9.rész:
~Taehyung szemszöge~
Hangokat hallottam. Kezdett egy sanda gyanúm lenni, hogy Hyonim van valahol a közelben. Megfordultam és ott volt. Nem volt más lehetőségem, minthogy "becserkészem". Sikerült is volna, ha Tiffany nem lép közbe. Felém fordult és integetett az utca másik oldaláról, viszont Hyona nem figyelt rám, ami elszomorított.
~Hyona szemszöge~
Egy kicsit szellőztetni akartam a fejemet a sok stressz után, de ehelyett Tiffany jött felém, aki köszönt egy srácnak. Nem figyeltem rá! Lassan bólogattam minden egyes mondatára.
-Hyo! Figyelsz te rám?-érdeklődött.
-Persze.. Ha lehet, akkor én most szellőztetném tovább a fejemet.
-Jólvan.. Majd találkozunk!-közölte.
-Igen.. Szia!-búcsúztunk el.
Elindultam a könyvtár fele, majd lépteket hallottam mögöttem jött valaki. Siettem egy kicsit, hogy lerázzam, de sietett ő is. Lelasítottam és mellettem jelent meg a " herceg", csak a fehér lovát valahol elhagyta.
-Hova sietsz Hyoni?-kérdezte.
-A könyvtárba és ne nevezz Hyoninak, ha kérhetem!-válaszoltam.
-Pedig olyan aranyos vagy, mint a Pikachu nevezetű anime karakter!-jegyezte meg.
-Értelek, de..
Összekulcsolta kezeit az enyéimre, ami meglepett. Elpirultam és azt se tudtam, hogy mit tegyek. A szívem is gyorsabban vert. Jajj, anyám! Mit csináljak? Miért kezdem érezni, hogy beleszerettem? A könyvtárhoz érve megláttam az iskola orvost egy lánnyal.
-Ki lehet az?-érdeklődtem.
-Egy lány..
-Ezt én is látom!-néztem rá, majd újból a "szerelmespárra" tekintettem.
-Menjünk!-húzott magával az ellenkező irányba.
-Hova?
Nem válaszolt a kérdésemre. Kirántottam a kezemet az övéből és megállítottam, majd a fejemet a mellkasára helyeztem.
-Mondd el, hogy hova viszel?-kérdőre vontam.
-Meglepetés..-felemelte a fejemet, hogy a szemébe nézzek.
Visszahajtottam volna, de közelebb húzott magához és.... Megcsókolt! Hamar abbahagytuk.
-Ezt nem kellene!-távolodtam el tőle.
-De.. Tudd meg, hogy nagyon szeretlek és az életemet adnám érted!
-Azért ezt ne.. Kérlek!-könyörögtem.
-Hyona! Szeretlek, amióta megismertelek.
Sziasztok! Sajnálom, hogy rövid, de igyekszem hosszabbat írni. Végképp elnézést szeretnék kérni, hogy az előző részre sokat kellett várnotok.. Bocsi!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro