St.Van:

Egy borzasztóan hosszú és kimerítő nap után másra sem vágysz, mint a pihe puha ágyadra, egy pohár vörösborra, és Hyuk szorosan ölelő karjaira. Gyakorlatilag elmenekülsz a munkahelyedről, és hihetetlen vehemenciával esel be a lakásotok ajtaján. Hatalmas mosoly kúszik az ajkaidra, ahogy megérzed a levegőben a kedvenc ételed illatát, a hasad pedig egyetértően kordul, mire mögüled halk kuncogás hallatszik, és egy izmos test simul a hátadnak, aminek azonnal neki is dőlsz.

- Látom, jó meglepetést találtam ki neked, Baby – neveti, majd karjait köréd fonva sétál veled a konyhába, ahol azonnal a pult mögé pattan. – Foglaljon helyet, Kisasszony – int az asztal felé, ami már gyönyörűen meg van terítve –, Hyuk séf rögtön tálal – vigyorogja, majd azért minden ételt bemutat egyenként elűzve minden rossz kedved.

Baron:

Az utóbbi hetekben mindenre volt ideje mindkettőtöknek, csak egymása nem. Az hagyján, hogy a dolgos hétköznapokban keveset találkoztatok, de lassan már az olyan hétvégék is csodaszámba mennek, amikor mindketten ráértek, és semmi más dolgotok nincs két napig, csakis egymással foglalkozni. Ezt unta meg a Kedvesed, és ma reggel csak egy puha kendővel a kezei között várt rád a nappaliban. 

- Ezt most miért? – kérdezed, de csak mosolyogva fordít meg és takarja el a szemeidet. Azután pedig hosszú kocsikázásra indultok, ami alatt nem hajlandó elmondani, hogy hová is igyekeztek.

- Már ránk fért – ölel magához szorosan, és egy mozdulattal veszi le rólad a kendőt, hogy végre lásd a tengerpartot, ahova elhozott a hétvégére kikapcsolódni.

Ace:

A születésnapod előtti hetekben Wooyoung olyan titkolózásba kezd, ami rendesen megrémít. Órákra bezárkózik a stúdiójába még akkor is, amikor éjszaka ér haza a próbákról. Egy-egy futó csóknál többre nem telik, de gyakorlatilag beszélgetni sem beszélgettek. Amikor pedig rákérdezel, hogy mi a gond, szinte elmenekül. Ezzel pedig igencsak rád hozza a frászt, hiába nyugtatgatnak a fiúk. 

- Mi jár abban a csinos kis buksidban, Kedvesem? – kérdezi tőled, mikor a szülinapodon csak magad elé meredve talál rád a nappaliban. – Csicseregtek ám a madarak – mosolyodik el, és egy puszit nyom az ajkaidra, majd a gitárját az ölébe véve játszani kezd egy számodra ismeretlen dalt. Ahogy énekel, és hallgatod a szöveget lassan megérted, hogy ez a dal neked, rólad... rólatok szól. A végére már boldogságtól könnyes szemekkel nézel rá, mikor pedig befejezi, a nyakába veted magad. – Boldog szülinapot, Szerelmem! – súgja halkan nevetve.

Ayno:

Hihetetlen lelkes vagy, amikor megtudod, hogy az egyik kedvenc amerikai bandád a városban tart koncertet. Ez viszont csak addig tart, amíg meg nem látod, hogy a jegyeket kevesebb, mint tíz perc alatt elkapkodták. Esélyed sem volt.  A koncert reggelén azonban Yoonho vigyorogva nyom a kezedbe egy borítékot. Amikor pedig két koncertjegy hullik az öledbe csak hitetlenül járatod a szemeid a boríték a jegyek és a vigyorgó Szerelmed között.

- Én vagyok a világ legjobb pasija vagy én vagyok a világ legjobb pasija? – szerénykedik, mire te csak nevetve veted magad a karjaiba, és azonnal az ajkaira tapadva csókolod kifulladásig. – Ó, ezért bármikor képes vagyok órákig sorba állni – kúszik egy kaján vigyor az ajkaira, és visszahúz magához, de már nem éri be a csókokkal.

Jacob:

Jacob igazi pasi, akiben azért rejtőzik némi önzőség is, amit igazából sosem titkolt előled. Szeret téged meglepni, de gyakran olyan ajándékot választ, amivel azért ő is jól járhat. Fantasztikus ízlése van, így csak ámulva bámulod azt a csipkecsodát, ami ezúttal az ajándéktasakban lapult. Nem vagy buta, tudod jól, hogy mi a célja ennek a kis meglepetésnek, és erről csak biztosít az az apró pimasz mosoly, amivel a kedvesed elterül az ágyon.

- Megvárom, amíg felpróbálod – vigyorodik el, azonban mikor a fürdő felé veszed az irányt, utánad szól. – Hova, hova, Kedvesem? – vezeti végig a tekintetét rajtad, te pedig  csak szép lassan felveszed egy érett paradicsom színét. – Ennyi nekem is jár, nem? – kacsint rád, és újra kényelembe helyezi magát, ahogy lassan vetkőzni kezdesz.

Lou:

Gyakran telnek úgy a turnék, hogy akár napokig sem látod Hosungot. Beszélni persze mindennap beszéltek, de sokszor hiányzik a mosolya. Meg persze ránézve meg tudod állapítani, hogy mennyire igaz az, hogy jól van, és nem csak téged akar nyugtatni, hogy ne aggodalmaskodj annyit miatta. Ám a mai bejelentkezése szinte csak még nehezebbé teszi a távolságot, és hosszabbá a hátralévő napokat.

- Azt mondtad, hiányzom, Baby – mosolyog a kamerába félmeztelenül, mire csak nyelsz egy hatalmasat. – Én is örülnék, ha itt lennél – mutatja körbe a fantasztikus szállodát. – Szeretlek! – mosolyog a kamerába. – Már csak pár nap – kacsint rád, és véget ér a felvétel. Te pedig képtelen vagy kiűzni őt ma az álmaidból.

Ziu:

Már egy jó ideje nyaggatod Heejunt, hogy fogadjatok örökbe egy kutyust, de ő valahogy mindig talál valami kifogást, hogy miért nem. Végül egy idő után beletörődsz, így nem is emlegeted neki. Az elmúlt napokban azonban Heejun furán viselkedik. Egy rakás kutyacuccal állít haza, amiket bevallása szerint Cashnek vett. De, amikor már a harmadik nap is csak kerülgeted a dobozt gyanakodni kezdesz.

- Megjöttem, Jagi! – lép be az ajtón, majd rögtön halk nyüszítést hallasz meg a kezében tartott dobozból. – Na jó, ha már így lebuktatott – motyogja, miközben leteszi a dobozt, és leveszi a fedelét –, pedig megbeszéltük, hogy csendben maradsz, mert meglepi vagy – súgja a dobozból előkerülő barna szőrmóknak. – Új családtag, Szerelemem – adja a kezedbe a kutyust, és egy apró csókot nyom az ajkaidra.