írói szemszög;

Nyomasztó csönd.

Fájdalmas jelenet.

Freya Hope mellett gugolt miközben a könnyei megállíthatatlanul folytak. Marcel lefagyva állt a fal mellett, miközben Vincent-et bámulta ahogy ül a földön Lizzie szürke teste mellett.

Megtette...

Nemsokkal később a négy testvér nyögve tért magához. Klaus Mikaelson amint realizálta mi történt kitépte a boszorkány kezéből a lányát és az ölébe fektette. Mikor meglátta a tőrt már nyúlt érte, de Vincent gyorsabb volt.

— Ne! Nehogy megtedd Klaus! — mondta és az ősi hybrid elé térdelt. — Amikor megtudta miről is szól pontosan a rituálé, ami megmenti Hope-ot, félrehívott, hogy valami fontos dolgot beszéljen meg velem. — mondta a boszorkány, majd lenézett a lányra akinek most nem az életvidám mosolya volt az arcán csak a feketés erek a szükrés bőrön.

— Mit történt? — suttogta Hope és nővéréhez térdelt. Nem nagyon emlékezett az elmúlt napok történéseire, csak arra amikor apja a tudatába ment, hogy meggyőzze arról, nem szabad feladnia.

— Megmentette a családotokat. — mosolyodott el halványan Vincent. — Tudta, hogy mindenki teljesen összetörne ha el kellene hagyni a várost és a családot, ráadásul ő sem akart több embert elveszíteni. — mondta, majd elővett kér borítékot.

Az egyiken annyi állt: A családomnak

A másikon pedig: Derek Hale-nek

Rebekah könnyezve térdelt oda, majd elvette a Derek-nek szóló levelet és lenézett az unokahúgára.

— Elviszem neki a levelet... — suttogta, majd homlokon csókolta Lizzie-t és kisétált az épületből.

Beacon Hills nem volt nagy város de tudta, hogy hol kell keresnie Derek-et, hisz mialatt ők is itt voltak volt már a férfinél. Észrevétlenül felment a házba ahol látta, hogy Derek lehajtott fejjel ül a kanapén és a lábait bámulja.

Emlékszik még mikor Lizzie mellette volt, folyamatosan mosolygott és olyan nagy szerelemmel nézett unokahúgára, hogy azt bárki megirigyelné.

Odasuhant az előtte lévő asztalhoz és letette a borítékot, majd eltűnt és könnyeivel küzködve rohant vissza New Orleans-ba, hogy az ő részére is szánt levelet elolvashassa.

Derek hirtelen nézett fel hiszen az utóbbi napokban nem tudott aludni és amikor behunyta a szemét mindig egy gyönyörű lányt látott maga előtt aki azt suttogta neki, hogy "szeretni foglak, örökkön örökké", de fogalma sem volt arról ki lehet ő.

Felállt, majd alaposan körbenézett a házban, majd visszament a kanapéhoz és akkor vette észre, hogy egy boríték van az asztalon. Lassan érte nyúlt majd a kézíráson végigsimítva amit ismerősnek talált, óvatosan kibontotta a levelet és elkezdte olvasni.

Derek,

Tudom, miközben ezt a levelet olvasod nem tudod kitől kaptad, de ez most nem fontos. De tudván azt, hogy biztonságban vagy, képes vagyok ezt megtenni.
Azt viszont tudnod kell, hogy mindennél jobban szeretlek, és a szívem szakad meg a tudattól, hogy valószínűleg soha többé nem láthatlak. Bármikor szomorú, vagy lehangolt voltam te mindig ott voltál mellettem és jobb kedvre derítettél vagy csak hagytad, hogy a mellkasodnak dőlve sírjam ki magam.
Nem tudom, hogy valaha is emlékezni fogsz rám, de ha igen, kérlek ne haragudj... Az irántad érzett szerelmem igaz és örök. Azt szeretném, hogy ne légy szomorú hanem éld az életed s legyél boldog. Ne szégyelld ki vagy, vagy azt hogy honnan jöttél. Légy büszke magadra! A nevedre! Ránk...

