Hatalmas volt ez a koncert New Yorkban. Imádtam minden percét. Rengeteg ember volt. Istenem, olyan boldog vagyok. Még mindig könnyezem, pedig már az öltözőben vagyunk. A többiek rég pakolnak, hogy minél előbb a szálláson legyünk, de én képtelen vagyok megmozdulni. 

- Héé! - bök oldalba Kook. - Ma iszunk, ugye? - kérdezi mellém ülve. Ő se pakol, megvár, mint mindig. Mikor szemembe néz nyel egy nagyot, majd vesz egy mély levegőt. - Fejezd be, te Cry-baby! - törli le finom ujjaival könnyeimet. Elmosolyodom.

- Bocsi... nem tudtam visszatartani. - döntöm a háttámlára fejem, és nézem a plafont.

- Oké! Megértem, de van három napunk Londonig. Szóval iszunk? - kérdezi bökdösve. Muszáj nevetnem, olyan, mint egy gyerek.

- Igyunk! - nézek oldalasan rá. Elég jól bírja a rendszeres ostromom a színpadon. Mikor elindultunk, szemtelen kis pöcs volt velem. Le is buktunk Tae előtt, miatta. Megígértem neki, hogy sokszorosan visszakapja. Azóta, a színpadon rendszeresen udvarolok neki. Miért ott? Mert ott nem kaphat el. Estére meg olyan hulla, hogy inkább kegyesen elfelejti nekem. Kifejezetten élvezem vele, ezt a játékot. Így mindenki nyer. Én bosszút állok, ő szenved, és még a fanszervizt is letudtuk. Nem csodás? Hopp, most veszem észre, hogy mozog a szája...

- ... szóval szerintem, így lenne a legjobb, de javíts ki, ha tévedek. - hosszan nézünk egymás szemébe. Nem tudom, mit mondjak. Fogalmam sincs miről beszélt. - Jimin... nem figyeltél, igaz? - kérdezi mosolyogva, és felemelve egyik szemöldökét. Sóhajtva bólintok. Megint zavarba jöttem, már csak ennyitől. - Csak annyit mondtam, hogy ne keverjük a piát, mint a múltkor, hanem egy valamit igyunk. Mondjuk pezsgőt! Vettem, mert tudom, hogy szereted. - ismétli el.

- Jól hangzik! - bólogatok hevesen. 

- Megint frusztrált vagy? - kérdezi kicsit halkabban. Próbálok nem rá nézni, mert a perifériámban látom, hogy teljes fogsoros vigyort mutat nekem.

- Nem! Csak elgondolkodtam. - mondom az igazat.

- Nyilván. És min, ha nem a szexen? - ahogy ő kimondja, azt, hogy szex, úgy senki. Már is szűkebb lesz a nadrágom. Aza mély, búgó ,kicsit rekedtes hang, ami édesen simogatja az ember fülét. Áh, öljetek meg! - Igen pirulós kedvedben vagy! Ne csináld, még a végén félreértem, és azt hiszem, engem akarsz! - kacag. Nagyon mocskosul kihasználja, hogy itt vannak a többiek. Úgy csinál, mintha viccelne, amíg minden szavát komolyan mondja. Profi! Mondjuk, jó mestere voltam.

- Jiminie, csak rám vágyik! - áll meg előtte Tae. Tudom, hogy segíteni akarsz, de ez most nem jó pillanat Tae!!

- Igeen? - kérdezi dallamosan Jungkook. 

- Pakoljunk, és menjünk inni, mert most nem vágyom másra. - állok fel. Érzem, ahogy Kook tekintete éget. Baszki!

Megkönnyebbülök, mikor a dugó pukkantását hallom. Végre ihatok, elengedhetem magam. Már nem bírom, ezt a sok stresszt. Az első pohárral szinte rögtön lehúzom. Suga és Jin meglepetten néznek rám. Csak négyen vagyunk, ezért nem kell aggódnom a kioktatás miatt.

- Mi van? Holnapra elmúlik. Inkább igyatok, vagy megiszom én! - morgok rájuk. Mire ők is lehúzzák. Az első két üveg után, még semmit nem éreztünk, így előkerült Suga whiskyje. Valami erősebb kell. 

- Játszunk valamit, ez így uncsi. - mondja Jin. 

- Na és mit? - kérdezi a legkevesebb életkedvet se mutatva Suga.

- Én, még soha? - kérdezi Jin. Nem! Nem! Rossz ötlet. 

- De, akkor senki nem kamuzik! - nézett körbe Jungkook szigorúan. Mire meglepődtem. Ő, ezt jó ötletnek tartja? Akkor én leszarom... csináljuk. - Kezdem én! - emeli fel feles poharát. - Én, még soha nem estem el a színpadon! - néz rám kihívóan. A kölyköt kivéve mindenki lehúzza a felest. 

- Akkor szerintem, menjünk születési sorrendbe... - hyungjaim bólintanak. - Én, még soha nem koncerteztem másnaposan. - mondom mosolyogva. Mire mindenki iszik, kivéve engem. 

