Lando sejtette, hogy körülbelül egy óra telt el, mióta ágyba bújtak. A könyökére támaszkodott, és lenézett Dagmar-ra, aki a mellkasához bújt. Beszélgettek arról, hogy ki hol alszik. Lando attól félt, hogy túlságosan is bekerülhet a személyes szférájába, ha egy ágyban alszanak. De a lány megrázta a fejét, és azt állította, nem akarja, hogy a hideg nappaliban aludjon, miközben az ágy elég nagy mindkettőjük számára. Lando végül feladta, és megengedte a lánynak, hogy az éjszaka közepén lezuhanyozzon, mert azt mondta, hogy undorítóan izzadt. Elmosolyodott a gondolaton. Egy pólót készített ki az alváshoz, ami a lány combjáig is érhet. Lando végignézett a smink nélküli arcának sziluettjén, nyomon követve az orcáját.

Érezte, ahogy lélegzete lágyan végig hasít a mellkasán, kezei pedig rajta pihennek összetéve. Lando végig húzta ujjait a hosszú haján, tudva, hogy ideje neki is aludnia. De nem akarta, hogy az éjszaka gyorsan teljen, amikor elalszik. A folyosón tett első csókjuk után nem csókolóztak, azonban ismét vágyott az érzésre. Megesküdött, hogy a szíve majdnem felrobbant, amikor ajka hozzáért a lányéhoz, és azonnal melegség töltötte be a hasát. Most meg ez a gyönyörű, fiatal nő aludt az ágyában, az oldalához simulva. Landonak meg kellett csípnie magát, hogy emlékezen ez a valóság. Találkozott vele a Tinder-en, és volt egy tökéletes match-ük. Igazi volt az egész. Halkan hümmögött, karjával körbe ölelte a derekát, és engedett az alvásnak, amely fel akarta emészteni a testét. Lando nagy sóhajjal hunyta le a szemét, és ő is álomba merült.

Annak ellenére, hogy utoljára aludt el, ő volt az első, aki felébredt. Dagmar álmában megfordult, feje még mindig a karján volt. A szobában még sötét volt, azonban a függönyök némi fényt be engedtek. Lando óvakodott attól, hogy ne feküdjön rá a hajára, így összefogta, hogy a párna fölé terítse. A póló az éjszaka folyamán feljebb csúszott a combján, és egy kicsit látszódott a hasa. Egy kis mosoly került az arcára, és ujjbegyét végig húzta rajta, tudva, hogy csiklandozni fog. Dagmar álmában megmoccant, amikor érezte az érintését, és hamarosan álmos kuncogással ébredt fel. "Hé, hagyd abba". Hátára fordult, és lejjebb tolta a pólót. "Jó reggelt". Mosolygott rá Lando. "Jó reggelt". Válaszolta ásítva, karját a feje fölé nyújtva, és a háta ívbe feszült. "Jól aludtál?". Kérdezte Dagmar, és ragyogó szeme Landoéra szegeződött. "Ébren voltál, amikor elaludtam". Mondta következőnek.

"Jól aludtam". Bólintott Lando, egyik kezével megsimogatta az arcát. "Te hogy aludtál?". Kérdezte utána, és lenézett rá. "Mint egy kisbaba. Kényelmes az ágyad". Dagmar ismét elmosolyodott. "Örülök neki". Lando ajka még egyszer felfelé görbült. "Szeretnél megint zuhanyozni? Közben csinálhatok reggelit". Hümmögte Lando. "Igen, persze". Dagmar bólintott, és felült. A fiú követte a lány példáját, és lerúgta magáról a lepedőket. "Majd ehm...". Mondatát ásítása szakította félbe, amikor a szekrénye előtt állt. "Megtarthatod a felsőt". Mondta a fiú végül, egy pulóvert kiválasztva magának. Dagmar figyelte, ahogy ott áll, kezét felemeli, hogy megvakarja a tarkóját, szemével kicsit végig siklik izmos felsőtestén és hajlékony bicepszén. "Ha nem bánod". Dagmar féken tartotta a hangját, mire a fiú megrázta a fejét.

