Lando eldobta a telefonját, amint elküldte a kérdést. "Bassza meg, bassza meg, bassza meg". Átkozódott, felpattant az ágyról, majd felállt, és ide-oda járkált. Biztos, hogy most megijesztette, vagy talán ki is borította. De nem várhatott tovább a kérdéssel. Az elmúlt napokban annyira sokszor üzentek egymásnak, és bár a lány még mindig nem bízott benne, válaszai mégis mosolyt csaltak az arcára, gondolatai pedig rajta, vagy pedig azon voltak, hogy milyen szép volt a képein. Lando visszavette mobilját a kezébe, de természetesen nem válaszolt semmit a lány. Most biztosan lesokkolódott. Lando beletúrt göndör hajába, aztán még párszor átnézte a szöveget. Barátságos volt, és ha el akarta utasítani, akkor megtehette és teljesen jogosan. Csak azt kívánta, bárcsak ne akarná letiltani, és kitörölni az életéből.

Mit fog tenni, ha a lány nemet mond? Követheti Instagram-on, és ott küldhet üzenetet, de biztos volt benne, hogy az kiborítaná, és még jobban összezavarná. Valószínűleg az a legjobb, ha megvárja a választ, és akkor kiderül, hogy benne van-e vagy sem. Lando hagyta, hogy ismét visszazuhanjon az ágyra, összekulcsolta kezeit a feje mögött, és a mennyezetet bámulta, miközben telefonja a hasán pihent. Egy hete még csak szórakozásból kezdte, és most üzenget ezzel a lánnyal, aki nagyon tetszett neki. Lando korábban még nem érzett ilyet, amikor Dagmar üzenetet küldött neki, és ez furcsa koncepció volt számára. Nagyon nem akarta ezt elcseszni, és a tény, hogy a lány jelenleg nem jelzett vissza semmit, annyira idegesítette, hogy majdnem felrobban. Isa egyértelműen azt tanácsolta, hogy várjon még, mégis figyelmen kívül hagyta, és megkérdezte Dagmar-t, hogy elakar-e menni vele valahova.

Talán Isa-nak igaza volt, nem kellett volna ezt tennie. Felemelte mobilját, és a társkereső alkalmazásra ment, azon belül a csevegésre, és beírta, a "Kérlek, ne tilts le" mondatot, de megrázta a fejét a gyerekes és kétségbeesett kifejezés miatt. Lando ráment a telefonján lévő gombra, hogy lezárja a képernyőt, nem írt be semmit a chat-be, majd úgy döntött, hogy addig hagyja, amíg nem válaszol igennel, vagy nemmel. Lando kikapcsolta a TV-t, amúgy sem nézte teljes komolysággal vagy egy órán keresztül. Levetkőzött, és az ágyba fekve magára húzta a takarót. Lando az oldalára fordult, és a kora esti órákban érzett álmosság teljesen elszállt a szervezetéből. A körmét harapta, amikor hátra fordult, és frusztráltan morgott egyet. Nem szabadna így éreznie egy lány iránt, aki azt hiszi, mindenről hazudik a Tinder-en. Nem szabadna gyorsabban vernie a szívének, amikor a nő cseveg vele az appon. Mindezt csak viccből, és nem az effajta dilemmák miatt.

Lando ki akarja adni, ami a szívét nyomja, de tuti, hogy Carlos az arcába nevetne. Nem volt kedve tájékoztatni erről Connort, vagy felhívni Olivert, rajta kívül most már mindkettőjüknek van barátnője. Úgy tűnik, egyedül fog ezzel megbirkózni. Lando az ágy szélére lendítette a lábát, utána felült érezve a hideg padlót a talpa alatt. Felkelt, ivott egy kis vizet dideregve a lakása hideg hőmérséklete miatt, és nem sokkal később visszament az ágyba. Lando még mindig ébernek érezte magát, tudta hogy addig fog tovább forgolódni, amíg a nap ismét a horizont fölé emelkedik. Megint mélyet sóhajtott, és a párna alá tette a kezét, küzdve a késztetéssel, hogy újra a kezébe vegye a telefonját, és ellenőrizze, küldött-e valamit vagy, hogy megerősítse a legrosszabb forgatókönyvről, amit kigondolt; letiltsa vagy törli a match-üket. Azt óhajtotta, bárcsak a való életben találkoztak volna, és nem ezen az alkalmazáson keresztül.

Lando fújtatott magában úgy érzi, túlgondolja meg hogy most eljutott a nevetséges részhez, amelyeknek semmi értelme sem volt. Szüksége volt alvásra, de tudta, hogy az adrenalin azonban az ereiben folyt, és azt kívánta, bár utazna az időben vagy, hogy belenézne a saját elméjébe. Felnézett a sötét mennyezetre, lehunyta a szemét, a szívverésére összpontosított, kezdve számolni őket abban a reményben, hogy agya hamarosan elfárad.

Dagmar már néhány órája fekszik az oldalán, de ő neki sem sikerült elaludnia. A szeme a sötéthez igazodott, így homályosan meglátta telefonja sziluettjét az éjjeliszekrényen. A lány nem fogta fel teljesen Lando üzenetét, amikor először elolvasta, majd újra és újra ismételte a szavakat, hogy megbizonyosodjon arról, tényleg jól értette-e, és hirtelen nem vesztette el az angol nyelvtudását.

Őszintén megkérdezem, hogy szeretnél-e találkozni, vagy esetleg vacsorázni, mielőtt hazautazol?

