-Még csak tegnap jött vissza Stark!-akadt ki Nat-Éppen, hogy rendesen tudnának edzeni az újoncok, de ti már el akartok menni?
-Csak egy hét!-nyugtatta Steve.
-Csak egy hét? És mit gondolsz, hogy mi robotok vagyunk? Wanda-hoz nem ért Bonnie-n kívül senki! Bonnie viszi az osztagot is! Ha elmegy, abba az egy hétbe ki venné át a helyét?
-Wilson és Rhodes...-vontam vállat-Mivel ők is voltak katonák, így tudják folytatni az edzéstervet. Előre leírtam, hogy mit kell csinálniuk. És Stark-kal beszéltünk és Vízió mellé bevállalja Wanda-t! Nem lesz nehéz dolguk mivel nagyon összebarátkoztak! Te meg megkapod pluszba Sam-et, akivel jóba vagy, szóval nem tudom, hogy mi a bajod!
-Wow! Jól elterveztétek!
-Mi a vita tárgya?-kortyolt bele a kávéjába Stark miközben bejött.
-A szerelmes pár el akar menni egy hét vakációra!
-És? Hadd menjenek! Megérdemlik!
-Mi van?
-Utána te mehetsz el!-veregettem meg a vállát majd kiindultunk.
-Kellemes időtöltést!-szóltak utánunk mire kuncogtunk.
-Mehetünk akkor?-néztem Rogers-re.
-Már alig várom!
-Hát, elég sok munka lesz azzal a házzal!
-Megoldjuk! És még pihenni is fogunk!-karolt át.
-Pontosan!
-Déli rész?
-Igen! San Diego közelében...
-Te vezetsz?-kérdezte amikor felmentünk a quinjetre.
-Lassan megyek, nyugi!-ültem le majd bekötöttem magam.
-El tudom azt képzelni, hogy milyen lassú lesz az!
-Most miért?-ellenkeztem amikor felszálltunk-Nem tehetek arról, hogy a katonaságnál gyorsan kellett vezetnem!
-Rossz volt az oktatód!
-Az lehetséges! Mivel nem is volt oktatóm...
-Mi? Neked nem volt oktatód?-akadt ki.
-Nyugi!-kuncogtam-Hiszen már százszor vezettem azóta! Nem lesz semmi baj!
-Van itt légzsák?
-Nagyon vicces! Hozz fel egy témát és akkor elterelődik a figyelmed!
-Mindig is ilyen jó kapcsolatod volt a gyerekekkel?-kérdezte mikor rám nézett.
-Nem... Sajnos nem!
-Mi változtatta meg?
-Elvetéltem...
-Én...
-Nem tudhattad! És igazából, jó ha tudod! Hiszen most már egy pár vagyunk... Tudnod kell az ilyen dolgokat!
-Miért veszítetted el a gyereked?
-Tél katonája odatett magáért...
-Ő volt?
-Amikor megvágott, akkor a méhemet is érte... Műtét, műtét hátán. Terhes lettem majd kiszakadt újra a méhfalam... Elvesztettem a babám és azt mondták, hogy ne nagyon akarjak gyereket szülni... Ennyi!
-Nagyon sajnálom!-simogatta meg a combom.
-És neked van valami baleseted, ami miatt teljesen megváltozott az életed?
-Amerika Kapitány lettem... Ennyi!
-Az se könnyű!
-A szüleid...
-Tudták! Viszont nem nagyon hatotta meg őket amikor meghalt az unokájuk... Nem akarták... Ennyi!
-Mikor volt ez?
-Kábé tizennégy éve...
-Ohh!
-Te még akkor elvileg halott voltál...
-Hát...
-Te akartál gyereket? Családot alapítani?
-A hetvenöt évvel ezelőtti srác nagyon vágyott rá. Viszont most... Minden megváltozott! Addig boldog vagyok, ameddig velem vagy!
-Hát az jó, mert fordítva is igaz!
-Tisztázzuk mi van a házban!
-Van meleg víz!
-Legfontosabb...-röhögte el magát.
-Amerikai konyha...
-Rendben!
-Egy hatalmas nappali.
-Oké!
-És a második emeleten vannak a szobák!
-Hány szoba van?
-Azt hiszem öt...
-Öt?
-Mamáék külön aludtak, mert a mama nem volt képes elviselni papa horkolását. És amikor anyáék veszekedtek akkor is külön szobába aludtak. Az ötödik meg az enyém...
