|| tiktok || gondolat menetem || villain playlistek ||

Ugye csomó story ötletet láttam, hogy kiderül a végén, hogy a hős a gonosz vagy éppen, hogy a gonosz is jó. Ilyenkor annak a szeméből olvassuk a történetet aki a "gonosz". Persze, hogy ilyenkor az úgymondott gonosz karakter mellett állunk, ő érte vagyunk oda (lásd: loki, draco ff-ek)

De vajon ezt a megértést, szeretetet akkor is el lehetne érni ha, nem a gonosz szemszögéből látnánk a történéseket?

Szóval kidolgoztam egy tervet hogyan lehetne ezt megvalósítani. A technikai, írási részéhez fogalmam sincs szóval ezt én soha nem tudnám megvalosítani.

Alap felállás:

ugye a főszereplő az ilyen szokásos főszereplő, semmilyen személyiség csak vele történnek a dolgok. Egy picikét önjelölt hős.
Van egy ilyen sidekickje. Ilyen legjobb barátja, ő érte legyenek oda az olvasok. A főszereplőért érezzenek egy kicsi kis utálatot.

A story a legvégéig szokásosan játszodik. Halál, kihívások meg minden.

Ugy olyan 3/4nél egy kisebb harc vagy valami során a sidekicket elrabolják, kínozzák vagy valami bevetés során megöli az ellenség (vagy hát úgy tűnik hogy meghalt) a sidekick amúgy a főszereplőt védte vagy mentette meg. Az a lényeg, hogy a főszereplőék tudta szerint a legjobb barát az ellenségnél van (vagy halott).

Aztán olyan pár történés után a főszereplő egy választás elé kerül. A legjobb barát vagy a győzelem. A győzelmet választja valami olyasmi hősies szöveggel, hogy "a fontos dolgokhoz kell a legnagyobb áldozatot hozni". Hogy ne tűnjön azért akkora bunkónak azért előtte megremeg a lélegzete mielőtt ezt mondja vagy mindenki azt mondja neki, hogy a többség számít. Vagy nem. Te döntesz.

És akkor legyen valami végső csata. És az elején a főszereplőék veszítésre állnak. Aztán történjen valami ami reményt ad nekik. Valami eddigi belsős poén vagy valami kérdés amire megjön a válasz vagy mondjuk a könyv eleje óta várnak már valamit ami megtörténik. (pl.: valami belsős viccükbe bele tartozik egy szívárvány és megjelenik egy szívárvány. Vagy ha ilyen nagyon fantasy világ akkor valami ilyen varázslatos dolog történik de nem olyan ami megnyeri nekik a csatát)
Aztán ilyen újonnan szerzett lendülettel belecsapnak a csatába.

Így felsorakozik egymással szemben a 2 oldal. A hős előre lép valami hősies beszédet ad elő. Csak a szokásos. Nagyon megható, nagyon hősies volt meg minden.

Drámai csönd.

Lassú, monoton, taps valakitől. Csak a csattanásokat lehet hallani.

Az ellenfél tömegen lassan szétnyílik.

Aztán előre lép az aki tapsol.

A sidecick az.

(gondolom most te nem vagy annyira meglepődve de az lenne a jó, hogy ha a kerek történetbe ez meglepetésként érné az olvasót, sírjanak mikor meghal, zavarodjanak össze amikor feltűnik.)

A sidekick mondjon egy olyan beszédet ami átállítja az olvasót a sidecick oldalára de ne tekintsenek arra az oldalra úgy mint a hős oldalra, hanem legyenek az olvasók is a gonosz pártján.

Majd záró mondat a hős megbánása vagy beismerése
Vagy a sidekick valami powerful, badass mondata.
Vagy valami olyasmi, hogy "nincsen jó vagy rossz, még a kettő közt lévő szürke övezet is hazugság, egyedül az számít, hogy ki mondja a storyt vagy éppen az, hogy te kit akarsz gonosznak"