Az üzenettel egyáltalán nem volt baj. Édes volt és valódi hangzású is volt. Csak a Tinder match egész története miatt aggódott. Eltelt egy rövid idő, amikor visszament a kezdőképernyőhöz, és ujját az alkalmazás fölött tartotta, míg a telefonja megkérdezte, biztos-e benne, hogy törölni akarja vagy sem. Dagmar visszavonta a törlést, majd elment a csevegéshez. Nem akart elhamarkodott választ adni. Tisztelettel bánt vele a fiú, még ha nem is Lando volt, ő mégis szarkazmust és talán bántó dolgokat vetett oda neki. De nem akart igent mondani, hogy majd megerőszakolja, meggyilkolja és egy sötét sikátorban hagyja, csak hogy felvázolja a legrosszabb esetet. Dagmar gondolatai tele voltak ezzel, miközben csendesen, összegörnyedve feküdt takarója alatt. Lando is így feküdne? Várva a válaszát, és aggódik, hogy vajon mit küld.

Vajon ugyanolyan csábító lenne szétmarni belülről a fiút, ha csak törölné a profilt, az alkalmazást és mindent felejtsen el? Ha valami hülyeség, akkor ez az. Dagmar viccből kezdte, de ez most komoly dilemma, amibe nem akart belemenni, ugyanakkor arra is gondolt, hogy az elmúlt héten az üzenetek sokszor megmosolyogtatták, mióta csevegni kezdtek. Aki az account mögött állt, nagyon kedves volt. Egész jó flörttudással, ha hozzáteszi. Dagmar az alsó ajkát rágcsálta, száraz bőrdarabokat tépett le, míg végül a vért ízlelte meg, amitől az összeráncolta az orrát, így az éjjeliszekrény fiókjában lévő ajakbalzsamért nyúlt. Elhatározta, hogy megtudja, ki az a "Lando". Most van az egyetlen esélye, és abszolút győztes volt ebben a játékban, ha megpróbálta titokban tartani valódi kilétét.

Csak félt, hogy ő valójában nem Lando, és hogy bajba kerül. Nem bánná, ha csalódna, ha nem ő lenne az, akit remélt, de ha ő az a valaki, akiben nem lehet megbízni... Inkább nem kerülne bajba. Dagmar az esőt hallgatta, amely finoman koppant ablakára, megpróbált erre összpontosítani, és nem a tomboló eszére, ami úgy látszik, soha nem akarja befogni. Úgy néz ki, működik, így mély levegőt enged ki, amikor végre érezte, hogy elfárad, most már teljesen kimerült a stressz miatt. Négy órával később ébresztője túl korán szólt, Dagmar megnézte az online órarendet. Még nem hagyott ki egy szemináriumot, és a ma tervezett óra majdnem utolsó volt ebben a félévben. Csodás, teljesen kihagyta. Dagmar megfordult a meleg takaróban, és néhány órával későbbre állította az óráját, hogy aztán utolérje az álom.

Lando volt az, aki alig aludt egész éjjel. Hétkor fent volt, és a konyhában állt, mint egy zombi, zöldséget rakva a turmixgépbe, és főtt csirkemellet tett el későbbre. Leült az asztalhoz, majd az újságra nézett, a szeme megereszkedett, fejét a kezén támasztotta, miközben kanalát a joghurtjában mozgatta. "Annyira fáradt vagyok...". Mormogta magában, majd ásított, és a csésze kávét a szájához emelte, remélve, hogy a koffein kicsit ébren fogja tartani. Miután előkészített néhány dolgot a nap további részéhez, visszament a szobájába, széthúzta a függönyt, és felkapott néhány szétdobált ruhadarabot. Lando úgy döntött, hogy kiszellőzteti a fejét, majd felvett egy nadrágot és egy pulóvert, hogy elmenjen futni. Bekötötte a cipőjét, és a fülére tette bluetooth fejhallgatóját, kiválasztott egy random lejátszási listát, és az ajtó bezárása után kiment.

Átfutotta London központját, forgalmas utakon haladt, hogy az agya a forgalomra és a körülötte lévő emberekre figyeljen, és ne hagyja elkalandozni, hogy vajon hibázott-e vagy sem. Lando elfelejtette kikapcsolni a wifi-t, majdnem megbotlott a saját lábában, amikor egy hangos hang visszhangzott a fejhallgatóban: Értesítést kapott a Tinder-től. Lando könnyedén lihegett a tempótól, megállt a járda oldalán, készülve elővenni zsebéből a telefonját. Felmordult, miközben remegő ujjbegyei helytelenül írták be a kódját. Lando megnyitotta az alkalmazást, majdnem nyöszörgött, amikor sokáig töltött be. Eljutott a csevegéshez, majd abbahagyta, mielőtt megérintette volna a Dagmar-ral folytatott üzenetváltást, mivel az első üzenet valami: "Te seggfej" volt. Nagyot nyelt, majd arrébb lépett, hogy ne álljon senkinek az útjában. Egyáltalán el akarta olvasni?

Lando lehunyta a szemét, és vakon kopogtatott a képernyőn, hogy megnyissa-e a beszélgetésüket.

Te seggfej. Alig aludtam az éjszaka és kihagytam egy szemináriumot az üzeneted miatt.

Szerinted ez vicces volt?

Jobb, ha most elviszel vacsorázni, "Lando". Mikor megyünk?

Lando nem hitt a szemének, amikor elolvasta az utolsót, kissé kidülledtek, még párszor elolvasva, hogy valóban megerősítsék a gondolatot, ami az, hogy Dagmar velem akar elmenni. Kuncogást hallatott, és öklét a levegőbe emelte, egy kis boldog ugrással együtt. "Oh Bocsánat". Lando arca bíborvörös lett, amikor dühös pillantásokat kapott, és ajkába harapott, hogy megállítsa mosolyát. Ez volt a valaha volt legnagyobb megkönnyebbülés, és alig várta, hogy végre találkozhasson ezzel a csodálatos nővel.

Credit to: curvaparabolica