-Hyung, megölelsz?- kérdezte hirtelen, boci szemekkel.

Jisung szerette volna ha Minho nem csak túlfűtött helyzetekben ér hozzá. Vágyott arra, hogy a testi érintések ne csak intimek legyenek. Kíváncsi volt arra, hogy milyen az idősebb ölelése.

-Nem?- szomorodott el egyből amikor Minho elhúzta a száját. -Rendben!- mondta halkan majd meghallotta a kicsengőt. 

Az ajtóhoz sietve kizárta azt majd kinyitotta az ajtót.

-Gyűlölöm ezt a tanárt!- morogta Jisung amikor mindenki őt kezdte nézni.

Nem szólt senki semmit csak meglepődve nézték az öltözőbe siető fiút. Mindenkit meglepett a fiú könnyes szemei. Bántotta őt, hogy egy hülye ölelést nem volt képes adni pedig azt mondta, hogy nem csak egy kaland.

-Hogy lehetek ilyen hülye?- csúszott le a földre a fürdő részlegben.

A hideg csempének döntötte a fejét majd útnak engedte könnyeit. Kihasználva érezte magát hiszen mire másra tudott volna gondolni ha nem arra, hogy az idősebb csak a szexuális társaságára vágyott.

-Jisung, miért sírsz?- kérdezte Felix Jisung elé guggolva.

-Történtek dolgok, aztán utána csak egy ölelést szerettem volna. Elhúzta a száját és csak bámult engem. Én csak szerettem volna ha nem csak úgy ér hozzám!- suttogta majd ki emelte az úgy szócskát.

-Megyek és bevetem a harci tudásomat!- morogta Lixie majd felpattant és már ki is sietett az öltözőből.

[...]

-Nem akarom magát Jisung közelében látni soha többet. Nincs több büntetés, nincs több lebaszásnak nevezett huncutkodás. Nem fogja mégjobban kihasználni a legjobb barátomat!- bökdöste az idősebb mellkasát aki nagy szemekkel nézett Felixre.

-Én nem akarom kihasználni! Nem szeretem az öleléseket ennyi az egész, de elment mielőtt mondtam volna!- mondta Minho kicsit arrébb tolva az ideges fiút.

-Aha, nem szereti az öleléseket! Ha ez igaz ajánlom, hogy menjen és vigasztalja meg őt mielőtt hazamegy, mert bent sír az öltözőben. Tudja kicsit félre érhető ha azok után amit ti csináltok itt bent, egy kibaszott ölelése húzza a száját és csak bámulja őt.

Felix már majdnem kiabált, de szerencsére lejebb tudta vinni a hangerejét. Vett egy nagy levegőt majd kivágta a szertár ajtaját és visszament az öltözőbe. Szerencsére Sungie még mindig ott volt Seungmint ölelgetve csak most már utcai ruhában.

-Még hogy nem kaland!- meredt maga elé a fiú és most már nem suttogott hiszen már senki nem volt az öltözőbe rajtuk kívül.

-Menjünk haza!- mondta Felix majd megvárta amíg Jisung feltápászkodik. -Kinyírom magát ha megbántja!- tátogta az ajtóban álló férfinek.

-Ugye alszotok nálam? Ma egyedül leszek otthon és félek a sötétben egyedül!- mondta szomorúan miközben felvette a hátára a táskáját.

Szörnyű ez a nap!