"Asztalt két főre, legyen szíves!". Sarah kis híján kiabált a pincérnővel, aki barátságosan üdvözölte őket az ajtónál. Dagmar mosolyogva megrázta a fejét. A vizsgáik egyelőre véget értek, miután ma reggel fejezték be a jogi tesztjüket. Sarah küldött egy SMS-t Dagmar-nak, hogy nincs-e kedve jönni enni a szokásos helyükre, hogy egy kicsit ünnepeljenek és lazítsanak. Nem volt ideje pihenni a hétvégén, mert néhány napot az új kiszemeltjével töltött, valami sráccal, akit még akkor ismert meg, amikor előzőleg kimozdult. Dagmar azonnal elhessegette, különben is ez neki kedvez, mivel volt terve Landoval csütörtök este. "Biztos vagyok benne, hogy mára kiismertek minket". Kacagott fel Dagmar, amikor az egyik pincér intett nekik, ahogy elindultak. "Duh, normál sulis időben szinte minden pénteken jövünk." Sarah kuncogva dobta le a dzsekijét a szék támlájára. "Úgy érzem, rég óta nem láttuk egymást". Sóhajtott fel utána drámai módon, majd Dagmar is leült, lábait egymásra rakva.

"Nos, vizsgaidőszak volt". Dagmar összevonta a szemöldökét barátnőjére. "Csak én nem tudok bezárkózni és tanulni úgy, mint te. De ez meglátszik a jegyeken is". Mondta Sarah, aztán a kezére tette az arcát. "Amíg megkapod a kreditjeidet, nem aggódnék az érdemjegyeid miatt". Kuncogott Dagmar, Sarah pedig válaszul hümmögött. "Szóval, hogy mennek a Tinder randevúk?" A szeme felcsillant, amikor témát váltott, miközben Dagmar belülről omlott össze, ezt akarta elkerülni, azonban Sarah természetesen erről akart beszélni. Barátnője volt az, aki sürgette a randevúalkalmazást. "Rendben megy". Dagmar belül fuldoklott, és megkönnyebbült, amikor a pincérnő visszatért az asztalukhoz, hogy felvegye a rendeléseiket. Kettő koktélt kértek, és miközben Sarah beszélt a hölggyel, Dagmar csakis a válaszokra tudott gondolni, ha további kérdéseket tenne fel. "Csak rendben megy?" Legyintett Sarah. "Azok a fiúk, akik match-eltek velem, csak egyéjszakás kalandot akartak". Vont vállat Dagmar. "Mi a baj ezzel?". Kuncogott a lány.

"Figyelj, akkor először élsz nemi életet, majd másodszor, és mielőtt tudnád, ott maradsz reggelire, és máris rendeződni fog, drágám" Folytatta Sarah, amitől Dagmar felhorkant. "Úgy tűnik, van némi tapasztalatod". Ugratta, és a szőke felnevetett. "Lehet, hogy hamarosan munkám lesz, úgyhogy talán találkozok néhány kedves sráccal". Mondta Dagmar, lassan váltva a témát. "Munka? Hol fogsz dolgozni?". Kérdezte Sarah. "Egy hamburgerezőben a Marylebone meg a Patty & Bun közelében". Mondta neki Dagmar, kissé hátra dőlve, amint a felszolgáló megjött, és eléjük tette az italukat. "Hétvégén, jól tudom?". Mondta tovább Sarah, Dagmar pedig bólintott, miközben szívószálát az ajkai köté vette. "Ez nagyon szép. Csodálom, hogy van kedved dolgozni és tanulni is". Mondta Sarah, és magában megforgatta a szemét. Mindketten tudták, hogy Sarah csak azért tanult, hogy diplomát szerezzen, és alig várta, hogy végezzen. "De nem üzensz annak az F1-es pilótának, aki csalónak néz ki, vagy bármi másnak." Jelentette ki a következőnek, kortyolgatva a koktélt.

