagyon hosszú lett volna átjavítani egyszerre.

Megjegyzések:

1. Ajánlott zene:

https://youtu.be/27irgbENoIY

2. Habár Jiminről végig tudtuk, hogy létezik, most jelent meg személyesen, szóval Yeeeey

(Amikor már a gépemen is annyi kép van, hogy nem tudok választani. )

3.  (Ne olvasd el, ) *sóhaj* Szóval kijött az összes fotó, és OMG. Személy szerint Namjoon képe fogott meg legjobban az egyéni képekből, és Jimin meg Hobi képe a párosból.
Éééés aztán tegnap kijött az első kisfilm, és huh. 2014 óta nem láttam lányokkal a Bangtant, szóval furcsa érzés volt. Gondolom a Big Hit pánikrohamhoz közeli állapotban várta, mit fognak szólni a fanok, mekkora lesz a felháborodás, és mi mit teszünk? Shipelünk mindenkit :D Azon veszekszünk, hogy melyik lány a kedvencünk, és melyikkel akarunk MI randizni. Komolyan, élvezet volt olvasni a Twittert. Mindig így kéne támogatni a dolgokat, amiket a fiúk csinálnak. Az én kedvencem Yoongi párja. * - *  spoiler
  *Elővesz egy nyalókát. *(Steven Deng: Tuti Namjoontól lopta). * Namjoon berakja a szájába a saját nyalókáját a következő jelenetben. *
És amikor a Big Hit megcsinálja azt, hogy a mai videóban Suga leesik az ágyról *röhögés*, aztán az utolsó mondat és csak *fuck*. Így kell játszani az érzéseinkkel :'(
És kijött a Bon Voyage utolsó része. És Tae kisírta a szemeit! spoiler vége

4. Most lett egy éves az Agust D!

5. Ezt a részt neki "adom":

KlementinaVad

Boldog 1 éves barátság-évfordulót nekünk! :D

Új rész néhány nap múlva, most nem fogok várni egy hetet :)

~ Ally D