Örökkön örökké:
Elizabeth "Csak Lizzie" Mikaelson

Derek azonban értetlenül forgatta a levelet, amikornis meglátott mégvalamit a borítékban. Egy nyaklánc volt aminek a medálján egy M betű volt. Furcsállta, de úgy érezte fel kell vennie, ezért ezt is tette és olyat érzése lett amilyen hetek óta nem.

Melegség és biztonság.

Nem tudta ki lehet az a bizonyos Lizzie vagy, hogy miért nem emlékszik rá de a tudat, hogy azt írta a levélben hogy szereti, mindennél többet ért. S csak reménykedni tudott, hogy egy napon ez a bizonyos Elizabeth még az útjába kerül és találkozni fognak.

De legfőképpen... Hogy a búcsú ne legyen végleges...

***

Mikor Rebekah visszatért New Orleans-ba annyit látott, hogy egy Mikaelson koporsó volt nyitva a ház udvarában abban pedig Lizzie feküdt. Nyugodtan... Ahogy már hetek óta nem látta.

A legtöbben könnyes szemmel meredtek maguk elé, majd amikor meghallották, hogy Rebekah megérkezett, Marcel felesége mellé lépett és átkarolta, majd a kezébe adta a levelet.

A családomnak,

Őszintén nem tudom mit mondhatnék. Furcsa úgy írni egy búcsúlevelet miközben minden szerettem a házban tartózkodik. Apa, Elijah, Freya, Rebekah és Kol bácsi éppen egymástól búcsúzkodnak, Hope a szobájában alszik Vincent pedig Marcel-lel egyeztet, Keelin és Davina néni pedig próbál segíteni mindenkinek. Az én nagy családom...
Rengeteget gondolkoztam azon mit kellene tennem, hogy a családom ne szakadjon darabokra, úgyhogy végül erre a megoldásra jutottam. Tudom, nem fog tetszeni, de azt kérem éljétek tovább az életeteket. Nélkülem!
Nehéz most lenni a tudattal, hogy mit fogok tenni, de megéri. Mert ahogy apa mondta Hope-nak a minap, a családunk szent és sérthetetlen. Nekünk ez a hatalmunk! És a végzetünk is...
Azt kérem, hogy utazzatok, legyetek boldogok de azért ne felejtsetek el! Ha pedig egyszer Hope, Freya, Keelin, Davina vagy netalántán Rebekah néni terhes lesz, azt akarom, hogy mindenki tudja ki vagyok.

A legszebbik Mikaelson: Elizabeth⚜️

Mikor Rebekah elolvasta a levelet mosolygott és zokogott is egyben. Büszke volt Lizzie-re és már most nagyon hiányolta. És tudta, hogyha megadatik neki, hogy gyeremeke legyen akkor talán még Lizzie-ről is fogja elnevezni...

— Megmentett minket... — suttogta, mire mindenki bólintott.

— Egy napon még találkozunk vele... — mondta Klaus Mikaelson, majd végleg búcsút vett idősebbik lányától hosszú-hosszú időre.

***

A hónapok ugyan úgy teltek, de mindenki tudta, hogy valami hiányzott. Vagyis inkább valaki... Freya, Davina és Vincent máig keresik a megoldást arra hogyan lehetne eltűntetni a Sivárt véglegesen.

Ám azonban fél év után egy régi ismerős kopogtatott a New Orleans-i Mikaelson kúria ajtaján.

Peter Hale

Azt mondta hónapokkal ezelőtt majdnem meghalt és kész volt feladni mindent, de akkor találkozott valakivel aki nem más volt mint a nővére.

