Térjünk vissza Minhora és Jisungra. Említettem, hogy Jisung nem szeretne egyedül lenni otthon így Minho aznap elmegy érte és hazaviszi. Nos ez meg is történt és jelenleg az autóban ülnek szótlanul.

Minho ideges volt így Jisung nem mert megszólalni. Már egyszer megtette és akkor is csak a mosoly hervadt le arcáról. Nem tudta, hogy mi a baja az idősebbenk és nem is merte megkérdezni.

-Szállj ki!- mondta majd leparkolt Jisung számára egy teljesen idegen helyen.

-M-miért?- kérdezte kissé félve hiszen biztos volt abban, hogy az idősebb nem erre felé lakik.

-Frusztrál a jelenléted és ebből én nem kérek! Szállj ki!- mondta idegesen mire Jisung tette amit mondott.

Szemei megteltek könnyekkel hiszen nem tudta, hogy mégis mit vétett. Táskáját megigazította majd becsukta az ajtót és leült az egyik padra hiszen azt se tudta, hogy hol van. Nem hitte el, hogy Minho képes őt itt hagyni azok után, hogy szerelmet vallott neki.

Szemeiből patakokban folytak a könnyek és sírása csak erősödött amikor meghallotta, hogy Minho beindította az autót.

-Mi a fasz van velem?- morogta Minho majd tincseit megtépve indult meg Jisung felé. -Baby, ne haragudj! Nem tudom mi ütött belém, kérlek ne sírj! Én sajnálom, én nem tudom, én csak. Nem tudom mivan velem!- beszélt össze vissza miközben megfogta Jisung kezeit.

-Ez az utolsó alkalom, hogy megbocsátok neked! Nem vagyok hajlandó elviselni, hogy így bánsz velem holott nem csináltam semmit sem!- nézett rá könnyes szemekkel.

Minho óvatosan letörölte a fiú könnyeit, párat le is csókolt arcáról majd kezét megfogva húzta fel a padról.

-Szeretlek és sajnálom!- ölelte magához az alacsony fiút majd egy apró csókot nyomott ajkaira.

-Én is szeretlek!- nézett fel rá majd megtörölte arcát.

Beültek a kocsiba és most már nem volt olyan feszült légkör. Minho házába beérve körbe vezette a kisebbet majd végül megvacsoráztak.

-Fürdünk együtt?- kérdezte a kisebb megfogva Minho pulóverét.

-Persze baba!- mosolyodott a kisebb arányosságán majd összeszedte a pizsamáját és megvárta amíg Jisung is kiveszi boxerét a táskájából.

Minho adott neki egy pólót majd bementek a fürdőbe ahol levetkőztek és beleültek a kádba.

-Holnap ugye nem futunk ennyit?- kérdezte az idősebb mellkasának dőlve.

-Holnap szabad foglalkozás lesz!- nyomott egy csókot a kisebb vállára.

-Hála, megpusztult a tüdőm!- hunyta le szemeit.

-Kell neked dohányozni!- simított csípőjére majd egy újabb csókot nyomott vállára.

-Rossz szokás, de már nem tudnám letenni!- nézte Minho kezét ami csípőjéről egészen mellkasáig vándorolt.

-Egyszer muszáj lesz, csak árt az egészségednek!- hajolt a fiú nyakához majd apró csókokkal hintette be a bőrfelületet.

-Tudomh..- sóhajtott fel majd teljesen hozzásimult az idősebb mellkasához.

Minho mindkét kezét a fiatalabb belsőcombjára csúsztatta miközben megszívta bőrét. Jisung ajkait egy halk nyögés hagyta el majd vizes kezével hátranyúlva túrt az idősebb hajába.