Reggel Taemin finom illatára keltem. Elmosolyodtam, és megnéztem arcát. Valami szépet álmodhatott mert mosoly ült arcán.
Megpróbáltam kiszállni az ágyból, de ő megakadájozta hogy elmenjek.

-Hová mész?-kérdezte csukott szemmel.

-Készülődni.. kelj te is mert lassan indulnunk kell.-paskoltam meg mellkasát.

-A-a. Ha adsz egy reggeli csókot akkor felkelek.

Fölémásztam és megcsókoltam. Már váltam volna el tőle, de ő tarkómnál visszafogott. Nyelveink lassú táncot jártak, amitől úgy éreztem, kezd felforrósodni a levegő köztünk.

-Jóreggelt Bomi akkor....-lépett be az ajtón Jonghyun és mi elváltunk egymástól.

-Igen?

-Akkor jössz velünk próbára?

-Persze.

-Oké, még maradhattok egy kicsit az ágyban majd szólok mikor kell készülődni.-mondta és becsukta az ajtót.

Összekulcsoltam kezeinket és elmosolyodtam.

-Taemin-ránrottam ki kezemet kezéből-mutasd fel a kezed egy kicsit.

-Na nee..-ellenkezett.

-Dee igen naa had nézzem.

Végül felmutatta és láthattam kicsi kezét.

-Ne nevess ki, éppen ezért nem szeretem a kezeimet. Kinevetik.-vágta be a durcát.

-De nagyon cukii-másztam rá és egy apró csókot adtam ajkára.

-Tudod hogy még ki cuki?

-Ki?

-Te.

Elkezdett csikizni amitől nagyot nevettem, és egészen fél hétig hemperegtünk az ágyban.

✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖

Leültem a sarokba és onnan figyeltem a fiúkat ahogyan táncolnak.  Ki kellett mennem a mosdóba ezért felálltam és kimentem.
A folyosón egy nőt láttam meg. Na ne... csak ne ő...

-Nem emlékszel hogy mit mondtam Taemin macival kapcsolatban?-jött be feldúltan.

-Igen, de nem fogom őket betartani mivelhogy nem te vagy az aki megmondja hogy mit csináljak..

-Hah, mekkora szája lett őfelségének.-nevetett.

-Beszélhetnénk róla kinek van nagy szája.

-Jó, nem érdekel! Utoljára mondom. Ne menj Taemin maci közelébe különben beárullak az újságíróknak.

-Ez nehéz lesz cicám, ugyan is egy pár vagyunk.-jelentettem be büszkén, mire ledöbbenten nézett.
Ezt beszoptad.

-Mi??! Taemin velem jár és nem veled!!

-Tévedés ne essék-szólalt meg Taemin az ajtóban és odajött elém-már rég elfelejtettelek Hyuna. Húzz el, és kérlek ne kövess minket mindenhová. Mindenkinek van magán élete szerintem, te sem örülnél neki ha beletrollkodnának a magán ügyeidbe. És igen, járok Bomival és sokkal jobb mint te.

Büszkén és elégedetten elmosolyodtam.

-És miben jobb nálam?

-Ő nem ken magára 100 kg sminket, és nincsen póthaja mint egyeseknek... meg nem ilyen picsa ruhákba öltözik.

-De Taemin macikám...-közelített a lány, mire Taemin hátrahúzott.

-Ne hívj Taemin macikának! Nagyon idegesít.-mondta mérgesen.

-Na jó mostmár igen elegünk van belőled Hyuna-jelent meg Onew-mit keresel megint itt?

-Csak Taemint akartam meglátogatni...

-Te mindig őt akarod...-mondtam gúnyosan.

-Te anorexiás fogd be a lepcse szádat.-fordult elém a ribanc.
Így játszunk?

Elkapott a harci ideg és elkaptam haját. Elkezdtem cibálni mindenfelé. Közben a fiúk próbáltak minket széjjel szedni de nem sikerült. Néhány perc múlva elengedtem mert már elegem volt. Sminkje az arcán folyt végig, és feje tűz piros volt. Meg akart támadni de a fiúk elémugordtak.

-Na jó most már elég legyen!!-kiabált eréjesen Key.

Mérgemben elkezdtem sírni, Taemin pedig átölelt.

-Shh.. nincsen semmi baj.-simogatta hajam.

Hyunat elvitték, mi pedig hazamentünk.

✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖

-Éljeeen csirkee!!-kiáltott fel Onew.

-Remélem most nem fogod megenni a felét mint tegnap.-nézett rá gúnyosan Minho.

-Jaj hagyjál már..

Konyhában sütögettem, mikor Taemin átölelt hátulról.

-Fáj még?-húzta végig ujját a sebemen amit a verekedés során szereztem.

-Egy kicsit de nem vészes.

-Nem fogom hagyni hogy szétválasszon minket.-ölelt szorosabban.

Néhány perc múlva meg is sült az összes csirke, és kivittem a fiúknak egy tálcára. Onew hát persze hogy öröm táncot járt.  Nagyon szereti a csirkét.
Elkezdtünk enni, és eszembe jutottak a mai események. Rohadtul utálom azt a nőt. A négy csirkéből csak egyet ettem meg a többit pedig odatoltam Onewnek.

-Nem kéred?

-Nem. Nyugodtan edd meg.

-Na jó Bomi. Rég óta nem eszel semmit. Meg is látszik rajtad. Csont sovány vagy.-nézett rám Jonghyun.

-A tanácsom az hogy egyél mindig csirkét és boldog leszel.-vigyorgott Onew.

Elnevettem magam és végül újra elkezdtem enni.

Onew újra megette a csirke felét, és a többiek is mérgesek voltak rá hogy ők csak keveset ehettek. Bocsánatot kért és megpróbál leközelebb kevesebbet enni. Karácsonyra veszek neki komolyan egy nagy csomag csirkét. Hihetetlen....