"Végül is visszakapom. Vagy nem. Rád bízom". Lando elvigyorodott, mire a lány kuncogott. "Törülközők a fürdőszobai szekrényekben vannak". Dagmar bólintott, és ő is felállt, a haját a vállára igazítva, és elvette a pólóját, amelyet az asztalra tett, a többi ruhája mellé. A felső valószínűleg túl nagy számára, de mindenképp beletúrja a tegnap este viselt szoknyába. Bement a fürdőszobába, és bezárta maga mögött az ajtót. Dagmar hagyta, hogy a víz előbb langyos legyen, és egy törölközőt vett ki a szekrényből, ahogy Lando mondta. Felakasztotta az akasztóra, majd levetette a hálóingjét, hogy bemásszon a fülkébe. Ujjaival végig túrt a haján, hogy megfelelően benedvesítse, majd a tusfürdőért nyúlt, hogy megmossa a testét. Kicsit beleszagolt, mielőtt kis mennyiséget tenne a kezére.

Dagmar nem volt bent sokáig, majd elzárta a vizet, miután megmosakodott. Kicsavarta a vizet a hajából, és a törülközőért nyúlt, először megszárította a haját, mielőtt a testét törülte volna. Kiszállt a kabinból, és a fehérneműért nyúlt. Belebújt Lando pólójába, majd a szoknyájába, betúrva a felső végét. Csizmáját a combjáig cipzározta, és még egyszer használta a törülközőt hajvégének szárítására. Dagmar a ruhaanyagot a fogason hagyta száradni és elindult a konyhába, ahol Lando turmixgépében mixelt valamit, közben valamiféle omlettet készített. Pulóverje lazán állt a mellkasán, ennek ellenére még mindig jóképűnek tűnt. "Szia, szakács". Elmosolyodott, és kihúzta a konyhaszéket. "Most tanultam meg, hogyan kell ezt előkészíteni". Lando elvigyorodott. "A szüleimnek tetszett". Hozzátette. "Remélem, neked is.". Mosolygott.

"Kérsz ​​egy kis kávét?". Kérdezte utána Lando. "Igen, kérek". Bólintott, megérintve a telefonja képernyőjét, hátha elmulasztott valamilyen fontos értesítést. Az egyetemi alkalmazástól kapott egyet, miszerint új jegyet kapott a tanulmánya előre haladási naplóban, és a szíve kihagyott egy ütemet. "Azt hiszem, az első vizsga eredménye megvan". Mondta Dagmar. "Nos, és jó?" Kérdezte Lando, miközben elé tette a bögrét. "Még nem néztem". Kezével az arcát tartotta. "Ideges vagy?". Nevetett. "Nézzünk meg együtt". Körbejárta a pultot, a lány eközben belépett az alkalmazásába. Ráment az osztálynaplóra és megnyitotta. "8,7/10. Ez igen, őrülten jó". Mondta Lando, és kezével végigment a gerincén, miközben mosoly jelent meg az arcán. "Ámen". Dagmar megkönnyebbülten felsóhajtott, és felé fordult, hogy átkarolja. Lando kuncogva átölelte. Ujjai összekuszálódtak nedves tincseibe, amikor elváltak.

"Oh, bocsánat". Mindketten kacagtak, és Dagmar felnézett az arcára, miközben az ujjait kihúzta a hajából. "Nagyon csodálom, hogy ilyen intelligens vagy, Dagmar". Mondta halkan, miközben füle mögé tűrt néhány tincset. Gyengéd vöröséggel nézett el tőle, mire visszapillantott rá. Érezte, hogy a pulzusa felgyorsul, amikor arra gondol, hogy a fiú újra megcsókolja, Lando előre hajolt, szemöldökét kissé összevonta. A fiú állkapcsa összeszorult, és kezét az arcára tette, ujjaival a nyaka oldalára csúszott, miközben hüvelykujja a bőrén pihent. Dagmar visszafojtotta a lélegzetét, amikor ajkuk összekapcsolódott, azonban hamarosan ellazult. Lágy puszikat adtak egymásnak, míg ujjaival a hajába túrt, és a nyelve bejutott a szájába. A kenyérpirító sípoló hangja elválasztotta őket, és Lando rohant a pulthoz, hogy kikapcsolja. "Nem hiszem, hogy ezeket meg akarod enni". Felemelte a szénfekete kenyereket, mire a lány nevetve rázta a fejét. "Elfelejtettem 4-re állítani a módot, a 7-en maradt". Magyarázta Lando.