"Nem, nem igazán". Hazudott Dagmar, nos, nem hazudott teljesen. Nem hamis üzenetet küldött, hanem a valódit, és már nem a Tinder-en. "Egyébként jobb is. Mit szeretnék egy olyan embertől, aki még csak nem is önmagát adja egy társkereső oldalon". Kínos nevetéssel ráncolta össze a homlokát, de Sarah vette az adást és ő is nevetett. "De mi a helyzet veled és...". Dagmar az száját rágta, nem tudta a srác nevét, akivel a héten találkozgatott. "Noah". Fejezte be Sarah vigyorogva. "Minden rendben, kislány. Tudod, hogy két hét múlva mással lehetek". Intett, erre Dagmar felkacagott. Annyira különböztek egymástól, mégis olyan hosszú ideje voltak barátok. "Remekül vagyunk. Nagyon kedves. Már arról beszél, hogy esetleg elmennénk egy hétvégére, Edinburghba vagy talán Amszterdamba, Párizsba". Sóhajtott fel Sarah, arcán látszottak a szívszemek. "Úgy értem, Dagmar! Ne nézz így rám". Nevetett fel utána, szeme a tompított fényekben szikrázó nyakláncra esett.

"Oh istenem, ez új?" A lány előrehajolt. "I-igen". Dadogta Dagmar. "Karácsonyi ajándék". Mondta, megint nem hazudott. "Nagyon szép". Sarah elmosolyodott, és hátradőlt a székén, amikor tányérjaik is megérkeztek. "Nagyon el kell mennem a mosdóba, de el ne kezdd, mielőtt visszajönnék! Bumerangot kell csinálnom a kajáról Insta sztoriba". Kuncogott, és Dagmar felsóhajtott barátnőjére, könyökével az asztalra támaszkodott, amikor Sarah-ra pillantott, ki a mellékhelyiség felé ment. Dagmar elővette telefonját a táskájából, megérintette a képernyőt, és meglátta Lando fél órával ezelőtti üzenetét.

Szia, kedves. Remélem, ma este jól érzed magad Sarah-val. Várom, hogy csütörtökön újra találkozhassunk.

Dagmar érezte, hogy szíve megremeg a gyengéd és szeretetteljes szavaktól. Tökéletes példa volt arra, hogy egy apró üzenet is elegendő volt ahhoz, hogy tudassa valakivel, gondolnak rá. Teljesen feloldotta a képernyőjét, és a beszélgetésükre ment, felnézve, hogy megbizonyosodjon arról, Sarah még nem jött-e vissza, és megkérdezné, hogy nem-e titokban üzenget egy fiúnak. Körme a képernyőhöz koppant, amikor visszaírt, és a Küldés gombra nyomott, mielőtt visszatette mobilját a helyére. Lando elfoglalt volt, miután valamivel több mint egy hete ebédeltek. Természetesen SMS-eket küldtek egymásnak, fel is hívta a lányt, de egyre több órát töltött edzéssel, és ment el a McLaren Technológiai Központba, hogy együtt legyen a csapatával és a mérnökökkel. Tudta, hogy egy napot ki is tűztek az autóbemutatóra, és ez az esemény is időt vett igénybe, bár Lando-nak valószínűleg csak ott kell lennie, és semmi különöset nem kell csinálnia. Sarah visszatért, és hagyta, hogy ismét a nagy székbe zuhanjon, kissé közelebb húzva az asztalhoz.

"Köszönöm". Elmosolyodott, amikor meglátta, hogy Dagmar még nem nyúlt hozzá az ételéhez, ahogy kérte. "Most már készítsd el a képet, éhen halok". Panaszkodott, Sarah erre felkacagott, aki végül elővette a telefonját, feloldotta, majd megérintette az Instagram alkalmazást, hogy létrehozza a történetet. Röviden balról jobbra mozgatta a mobilját, majd óvatosan a bumerangra váltott. "Oh, ez aranyos". Motyogta Sarah, és egy szívet rakott bele, mielőtt megjelölné Dagmar-t. "Szóval, van valami terved a hét hátralévő részére?" Kérdezte Sarah, amikor letette a telefonkészülékét. "Nem igazán". Dagmar a szájába tette villáját.