-Értem!
-És egy hatalmas telek körülötte...
-Jónak hangzik...
-Van jakuzzi belül...
-Jakuzzi? Jól halottam?
-Ne is mondd! Papa vette! A teraszra kimenő ajtó mellett van...
-Minek kellett neki jakuzzi?
-Mert az elvileg megnyugtatta. És így nem kellett elmennie wellnessekbe...
-Minden világos!
-Meg is érkeztünk!-szálltam le majd kicsatoltam az övemet.
-Még hogy nem vezettél gyorsan!
-Te is ennyi idő alatt értél volna ide!
-Bonnie ez nem egy vidéki ház!-nézett ki az ablakon-Hanem egy vidéki palota!
-Nagyobbra emlékeztem...-jegyeztem meg majd felálltam.
-Nagyobbra?-lepődött meg.
-Itt valami nincs rendben!-vettem fel a táskám majd elővettem a fegyverem.
-Ennyire?
-Tizenöt év után hogyan lehet ilyen jó állapotban? Pókháló sehol sincs! A virágok frissek...
-Akkor menjünk!-húzta fel a táskáját majd elindultunk. Hallkan odaosontunk a bejárati ajtóhoz majd benyitottam.
-Hahó!-szólaltam meg.
-Ahha, Ms. Stevens!-jött ki egy középkorú nő a konyhából mire arra fordítottam a fegyverem-Istenem! Nem csináltam semmit!
-Ki maga?-kérdezte Steve.
-Maga ki?
-Előbb kérdezte!-álltam Steve mellé.
-A ház gondnoka! A szülei fogattak fel a nagyszülei halála után!
-Ezt nekem miért nem mondták akkor?
-Azt nem tudom! De részvétem a családjáért Ms. Stevens!
-Köszönöm?-engedtem le a fegyveremet.
-Nem tudtam, hogy jönnek így nem készültem semmivel! Óhajtanak valamit?
-Egy kávé jól esne...-mormogta Steve.
-Már is készítem! Hogyan issza?
-Egy cukor, kevés tej.
-Értettem uram!-ment el.
-Oké?-néztem utána.
-Most mi a bajod?-röhögött Steve.
-Hogy több, mint tíz éve itt él és én nem tudtam róla! Honnan tudod, hogy nem lopott el valamit?
-Kedvesnek tűnik!
-Kedvesnek? Inkább rejtélyesnek!
-Élvezd ki! Kiszolgál minket!-vette el a fegyveremet majd levette a táskám.
-Ki fizette őt? Mert én nem!
-Biztos kedvességből ittmaradt!-tolt be a nappaliba majd leültünk.
-Ez itt akkor sem stimmel!
-Nem lesz semmi baj! Ismert téged, szóval biztos közel állt a családodhoz! És a legjobb, hogy nem kell takarítanunk! Helyette csinálhatunk sok mást!
-Igazad van!-fújtam ki a bennem maradt levegőt-Csak nehéz megbízni valakiben azok után, amin átmentem...
-Tudom!-fogta meg a kezem-De én ittvagyok! Bennem bármikor megbízhatsz!
-Itt a kávéja, uram!-hozta be a nő-Én most neki is állok a vacsorának! Óhajtanak valamit még?
-Mi a neve?-néztem rá.
-Angie!
-Angie... Nem kérünk semmit! Köszönjük szépen!
-Rendben! Bármit kérnének én a konyhába leszek!
-Köszönjük!-biccentettem amikor kiment-Túl kedves!
-Neked üldözési mániád van!-jelentette ki kuncogva Steve.
-Akkor is fura!
-Mi lenne ha ellazulnál?-kezdte el masszírozni a vállam.
-Ez jó!
-Egyébként már meg akartam kérdezni! Hol van a jakuzzi?
-Ott a...-mutattam arra, de nem volt ott-Angie!
-Igen Ms. Stevens?-jött vissza.
-Hova tűnt a jakuzzi?
-Fel lett víve a fürdőbe!
-Köszönöm!-bólintottam majd eltávozott-Akkor a fürdőbe van!
-Szerintem hagyjuk Angie-t főzni-állt fel Steve majd felhúzott.
-Jó ötlet lenne!
-Hölgyem! Mutassa az utat!-engedett előre majd belecsapott a fenekemből.
-Hé!-nevettem el magam majd előre rohantam.