Másnap a lány megint a fedélzeten főzött, mikor San odament hozzá.

"-Hé, segítenél azzal a kötéllel?"-kérdezte, de a lány úgy tett, mint aki észre sem veszi-"Netán süket vagy?"-kérdezte, de nem kapott választ

"-Hagyjuk, mit is vártam egy nőtől..."-mondta, mire a lány megállt mindennemű mozgásban, majd odament a kötélhez és kiengedte

"-Az hogy nő vagyok, nem azt jelenti hogy gyenge is!"-mondta erőteljesen a lány, mikor Hongjoong megint lejött

"-Na végre, kapitány! Ez a cafka-"

"-Válogasd meg, hogy beszélsz! Láttam, hogy te szóltál hozzá, nem vagyok idióta! Megmondtam világosan, hogy nincs semmi féle kapcsolattartás vele, nem!?"-kérdezte a másik arcába mászva

"-De, kapitány"-mondta kifejezéstelen arckifejezéssel San

"-Ami téged illet, Umyeong!"-kezdte, de visszavett a hangjából-"Törődj a saját dolgoddal, ne hősködj..."

*****

"-Ma Hongjoong...tényleg kedves volt veled?"-kérdezte az olajlámpa fényében Yunho, mikor este megint elment a lányhoz

"-Nem ilyen, ha valaki kedves!"-mondta a lány határozottan

"-Jó, a kedves túlzás, de nála már ez is nagy szó!"-mondta, mikor hirtelen kivágódott az ajtó

"-Yunho!"-rontott be a kapitány-"Hagyd el a fedélzetem..."-mondta a férfi

"-De uram, éjjel van, és mi a tengeren vagyunk..."-mondta Yunho halkan

"-Nem érdekel, tűnj el a hajóról! Ne is lássalak!"-ordibált a másikra-És köszönd, hogy életben hagylak...

"-Uram, kérem!"-borult térdre a szikár ifjú a másik előtt-"Kérem...nem szólok többet a lányhoz! Becsületem adom rá!"

"-A szíved add, mert ha mégegyszer meglátom azt vágom ki. Te is lehetnél hálásabb"-mondta a férfi a lányra nézve-"Szerencséd, hogy nem tudlak bántani...Máskülönben rég halott lennél"-mondta a lány fölé magasodva

A két férfi kicsörtetett, a lány pedig visszafeküdt kupacára és gondolkodott...hogy értette, hogy nem tudja bántani?