[jack grazer]
– leüljünk oda? – mutattam a patak mellé, finn pedig a kérdésemre nem is válaszolva azonnal elindult oda. a hátizsákomból kikaptam a kabátomat és letettem a földre pléd helyett. leülünk rá és csendben néztük a vízesést.
– te miért lógsz a suliból? – érdekes módon most ő szólalt meg, s kérdezett engem, nem fordítva. egy pillanatra felvetődött bennem, hogy elmondom neki az igazságot, de aztán elvetettem ezt az ötletet. még nem ismerjük egymást olyan rég óta hogy elmondjam.
– nem szeretem ezt az iskolát – haraptam be a számat, amit akkor szoktam tenni ha kissé feszült vagyok. – utálom a tanárokat és a diákokat is.
végülis ebben volt igazság, tehát az egészből csak félhazugság lett. finn továbbra sem nézett rám, szótlanul bámulta az elé táruló tájat. a kék ég szinte egybefolyt volna a patakkal, ám a teli pitypangokkal lévő zöld fű ezt megakadályozta. a csend elkerülése érdekében előkaptam a telefonomat és rányomtam az egyik lejátszási listámra. erre felkapta a fejét és megcsillant a szeme, majd elmosolyodott. szereti a zenét.
– ez micsoda?
– a kedvenc bandám, a lovelytheband. nagyon szeretem őket – lehunytam a szememet, és az ég felé fordítva az arcom kezdtem bólogatni a fejemmel ritmusra. amikor az egyik zeneszám véget ért, kinyitottam a szememet és finn-re néztem, aki szintén engem nézett.
– tényleg nagyon jók. furcsa, hogy még nem hallottam róluk. elkérhetem? – mutatott a telefonomra, én pedig a kézbe ejtettem. elkezdte húzogatni felfelé az ujját a képernyőn, és a címeket elolvasva választotta ő a következő zenét az együttestől; a waste-t. kíváncsi voltam, miért ezt választotta és a gondolataimnak hangot is adtam.
– nincs különösebb oka, csak... csak ezt. – mintha csak rávágta volna, azonban nem tudtam ezt megjegyezni, mert folytatta. – tetszik a zenei ízlésed. mondjuk nem ilyenre számítottam.
terelte a szót, de ha nem hát nem. lesz időnk még beszélgetni egymással.
– milyen zenét vártál? – vigyorogtam. – eminem? mondták már...
– nem! the neighbourhood-ot – mondta, mire meglepődtem. az ismerőseim nem szokták őket hallgatni, sőt szerintem nem is ismerik a bandát.
– azta, nem gondoltam volna hogy ismered őket. kész meglepetés vagy, finn.

sziasztok! egy hónap után megint lett rész:)
nagyon röstellem, rossz érzés hogy akarok nektek írni, de sajnos nem tudtam:(
remélem tetszett! véleményeket szívesen olvasok^^
hogy vagytok? hogy telik a karantén? ti miket szoktatok hallgatni?
további jó éjszakát/szép napot honeys! xx, anna<3