11🍜
「Amikor fiú ismerőssel lát」
Starstable_fanvagyok
(I/N)=ismerős neve, ez bármi lehet a Pista bácsitól kezdve a Harry Styles-en át a Lee Felix-ig, rátok bízom
※Jin※
Jinnel megbeszéltem, hogy kijön elém a vasútállomásra, aztán együtt hazasétálunk. Ám amikor leszálltam a vonatról, a tömegben kiszúrtam az unokabátyámat.
-(I/N)! Itt vagyok!-kiáltottam utána, mire hirtelen megfordult. Amikor észrevett a tömegben, elmosolyodott, és odasétált hozzám.
-(Y/N)! De rég láttalak! Hogy vagy unokahugi?-kérdezte
-Szuperül! Mindjárt itt lesz a barátom, Jin.-mondtam. Ekkor észre is vettem Seokjint, ahogy a tömegen átvágva morcos képpel sétált felénk. Amikor odaért, szinte kikapott (I/N) karjaiból, és megcsókolt. Mintha féltékeny lenne.
-Szia Jin. Ő itt az unokabátyám, (I/N). (I/N), ő a barátom, Jin.-zavartam le a bemutatkozást. Jin elpirult, mintha megbánt volna valamit...
※Suga※
-És kinél csináljuk a projektet?-fordult hozzám az osztálytársam, (I/N). Épp válaszolni akartam, amikor valaki megkopogtatta a vállunkat. Suga volt.
-Bocs, de Y/N az enyém.-taszította arrébb (I/N)-t, és az ajkamra tapasztotta az ajkát.
-Yoongi, csak a projektünket beszéltük meg!-nevettem el magam, mikor elváltunk.
-Ja bocs. Na mindegy, valamiért biztos megérdemelte.
-Ne már, szegény!-vágtam szomorú arcot, de aztán megragadtam a kezét, és együtt sétáltunk ki a suliból.
※J-Hope※
-De akkor is! Megölelt!-siránkozott Hoseok a kanapén ülve.
-Basszus Hobi, ő csak egy volt osztálytársam!-sóhajtottam.
-Aki nyomult rád!-tette keresztbe durcásan a karjait.
-Felesége van!!-szakadt ki belőlem.
-Mi van? Ezt eddig nem mondtad!-nézett rám meglepődve.
-Mert azt hi-nem tudtam befejezni a mondatot, ugyanis Hobi hirtelen megcsókolt. Szorosan hozzábújtam.
※Namjoon※
Csendben vacsoráztunk az asztalnál, amikor valaki csengetett.
-Kinyitom. Biztos (I/N) az, megbeszéltük, hogy beköszön ma.-pattantam fel, és szaladtam az előszobába ajtót nyitni.
-Szia Y/N, rég találkoztunk!-ölelt át az unokatestvérem, (I/N). Beszélgetni kezdtünk, mindenféle témán végigmentünk, rég találkoztunk.
Már egy ideje az ajtóban álltunk, amikor hirtelen valaki hátulról átölelt. Namjoon jellegzetes illatát éreztem, és elmosolyodtam. Joon köszönt (I/N)-nek, aztán a vállamra támasztotta az állát, és úgy figyelte a beszélgetést, egy percre sem engedve el engem.
※Jimin※
-Azt hittem, csak nekem adsz puszit!-bámult rám szomorú bociszemekkel Jimin. Nagyot sóhajtottam, és felkészültem a hosszadalmas győzködésre, hogy a srác egy távoli rokonom akit évek óta nem láttam már.
-Csak üdvözlés volt, Chim. Igazi puszit csak neked adok.
-Tényleg?
-Tényleg. Na gyere ide!-húztam magamhoz, és megpusziltam az arcát. Sugárzó mosollyal nézett vissza rám.
※Taehyung※
-Ömm...Y/N...-mutatott a hátam mögé az osztálytársam, (I/N).
-Igen?
-A barátod úgy néz rám, mintha meg akarna ölni.-mondta feszengve (I/N). A következő pillanatban Tae ölelte át a derekam, és csókolt meg olyan erővel, hogy a lélegzetem is elakadt.
-Tae, ő csak egy ismerős...-motyogtam.
-Tudom. De akkor is.-suttogta vissza.
※Jungkook※
-Én ezt kinyírom. Megölelt! És megpuszilt! Azt csak nekem szabad!!-hisztizett Jungkook.
-Kookie...szeretlek, fogd már fel!-öleltem át.
-És (I/N)-t? Őt is?-kérdezett vissza morcosan, de azért ő is megölelt.
-Őt is, de csak mint havert. Rég láttam, így üdvözölt.-magyaráztam, mintha egy kisgyerekhez beszélnék.
-Tuti?
-Tuti.-vágtam rá, mire a számra tapasztotta a száját.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro