Reggel szokás szerint előbb keltem, mint Jungkook. Végig néztem a mellettem szuszogó szépségre. Muszáj ezt a szót használnom. Ugyanis Jungkook a sűrű hosszú szempilláival, a rózsaszín formás ajkaival és a hibátlan, világos bőrével egyszerűen szép. Amikor kinyitja az éjsötét, huncut szemeit, és kisfiús, csábos mosolyra húzódnak, ezek az ajkak, akkor lesz ellenállhatatlanul jóképű és szexi, de most ebben a nyugodt állapotban "csak" szép. Ábrándozásomból egy hideg, nedves érzés ébresztett fel. Meglepődve néztem végig magamon. Az éjszaka a nadrágomba élveztem. Szitkozódva mentem a fürdőbe, és gyorsan lezuhanyoztam. Próbáltam a vízsugár alatt kitisztítani a fejem. Nem jó, hogy Jungkook ilyen komoly hatással van rám. Ez a munkám rovására fog menni. Eddig velem még nem történt hasonló, hogy spontán orgazmusom lett volna. Mit teszel velem Kookie? Mikor kiszálltam a zuhany alól, már sokkal nyugodtabb voltam, egészen addig, amíg megláttam magam a tükörben és sokkot kaptam. Egy kicsi szívásfolt volt a nyakamon. Épp csak akkora, mint egy pattanás, de tuti, hogy az volt. Tehát még sem volt annyira spontán az az orgazmus?

Gondolataimba mélyedve mentem vissza a hálóba. Jungkook ugyanabba a pózba feküdt az ágyba, ahogy hagytam. Kicsit lecsúszott róla a takaró, és feltűrődött a felsője, így szememnek szabadon hagyva, izmos hasfalát. Percekig csak csendben figyeltem. Nem mertem közelebb menni, mert tudtam, akkor ráfogok mászni az ártatlanul alvó makneara. Vajon mit tett velem, amíg aludtam? Lehet, nem kéne ennyire féltenem? Nem is vagy olyan ártatlan, igaz? Nem tudom meddig figyelhettem, de elkezdett mocorogni. Hatalmasat nyújtózott, majd lassan felült és rám nézett.

 - Valami baj van? – kérdeztem az ajtófélfának dőlve. Sokkal jobban éreztem magam attól, hogy tudtam ő is annyira akar, mint én őt. 

- Zavarba ejtő álmaim voltak. – mondta miközben nagyon lassan és alaposan végig mért. Álom, mi? Finoman megérintette azokat a bűnös ajkakat, melyek gondolom nem rég még engem faltak. A gondolat is lázba hozott. Mérges voltam, amiért nem emlékeztem semmire. Végig simítottam a nyakamon, picit elidőzve a folton, jelezve neki, hogy tudom mit tett. Szemével követte minden mozdulatom. Láttam rajta, hogy meglepődött. Talán nem is vette észre mennyire elkapta a szenvedély. Arcára kiült a szégyen. Rossz volt ránézni. Nem akartam kínozni, ekkor viszont észrevettem a nadrágját. Természetesen neki is foltos volt, de a folt alatt, jól láthatóan elég keményen dudorodott a férfiassága. Nem értettem. A teste és az arca teljesen mást üzent. Sóhajtottam egyet, és ellöktem magam az ajtófélfától.

- Azt látom... Készülj. Mennünk kell próbálni. – hagytam magára szégyenével és vágyával. Épp elég volt nekem a sajátom, nem akartam még az övével is foglalkozni. 

Reggeli közben folyton magamon éreztem a tekintetét. Mondjuk már megszokhattam volna az évek alatt, de még mindig zavarba tudott hozni. Főleg az éjszaka történtek után. Habár fogalmam se volt, mit tett velem. Az én kreatív fantáziám, perverzebbnél perverzebb képeket festett az agyamba.

- Jimin, ma Tae és te lesztek a középpontban. – mondta a menedzser, amikor végre kisebb csend állt be az asztalnál. Hangja nem tűrt ellentmondást, pedig most nem örültem ennek a kijelentésnek. Arcomra kiülhettek a gondolataim, mert kis idő után folytatta.– A felmérések szerint, a rajongók titeket szeretnek együtt látni, ebben a régióban. – Jungkook mellettem hirtelen feszült lett. Picit oldalra pillantottam, így épp elkaptam, ahogy nyakát nyújtogatta. Finoman combjára tettem a kezem és rámosolyogtam. Kicsit összerezzent az érintésre, de halványan visszamosolygott. Biztos izgul a koncert miatt. 

- Rendben. – néztem végül Taera, aki válaszként kacsintott egyet. Mire muszáj volt kacagnom. Annyira aranyos. Az ilyenek, mindig annyira természetesen jöttek neki. 

A próbánk nagyon jól sikerült. Taeval már ekkor hangolódtunk az öltözőben. Végig mellettem maradt és szorosan hozzám bújt. Fáradtan ültem a kanapéra, amikor végre készen volt a hajam, a sminkem, és már át is öltöztem. Tae ezt a pillanatot sem szalasztotta el. Jungkookot beelőzve vetődött mellém. Majd fejét ölembe hajtva feküdt végig. Kezem a derekára tettem, melyet rögtön elkapott és összekulcsolta ujjainkat. Elmosolyodtam. Néha olyan romantikus tudott lenni.

– Figyelj, szerintem elmehetünk addig, hogy összeérintsük a homlokunkat. - gondolkodtam el. Tae belemélyesztette sötét íriszeit az enyémbe, majd kis idő után megszólalt.

- Abba belefognak pusztulni. – Együtt kacagtunk, ahogy elképzeltük a sikítozó armykat. 

- Szerintem, az már túlzás lenne... - hallottam meg hirtelen Jungkook mély hangját magam mögül, és éreztem, ahogy a lehelete a tarkómat súrolta. Kicsit meglepődtem, de mikor rádőlt a kanapéra, így átkarolva a nyakam, még levegőt is elfelejtettem venni. Mintha ez nem lett volna elég vérlázító, rátett még egy lapáttal, és fejét a nyakamba fúrva, orrával végig simított rajtam. Lélegzete felperzselte a bőröm, érintése nyomán, pedig bizseregtem. Tudtam, hogy elvörösödtem. Láttam Taehyung szemében a meglepettséget. Majd hirtelen felállt és felháborodva nézett a fiatalabbra. 

- Jungkookie! Ma fogd vissza magad! Jimin ma az enyém! – rántott oda magához nevetve. Én is próbáltam kacagni, de belül még mindig megfagyva ültem a kanapén. Összeborzoltam az engem szorongató barátom haját, de a jó kedvem hamar elszállt, mikor megláttam Jungkook tekintetét. Jézus, ha szemekkel lehetne ölni, azt hiszem halottak lennénk. Ennek meg mi baja?

A színpadon végre felszabadultam. Amikor táncoltam és énekeltem, mindig elfelejtettem, azt a rengeteg zavaros gondolatot, ami kísértette a mindennapjaimat. Tae mellém lépett, finoman végig simított oldalamon, miközben perverz mosolyt villantott rám. Nem tudtam ellenállni neki, és bele borzongtam az érintésbe. Igenis szexi a mi kis Alienünk. Kezem finoman nyakára helyeztem, és fokozatosan felcsúsztattam, hajszálai közé markolva. Kissé elnyíltak az ajkai, és rózsaszín nyelvét kidugva végig nyalta őket. Ez már nekem is sok volt, ezért inkább elléptem, és mintha semmi sem történt volna, elkezdtem minél távolabb táncolni. Jungkook került, és ha véletlenül találkozott a tekintetünk, olyan idegesen nézett, hogy kezdtem azt hinni, tényleg megbántottam. Gondolataimból ismét Tae keze rángatott ki, ami kicsit sem finoman belemarkolt a fenekembe, majd rám kacsintott. Éreztem, hogy kezdek keményedni.

- Sok lesz... - mondtam neki a mikrofont eltartva, amikor végre a rap rész következett.

- Bocs, asszem elragadott a hév! – kuncogott a legkisebb megbánás nélkül.

- Ez nem vicces! – bokszoltam a vállába.

- Nem vicc. - rántott magához a derekamnál fogva. - Gyere a fenti mosdóba a koncert után! Beszélnünk kell! – mondta, majd már tovább is táncolt. Alig tudtam kivenni a szavait, annyira sikítozott közben a tömeg. Megforgattam a szemeim. Mindig is nehéz volt a felfogása drága barátomnak, de mit nem lehet érteni azon, hogy elég? 

A koncert kissé kellemetlenül telt számomra. Végig művigyorral az arcomon kellett énekelnem, miközben el kellett viselnem Tae molesztálását, és Jungkook szúrós tekintetét. A végére már én akartam beszélni mindkettővel... Mikor lejöttünk a színpadról gyorsan megszárítkoztam, majd a mosdó felé vettem az irányt. Tudtam, hogy Tae, azért a fentit választotta, mert oda biztos mindenki lusta felmászni. Ahogy beléptem elfogott a rossz érzés. Vajon mi volt ennyire sürgős? Remélem nem az, amire gondolok...Áh, nem, csak én vagyok ennyire perverz. Ekkor megéreztem Tae meleg testét a hátam mögött. Kissé beleremegtem a hirtelen közelségbe. Elvégre, már nem a színpadon voltunk.

- Jimin-ssi! – súgta a nyakamba. Aw, Tae miért teszed ezt velem? Egyáltalán nem álltam kész semmilyen szexuális ostromra. Nem fordultam meg, mert tudtam, akkor nem bírok ellenállni neki, a szép arcának, a perverz mosolyának. Éreztem a meleg kezét, ahogy benyúlt a pólóm alá.

- Már nem a színpadon vagyunk, Taetae... - suttogtam erőtlenül. Nem tudtam, miért nem akarta az agyam, de testem már rég rámászott volna. Így megrekedtem, valahol a kettő között, és csak vártam, hogy mi fog történni.

- Tudom, de éreztelek... éreztem mennyire jól esett, amit csináltam. Tudod mennyire szeretlek, Jiminie. Rossz nézni, hogy ennyire ki vagy. Hadd segítsek... - egy pillanatra se hagyta abba a simogatásom. Finoman végig futtatta kezét kockás hasamon, majd kis köröket írt le a mellkasomon. Kiengedtem egy kis sóhajt. Ismerte a testem és tudta, hogy mivel tud pillanatok alatt meghódítani.

- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet Tae... - mondta a józanabbik felem. Éreztem, ahogy mosolyogva finoman belecsókol a nyakamba. Gerincemen végig futott az izgalom, egészen a farkam hegyéig. Nőket megszégyenítve nyögtem egyet.

- Nem jelent semmit. Hiszen csináltuk ezt már, többször is. Könnyítek rajtad, mert imádlak. Majd te is megteszed, ha úgy érzed szeretnéd. Én nem erőltetem... - lehelt ismét finom csókot a nyakamra. Sajnos a farkam, már most sem igazán fért el a nadrágomban. Ennyi elég volt, hogy teljesen készen álljon, és könyörgött, hogy menjek bele Tae játékaiba. Megadóan sóhajtottam, és kigomboltam nadrágom, majd lehúztam a zipzárt. Nyakamon éreztem barátom győzelemittas mosolyát. Tudja, hogy úgy se mondok nemet. Soha se teszem. Szükségem van rá. Tae mellkasomról lassan lecsúsztatta a kezét egyenesen a nadrágomba. Érintése nyomán égett a bőröm, és libabőrös lettem. Mielőtt rám markolt volna megállt. – Szeretlek Jiminie hyung! – súgta a tarkómra, majd könyörtelenül csókolni, és harapdálni kezdte. Halkan nyögdécseltem. A nyakam volt a legérzékenyebb. Már éreztem is, hogy előváladékom benedvesíti alsómat. Kezdtem türelmetlen lenni.

- Én is Tae! – nyögtem ki sürgető hangon. Hátra döntöttem és vállára hajtottam a fejem, így ajkaink egymás mellé kerültek. Nem is várt tovább, mohón utánam kapott. Csókja heves volt, de vigyázott rá, hogy ne sértsen meg. Mikor többszöri próbálkozás után se engedtem be nyelvét, végre rámarkolt férfiasságomra. Nyögtem egy eddigieknél hangosabbat. Kihasználva, hogy ajkaim elváltak finoman becsúsztatta a nyelvét. Jól csókolt, még ebben a kicsavart pózban is. Hamar elengedett, mert érezte, hogy küzködök a levegő vétellel. Kezét még nem mozdította, ezért finoman löktem egyet a csípőmmel. Már tiszta nedves voltam lent, így könnyedén csúsztam ki és vissza markába.

- Ó ne haragudj! Túlságosan elmerültem a szépségedben... - kuncogott. Ez engem is mosolygásra késztetett, de hamar elmúlt, amikor végre elkezdett makkomon körözni. Nagyon közel voltam már ennyitől is. Tae mindig úgy bánt velem, mint egy hímes tojással. Mozdulatai finomak, óvatosak és lassúak voltak. Az őrületbe kergetett a kéjvágy. Tudtam, hogy ez volt a célja. Hogy könyörögjek a gyönyörért. Valamiért őt ez izgatta fel.

- Még! – nyögdécseltem. Hallgatott rám, és végre elkezdte húzogatni finom bőrömön kezét. Aww! Teljesen kiürült a fejem. Annyira jó volt. Végre! Mintha már 1000 éve lett volna, hogy valaki más ért volna hozzám. Fokozatosan gyorsított a tempón, és szorított markán is. Egyre hangosabban nyögtem. Éreztem, hogy lábaim felmondják a szolgálatot, lassan térdre rogytam és ő követett. Egy pillanatra se engedett el. Majd mikor éreztem, hogy mindenem feszül, és zúg a fejem, tudtam, hogy vége. Akartam, hogy vége legyen, de még szerettem volna, ha kényeztet egy kicsit, annyira hiányzott ez az érzés. Fogalmam sincs, miért vontam meg magamtól mostanában. Elkaptam a kezét. – Várj! – szóltam. Megállt és kérdően nézett rám. – Még nem akarom, hogy vége legyen... - néztem szemébe. Nagyon sötétek voltak, vágyott rám. Én is rá, de ennél tovább egyikőnk se akart menni. Így is nehéz volt a hétköznapokban úgy tenni, mintha semmi nem történt volna. – Annyira jó... - sóhajtottam ismét, hátra vetve fejem. Értette a célzást, és ismét lassú köröket írt le a makkomon finom ujjaival. Olyan érzés volt, mintha egy hosszú gyönyört élnék át, de még messze volt az igazi élvezet. Csak csendben nyögdécseltem hosszú percekig, ebben az orgazmushoz vészesen közeli állapotban. Izmaim már teljesen elfáradtak és elvesztettem a külvilággal a kapcsolatot. Csak a gyönyör létezett, amit Tae okozott az ujjai pici mozgásával.

- Ha nem akarod, hogy itt helybe megdugjalak, akkor már nem húzod sokáig... - suttogta rekedten a fülembe, és nyomatékosításként farkát fenekemnek nyomta. Nyögtem a hirtelen érzésre. Majd szemeim kipattantak, ahogy felfogtam mit mondott. Bólintottam, hogy mehet. Ismét rámarkolt teljes hosszomra, és most kegyetlen gyorsan verni kezdett. Hangosan nyögtem, szinte nyüszítettem az élvezettől. Hirtelen megrándult minden izmom, és éreztem, hogy emberfeletti nyugalom terjed szét a testemben. Lehunyt szemmel pihegtem Tae ölében. – Csodálatos vagy! – suttogta apró puszit adva a nyakamra. Lassan előre dőltem és felálltam. Még kissé remegett a lábam, és ismét vizes voltam az izzadságtól. Mintha csak most jöttem volna le a színpadról. Miközben nadrágomat gomboltam Tae kezet mosott. Mellé léptem és megmostam az arcom. Végre csend volt a lelkemben. Egy gondolat volt csak bennem. Ha az ember legjobb barátja „segítő kezet nyújt", akkor mit kell mondani? Ez mindig olyan kínos.

- Köszönöm! – mondtam végül neki. Mikor felém fordult láttam, hogy neki is elkéne a segítség. Zavarba voltam. Nem tudtam, mit tegyek. Máskor szégyen nélkül kisegítettem volna, de már, így is túl sokáig eltűntünk. Féltem, hogy Jungkook rájön... JÉZUS, hogy jön ide a kölyök? Mi van velem? – Öhm, ha gondolod én is... - mondtam bizonytalanul. Elkezdett kacagni.

- Jézus! Ne erőltesd... majd ha te is szeretnéd megteszed, addig hagyjuk... - karolt át. – Én ezt elintézem, te menj csak vissza Cukika... - kacsintott rám. Nem vártam tovább, szinte menekültem a mosdóból. 

Már majdnem az öltözőknél voltam, mikor egy ideges Jungkookkal találtam szembe magam. Épp kirontott onnan, nyomában a belé kapaszkodó Jinnel. Meglepődve néztem őket. Jin lefagyott, mikor meglátott, és mintha tűzhöz érne, úgy kapta el a kezét Jungkookról, majd vissza is ment az öltözőbe az ajtót magára zárva. Szuper, úgy is beszélni akartam a tökfejjel.

- Hol a faszba voltál? – mászott arcomba fiatalabb barátom. Köpni, nyelni nem tudtam.

- Hee? – kérdeztem meglepetten.

- Mondom, hol a faszba voltál? – ismételte kicsit meglökve. Szemöldököm felszaladt a homlokomra. Mi van veled Kookie?

- Pff... - forgattam a szemem végül. – Tudod már megszoktam, hogy tojsz rá, hogy idősebb vagyok, és nem adod meg nekem a tiszteletet, de ez azért kicsit sok... - mélyesztettem szemem mérges íriszeibe. -  Hogy beszélsz velem?? – kérdeztem szemöldök ráncolva. Hirtelen a hátam neki vágódott valami hidegnek. Jungkook a falnak nyomott. Teste teljesen az enyémnek simult, éreztem arcomon a lélegzetét. Az én lélegzetem, pedig bent ragadt mellkasomba. 

- Válaszolj! – sziszegte a foga között. 

- Mosdóba! – tágult ki a szemem, és mondtam nyugodtan az igazat. Mi baja van? Megijeszt. Tudom, hogy tud durva lenni, de velem soha nem volt az ... Eddig csak velem nem...

- És hol van Tae? – kérdezte szemét összeszűkítve.

- Eszikeeee... - halltam az említett cuki hangját, ahogy egész fogsorát kivillantva mosolygott a meglepett makneara. Majd kicsit elkomolyodva csapkodta meg fogva tartóm bicepszét, hogy engedjen el. A szorítás enyhült, majd Jungkook kezei ernyedten maga mellé hullottak. Nem tudtam mivel idegesítettem fel ennyire, de nem akartam, hogy haragudjon rám.

- Bocs... én... - kezdett bele. Nem volt szívem nézni zavarát. Finoman végig simítottam erős arcvonalán, majd álla alá helyeztem a kezem, és felemeltem lehajtott fejét.

- Nincs harag kicsi Jungkookie – mondtam azon az édes hangon, amit tudtam, hogy mennyire szeret. Éreztem ujjaim alatt, hogy libabőrös lett, amitől ugrott egyet a gyomrom. – Csak mond el, mi bántott egész nap? Fájt néznem... - sóhajtottam. Csuklómra fogott nagy erős kezével. Érintése finom volt, de határozott. Elvette kezem arcától, de nem engedte el.

- Folytatni akartam a tegnapi beszélgetést, de nem volt alkalmam, és ez bosszantott... Sokat kerestelek a koncert után, és aggódtam, hogy baj van... - mondta halkan, majd elengedte kezem, és válaszom meg se várva, bement az öltözőbe. Percekig bámultam az ajtót, mikor valaki megsimogatta karom. Még mindig a falnak préselve álltam, pedig már semmi nem nyomott oda. Tae mellettem várt és le se vette rólam a szemét.

- Ilyen többet nem lesz. – mondta nekem, majd magára és rám mutatott. Kérdően néztem rá. – Tudod, mint a mosdóba. - fordította el tekintetét. - Miatta... - mutatott az ajtó felé. – Remélem tudod, hogy ez féltékenység volt... - döntötte oldalra a fejét, mint egy kíváncsi kiskutya. Olyan aranyos.

- Hmm – hümmögtem. – Pedig néha foglak kívánni, Tae. – mondtam tárgyilagosan.

- Én is. – vidult fel. – De ő a maknea... nem tehetjük. Nem tudnám összetörni a szívét. – tárta szét a karját, majd ugrándozva bement Jungkook után. Hová lett az a szexi, vad pasi, aki a mosdóba volt? Kiverte magából? Kuncognom kellett. Hirtelen egy emlék villant be, és a tarkómra simítottam, bosszankodva szisszentem fel. Tuti van ott egy szívás nyomom...