Dagmar magára húzta fekete szoknyáját felcipzározva az oldalán. Néhány centivel a térde föléig ért, de alatta egy fekete harisnyát viselt, combig érő csizmával, így lábainak csak egy kis része volt látható, a többi a képzeletedre maradt. A Sarah-val folytatott vacsora és a csütörtök közötti nap borzasztóan hosszú volt. Különösen azért, mert a hét hátralévő részében nem volt órája. Otthon volt az ágyban, és nézte a RuPaul Drag Race-t, hogy eltöltse az időt. Dagmar a bordó pólójáért nyúlt, amit kitett, majd a fejére húzta, és szegélyét a szoknyájába bújtatta. Kissé megfordult a tükörben, hogy megnézze a teljes szettjét, elégedett volt a megjelenésével. Dagmar átfésülte ujjaival a haját, leseperve a válláról, és figyelte, ahogy a hátára hullik. Szépnek érezte magát, és ha őszinte akart lenni, kissé úgy öltözött, hogy lenyűgözze a fiút. Már egy ideje, hogy elkezdett éjszakánként szórakozóhelyekre járni, mégsem felejtette el, hogy mindenhol meleg vad és izzadtság.

Az arca gyakorlatilag csupasz volt a sminktől, a gyengéden kitöltött szemöldökön kívül, szempillaspirált tett fel, és egy félig fényes ajakápolót kent az ajkára. Szoknyájának nem voltak zsebei, ezért csak a melltartójába és a telefontokja mögé kellett némi pénzt tennie, és jó lesz. Dagmar tudatta Landoval, hogy feljöhet az emeletre, ha még nincs kész. Nem akarta, hogy lent várjon a kocsijában. A házához mennek, majd egy taxival indulnak a klubba, ahol a barátaival fognak találkozni. Kicsit rendbe rakta a lakását, ügyelve arra, hogy ne legyen rendetlenség, amikor a fiú bejön. Gyorsan becsukta a szekrényét, összehajtogatta a többi ruháját, majd megfogott egy darab rágógumit. Közben kopogtak, aztán a lány kiabált, hogy bejöhet, majd az ajtó kinyílt. Lando lenyomta a kilincset, átsétált a folyosón és a sarkon át kukucskált. "Szia". Mosolyodott el a lány, és felé ment. Szemei kis időre elkerekedtek, ajkai halk sóhajt engedtek ki a gyönyörűségétől.

"H-hello, Dagmar. Lenyűgözően nézel ki." Lando közben kijavította beszédét, kezében a kocsikulcsokkal babrálva. "Köszönöm". Felelte a lány, és lekapta kabátját az állványról. "Mehetünk esetleg?". Kérdezte, mire a lány bólintott. Lando ismét kiment a lakásából, és várta, mikor zárja be az ajtót. "Jól érezted magad Sarah-val?". Kérdezte, miközben a lifttel elindultak a földszintre. "Jó volt". Mondta Dagmar, miközben felnézett rá. "De egy kicsit jobban vártam a ma estét. " Mosolygott, és fiús vigyor került Lando ajkaira. "Ahogy én is, drágám". Válaszolta. A kinti hideg szellőtől összébb húzta magán a kabátját, majd Lando kinyitotta a járda mellett parkoló autójának az ajtaját. Az oldalán várakozott, hogy kinyissa a szárnyas ajtót. Dagmar éppen beülni készült, amikor finoman meghúzta Lando a csuklóját, hogy megállítsa. "Valamit elfelejtettem". Mondta Lando, majd egymás szemébe néztek. Dagmar összevonta a szemöldökét, ott hagyott valamit a lakásában? Lando mégis előrehajolt és megpuszilta az arcát, keze a derekán pihent szorosan fogva.

"Mire várunk?". Kérdezte meg tőle, majd megkerülte a kocsit, közben a lány lefagyott a járdán. Dagmar arca felmelegedett, és mosolyogva ült be, majd a fiúra nézett, amikor ő is ugyanezt tette. Nagyszerű este lesz.

Credit to: curvaparabolica