-Jay hyung, én...-szólal meg Jungwon egyből, ahogy leteszem az ágyra.
-Shh, semmi baj. Nem csinálunk semmit, csak pihenj.-simogatom meg a haját, majd lefekszem mellé, és szorosan magamhoz húzom. A homloka még mindig forró a láztól, de a mentális egészsége érezhetően rengeteget javult a vallomásainktól.
-Köszönöm.-suttogja.
-Mit?-kérdezek vissza szórakozottan.
-Hogy törődsz velem.-mondja, miközben szembefordul velem, és megcsókol. Istenem, olyan kis törékeny és gyengéd, soha nem akarom elengedni őt.
-Szeretlek.-mosolyog rám, miután elválunk egymástól.
-Én is téged.-adok egy puszit az arcára.-De most aludj!-teszem hozzá, és alaposan betakarom. A nyakamba fúrja az arcát, és perceken belül elalszik. Meleg lehelete a nyakamat csiklandozza, mire egész testemben libabőrös leszek, és még szorosabban ölelem magamhoz.