"Sajnálom". Mosolygott pimaszan, mire a férfi a válla fölött kuncogott rajta. Lando készített egy új pirítóst, és a lány csendesen kortyolt a kávéból. A Landoval megtörtént Tinder-match egy filmbe is bele lehet tenni. Első randevújuk után tétovázott a jövőjükkel kapcsolatban, mégis érezte, hogy pillangók repkednek a hasában, amikor arra gondolt, hogy több randin vesznek részt, és több időt töltenek együtt. "Csinálsz valamit a jövő hétvégén?". Hümmögött, és a fiú a pultnak dőlt, hogy ránézzen. "Részt veszek az F1 Netflix sorozatának premieres eseményén". Mondta. "Oh, értem". Dagmar bólintott. "De jövő vasárnap nincs semmi dolgom. Valami jár a fejedben?". Lando keresztbe fonta karját a mellkasa előtt, miközben arra várt, hogy elkészüljön a pirítós. "Nos, az elmúlt pár alkalommal elmentünk valahova. Talán átjöhesz a lakásomra, és akkor filmeket, sorozatokat vagy hasonlót nézhetünk." Javasolta.

A gondolat már mosolyra késztette. "Oké, persze". Bólintott. Dagmar is elmosolyodott, és figyelte, ahogy a pirítóst a tányérjára teszi, majdnem megégette az ujjait, erre halkan kuncogni kezdett. Fogta az omlettet és a pirítósra tette, majd odaadta neki a tányért, miközben ő továbbra is készítette saját reggelijét. "A barátaim tegnap este örültek, hogy találkozhattak veled". Felszólalt, amikor leült a szemközti székre. "Alig várták, hogy lássanak". Kuncogott. "Oh, valóban?". Mosolygott Dagmar. "Örülök, hogy tudtam velük találkozni". Válaszolta Dagmar. Szemöldöke gyengéden összevonódott a következő gondolatoktól. "Dagmar. Nagyon szeretem veled tölteni az időt. Nem szoktam ilyesmit érezni egy lánnyal való találkozáskor". Fakadt ki. "Van valami gond?". Kérdezte Dagmar gyengéden. "Nem! Nem, abszolút nem". Mondta azonnal Lando. "Nem tudom, mit vársz tőlem". Folytatta. "Nyilvánvalóan továbbra is látni akarlak, de hamarosan kezdődik az új szezon, és...".

"Még nem akarnál minket valaminek hívni". Fejezte be Dagmar. "És ez rendben van". Mosolygott. "Én se tenném". Tette hozzá. "Nézzük meg, merre tartunk, és ha az érzéseink kezdenek elhalványulni, amikor a karriered szárnyal. Nem szabad, hogy ilyen korai szakaszban jöjjünk össze" Lando halkan felsóhajtott. "Esküszöm, pontosan a ezekre a szavakra gondoltam én is". Mosolygott. "Lehet, hogy éretlen vagyok, de érett és őszinte akarok lenni veled, Dagmar". Mondta. "Természetesen". Dagmar elmosolyodott. Befejezték a reggelijüket, és a lány segített neki rendet rakni a konyhában. Landonak volt néhány dolga a délután folyamán, ezért azt javasolta, hogy haza viszi. Lando visszavitte a lakásához, és azt időt csevegéssel töltötték el. A járda közelében leparkolta a kocsit, és leállította motort, miközben ránézett. Mosolyogva tekintett vissza rá, és a lábai között lévő táskához nyúlt.

"Mielőtt elmész...". Kezdte, kezét felemelte, hogy megcirógassa az arcát, ujjaival megfogta az állát, hogy megbizonyosodjon róla, a lány ránéz. "Csak azt akarom, hogy tudd, önfeledten kiállok melletted, bármi is legyen". Mondta halkan Lando, és a szíve kihagyott egy ütemet a szavaitól. Visszamosolygott rá, és előrehajolt, hogy csókot nyomjon az szájára, mindketten imádták, bármilyen természetes is ez már. "A jövőhéten találkozunk". Mondta Lando. "Már alig várom, drága". Halkan sóhajtott. "Folytatjuk az üzenetváltást". Dagmar elmosolyodott, és végül kikapcsolta a biztonsági övet. Kinyitotta az ajtót, és intett neki. "Később találkozunk, gyönyörűm". Mosolygott Lando, és integetett neki, amitől kissé elpirult. A nő a táskájába kapaszkodott, miközben Lando elhajtott, a motor még hallatszott az utcán. Lehet, hogy ebből nem lesz semmi, azonban a Landoval töltött együttlét mindennél boldogabbá tette.

Credit to: curvaparabolica