Talia elmondta hogy kinek a segítségét kérje és ő megtette. Hónapokig lábadozott, majd amikor teljesen felépült egyenesen New Orleans felé vette az irányt és meg sem állt a Mikaelson kúriáig. Freya eltűntette a gátat ami az útjában volt az emlékeinek és amikor mindenre emlékezett összetört. Lizzie volt az egyetlen annak idején aki megértette és elfogadta. Talán úgy tekintett rá mint a lányára, és ezért hálás volt, hogy legalább egy ember mellette volt.

Ám Peter megkérte az ősi családot, hogy Freya vagy Davina törje meg az egész falka elméjében azt a gátat amit Lizzie tett oda az igézetével. A család először nem akarta megtenni, de aztán rájöttek, hogy mindenkinek joga van ismerni a múltja minden pillanatát. Freya és Davina ezáltal útrakelt Peter-rel és miután legyőzték az ellenséget Beacon Hills-ben egy bűbáj segítségével visszahozták mindenki emlékezetét.

Ekkor Derek teljesen összetört.

Megtudta élete szerelme mit és miért tett, de feldolgozni nem tudta. Maga alatt volt és úgy döntött végleg elhagyja Beacon Hills-t és New Orleans-ba megy a Mikaelson-okkal. Mindenki szívesen fogadta a Hale férfit és már ő is családtagnak számított. Derek megkérte valamire Klaus-t aki nehéz szívvel, de ígéretet tett neki.

Ígeretet arra, hogyha Lizzie-t nem sikerül hamarosan visszahozni, akkor Derek is befekhet egy koporsóba és mágikus kómába töltheti addig az idejét amíg el nem jön az amikor Lizzie-vel boldogan élhetnek. Együtt.

Másfél év után Derek befeküdt a koporsóba és öt éve nem öregszik hanem nyugodtan alszik várva a napot mikor kelhet fel és lehet a szerelmével. A család nem adja fel a megfelelő bűbáj megtalálását és még máig kutatják a megoldást a Sivár ellen.

Talán a Mikaelson-ok története nem boldogsággal zárult, de mindig van egy kiskapu. És ők megfogják találni a kiskaput a Sivár eltűntetésére és a pár felkeltésére...

Addig is Klaus Mikaelson szavaival élve a lányához búcsúznak tőletek:

Élt egyszer valahol egy farkas király, aki háborút vívott, az egész királysággal a legnagyobb kincsért: A gyönyörű kis hercegnőjéért!
De idővel a farkas király magára maradt, nem lett boldog vége a mesének... De van úgy, hogy még a legrosszabb vég sem jelent teljes befejezést.
És tudnod kell...picinyke farkasom, hogyha már azt hiszed minden elhalt, a mesénkben, van még elmesélendő fejezet...

~𝓣𝓱𝓮 𝓫𝓮𝓼𝓽 𝓵𝓸𝓿𝓮 𝓲𝓼 𝓾𝓷𝓮𝔁𝓹𝓮𝓬𝓽𝓮𝓭. 𝓨𝓸𝓾 𝓶𝓮𝓮𝓽 𝓽𝓱𝓮𝓶 𝓫𝔂 𝓯𝓪𝓽𝓮, 𝓪𝓷𝓭 𝓲𝓽'𝓼 𝓪𝓷 𝓲𝓷𝓼𝓽𝓪𝓷𝓽 𝓬𝓸𝓷𝓷𝓮𝓬𝓽𝓲𝓸𝓷.~

꧁VÉGE꧂

♥︎♥︎♥︎♥︎
Sziasztok!!

Másodjára köszönöm meg, hogy velem voltatok e könyv írásában. Hamarosan hozom a második részét, de addig is... Szerezzetek egy Derek Hale-t magatoknak!!!❤️

Remélem tetszett minden és a közeljövőben is velem tartotok minden könyvemnél!

A család hatalom 2. kint van a profilomon. Ha érdekel Lizzie és Derek története akkor lessétek meg. ♡︎♡︎♡︎