- Mázlid, hogy nem vagy soha másnapos! - morog Yoongi.

- De az vagyok, reggel! Aztán vége! - vigyorgok büszkén.

- Én, még soha nem szexeltem, mióta híres vagyok. - mondja közönyösen Suga. Majd körbe néz. Kezemben megremeg a pohár. Nem merek felnézni. Szívem gyorsan ver, majd sóhajtok, és meghúzom a poharam. Szemem sarkából látom, ahogy Jungkook, már újra tölti kiüresedett poharát. Ezek szerint, ő nem gondolkodott ennyit, hogy igyon-e. - Álljunk meg! Ugye értitek a játékszabályokat?

- Akkor kell inni, ha nem igaz rád! Tehát, ha szexeltél volna... - magyarázza Jin, amitől még kínosabb.

-  A kezed nem számít annak... - morogja Suga. Teljesen vörös vagyok.

- Értjük a szabályokat, hyung... - mondom nyugalmat erőltetve magamra. - Csak mi nem vagyunk olyan szerencsétlenek, mint ti, és dugtunk. - mosolyodom el szemtelenül.

- Ti kis szemetek! - néz ránk Jin.

- Mikor? Hogy? - kérdezi Suga elismerően mosolyogva.

- Nem haladhatnánk? - kérdezi Jungkook. 

- Egyetértek! - mondom egy pillanatra ránézve. Látom, hogy ő is ugyanolyan vörös, mint én. Aranyos!

- Ok... Én, még soha nem voltam szerelmes. - néz ránk Jin. Baszki, ezek leakarnak itatni? Meghúzom a poharat, Yoongi társaságában. Jungkook kérdően néz rám. 

- Nos, ez meglepett! Azt hittem mindent elmondunk egymásnak, Jimin-shi. - mosolyog rám. Naná... - Akkor én, még  soha nem hazudtam a legjobb barátomnak! - néz rám feszülten. Nagyon szédülök, de azért csak leküzdöm a kitudja hányadik poharam. 

- Nem tetszik ez a játék! - mondom érdekes kiejtéssel. Mire a többiek csak kacagnak. - Én, még soha... Én, még soha... - azt hiszem itt vesztettem el az értelmesebbik felem. - ... nem vonzódtam egyetlen férfihoz se. - mondom kétszer elakadva. Majd meghúzom a poharam, és elterülök a földön. Három barátom körbe áll, és aggódva néz. 

- Szerintem visszakéne vinni a szobájába. - mér végig Yoongi. - Ahogy elnézem, nem sokára kijön belőle, és utána, majd tuti aludni akar. - néz Jungkookra, gondolom, mert nem tudok fókuszálni.

- Jó, elviszem, de szerintem már én se jövök vissza. - mondja fáradtan az én szerelmem. Valaki megragadja a derekam, és a vállára kap, amitől még rosszabbul leszek.

- Lefoglak hányni, tegyél le! - mondom fogva tartómnak.

- Leszarom, megérdemled! - morogja mérgesen Jungkook. Pillanatok alatt a szobába vagyunk. Lábra állít, majd a hátam falnak dönti. Jól esik a hideg érzés. Ránézek a szorosan előttem álló szerelmemre. - Mégis mi volt a célod ezzel a végén? - a hangja mérges, gondolom az arca is.

- Csak túl sokat ittam... - kuncogok. Jungkook frusztráltan sóhajt.

- Nem így terveztem a ma estét! - vakarja idegesen a tarkóját.

- Hogy tervezted? - kérdezem ismét kuncogva. Mi a fasz van velem? Szedd már össze magad Jimin!

- Úgy, hogy alattam fogsz nyögni, miközben keményen pakolom, a formás segged! - fogja meg a fejem, és magával szembe fordítja, így végre látom az arcát. - Felfogtad, hogy nem voltunk együtt mióta eljöttünk otthonról! - mondja felemelve a hangját. - Kibaszottul kívánlak! - Ó, de kis cuki!

- Én is, szerelmem! - mondom sóhajtva. Jungkook elenged, és én, mint egy baba lerogyok a földre. Ő csak áll lemerevedve, és hitetlenkedve néz rám.

- Ez, nem jó poén! Nem először hallom tőled, és nagyon megijeszt!

- He? - kérdezem tömören. Nem vagyok az értelem csúcspontján...

- Mielőtt eljöttünk! Reggel is ezt mondtad, még félálomba. Először megleptél, de aztán elkönyveltem poénnak. Most meg ismét! Ez, nem poén Jimin! - ül le elém.

- Hol vagyunk? - kérdezem, mikor kezdek kicsit jobban lenni. 

-  A fürdőbe. Jó lenne, ha letusolnál, mert vagy háromszor rókáztál. Addig lemegyek, szerzek kaját. - mondja álmosan. Tessék? Jézus, minden kiesett!

Mikor Jungkook, végre magamra hagy, beállok a zuhany alá. Nagyon jól esik megtisztulni. Szám is kimosom, hogy ne érezzem benne a keserű ízt. Még mindig be vagyok csípve, de ez már tűrhető. Mikor kiszállok hallom, hogy Kookie visszajött. 

- Jobban vagy? - néz aggódva a szemembe. Bólogatok. Megölel, és finom csókot lehel a számra. - Az illatod isteni!

- Kösz! És ne haragudj! Nem akartam kiütni magam. Csak túl sok körbe kellett innom... - mondom, nézve miket hozott. Farkas éhes vagyok!

- Beszélnünk kéne! - mondja mögém lépve, miközben szorosan megölel hátulról.

- Mondjad. - tömöm magamba az egyik szendvicset, amit találok.

- Jimin! Tudom, hogy nem vagy a legjobban, de nagyon rég voltunk együtt. És ma felállt rád a színpadon. Nem akarok, úgy Londonba menni, hogy ilyen kiéhezett vagyok. Nem lehetne, hogy esetleg, ha már itt vagyok. Itt aludjak? - kérdezi. Elmosolyodom. Nem is értem, miért kérdezi meg. Keze már a pólóm alatt van, és hasam simogatja. Lerakom a szendvicset, és mosolyogva szembe fordulok vele.

- Azt hittem haragszol. - nézek a szemébe.

- Rád? - kérdezi meglepetten. - Képtelenség!  - kacag.

Feldob az ágyra, amitől megszédülök kicsit. Amíg magamhoz térek, már teljesen pucéran áll előttem. Milyen rég láttam így, hiányzott a szememnek.

- Csodálatos vagy! - mondom neki, már a látványtól is megmerevedem. Csípőmre ül, amire nyögnöm kell. Lehúzza pólóm, és nadrágom. 

- Te vagy csodálatos Jimin! Látnod kéne magad! Szebb vagy, mint  bármelyik nő! - mondja nekem, amitől teljesen zavarba jövök. Jungkook türelmetlenül felmorran. - Jimin! Ne nyalogasd a szád, és ne pironkodj itt nekem, mert egyből bedugom, és az fájni fog! - látom a szemében, hogy nem viccel.

- Kérlek siess! Nagyon kívánlak! - mondom neki szinte suttogva. Jungkook bekapja az ujját és elkezdi szopni, amitől nyögnöm kell. Ez a látvány emberfeletti. Majd belém mélyeszti. Testem hálás az ismerős érzésnek.

- Még! - mondom türelmetlenül. Belém vezeti a második ujjat, és ahogy mozog érzem, hogy nem bírom, több kell! - Még! - mondom neki parancsoló hangon. Jungkook meglepetten néz rám, és most már három ujjával dolgozik bennem. - Jungkook ez, így nem elég! Nekem te kellesz! - emelkedek fel, szinte könyörög a testem a gyönyörért. 

- Aish, Jimin! - lök vissza, és magára rántja a csípőm. Kegyetlenül belém hatol. Ahogy kitölt, testem kicsit megnyugszik. - Ne haragudj, de ez már nekem is sok volt! Túl kívánatos vagy! - megremeg teste, ahogy megpróbálja visszafogni magát.

- Ide figyelj! Ha nem kezdesz el őrült tempóba kefélni! Én foglak téged megdugni! - nézek rá könyörgően. Jungkooknak nem kellett több, elkezdett mozogni bennem, ahogy csak tudott.

- Áhh, mikhor letthél ilyhen vadh? - kérdezi élvezkedve.

- Ah hiányhod okhozza!  - nyögöm neki. Pillanatok alatt a csúcsra repülök tőle, és szokás szerint ő is követ. - ÁÁÁh, szeretlek Kook! - nyögöm, mikor magunk közé robbanok. Jungkook lihegve rám omlik. Pár pillanat kell, hogy felfogjam mit mondtam.  Remélem ő nem vette észre. Rám néz kérdő tekintettel, majd legördül rólam, és már ki is kel az ágyból. - Hová mész? - Ülök fel meglepetten.

- Nekem, ez nem oké Jimin! - néz rám idegesen. - Nem tudom mi van veled, de nekem ez sok. "Szerelmem", meg "szeretlek". - kapja magára a pólót. - Szerintem, ezt be kéne fejeznünk. Amúgy se egészséges. Hiszen férfiak vagyunk, de ez meg már több a soknál! - dobálja nekem a szavakat, ahogy megindul az ajtó felé, felugrok, és utána futok. Az ajtónak lököm, majd kezem is neki támasztom, hogy ne tudja kinyitni.

- Nem! - mondom neki parancsolón. - Nem tudom miről beszélsz, de nem fogsz, csak így lelépni! - nézek mérgesen a szemébe. - Nem a kurvád vagyok, Kook! Hanem a barátod! - mondom kicsit megenyhülve a végén.

- Jimin! Ha most nem engedsz, leginkább a senkid leszek! - néz rám ő is mérgesen. De hisz ez csak egy szó, mit kell a szavakon lovagolni....