Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

𝐁𝐓𝐎𝐁 ~ Amikor túl rövid a szoknyád

Eunkwang:

Tagadhatatlan, hogy tetszik neki a látvány...

DE!

- Ki van zárva – rázza a fejét, mikor meglátja rajtad a rövid fehér szoknyát, amiben épp a barátnőiddel indulnál egy csajos estére.

- De Kwang – tiltakozol, miközben ő szelíd erőszakkal tol vissza a szobátokba.

- Semmi, de Kwang... ebben innen nem mehetsz ki, pláne úgy, hogy nem vagyok veled – áll be az ajtóba, és addig el sem mozdul, amíg át nem öltözöl... amit persze vigyorogva néz végig.

Minhyuk:

Tátott szájjal nézi, ahogy forogsz a tükör előtt egy rövid fekete ruhában, szintén egy csajos estére készülődve. Egyetlen szó nélkül áll fel a kanapéról, és a szobátokba siet. Értetlen tekintettel nézel utána, majd pár perc múlva felbukkan teljesen kiöltözve.

- Mehetünk – vigyorodik el.

- Öhm... Minhyuk... a csajokkal megyek egy kis beszélgetős-borozós estére. Kétlem, hogy ott lenne a helyed.

- Hát pedig, ha ebben mész – bök a ruhád felé –, én is megyek – vigyorodik el, mikor pedig egy sóhaj után elindulsz átöltözni, csak még szélesebb lesz a mosoly a képén. De azért a fenekedre odacsap, mikor elhaladsz mellette.

Changsub:

- Így jó leszek? – fordulsz körbe előtte egy egyszerű, kissé rövid kék szoknyába, mielőtt elindulnál az unokatesóddal egy kis esti koktélozásra.

- Persze – áll fel az ágyról, hogy megöleljen, majd elhagyja a szobát, amíg te az utolsó simításokat végzed a külsődön.

- Nem jövök későn – hajolsz le és egy apró csókot nyomsz a kanapén üldögélő Kedvesed ajkaira, majd a bejárati ajtóhoz mész, ami be van zárva. – Changsub! Ne szórakozz, el fogok késni. Megőrültél?! – fordulsz felé dühösen, miközben ő csak vigyorog.

- Nem, csak védem, ami az enyém. Tőlem kérdezted, hogy jó leszel-e...igen, de CSAK NEKEM – sétál feléd vigyorogva. – Az unokatesód miatt meg ne aggódj, már tudja, hogy nem kell rád várnia – lengeti meg a mobilod az orrod előtt, a következő pillanatban pedig már a kezei kúsznak a rövid szoknyád alá.

Hyunsik:

- Hyunsik! Nem láttad a piros – robogsz le a nappaliba, ahol a fiú kezében megpillantod a keresett ruhadarabot. – Öhm... ez az én szoknyám – nyúlsz utána, ő csak egy pimasz vigyorral rántja el előled.

- Tudom – vigyorogja.

- Ezt akarom felvenni – nyújtózkodsz a szoknya után, gyakorlatilag már a barátodon fekve.

- Tudom – csókol a csupasz válladra, és finoman simít végig a combodon.

- Nem adod ide? – pillantasz le rá kérdőn, és kissé dühösen.

- De nem ám – huncutkodik. – Ebben nélkülem nem mész sehova – közli veled, mire te csak a vállába csípsz, és dühösen trappolsz fel, hogy keress valami mást.

- Akkor is megérte – motyogja maga elé, miközben a fájós vállát simogatja.

Peniel:

- Nem rövid ez egy kicsit? – méreget kritikusan, mikor megkérdezed tőle, hogy jól öltöztél-e fel egy kis baráti összejövetelre.

- Talán nem áll jól? – kérdezel vissza.

- Nem ezt mondtam – forgatja meg a szemeit. – Csak azt, hogy talán kicsikét rövid.

- Vegyem át? – sóhajtod.

- Nyugodtabb lennék, ha megtennéd – közli veled egy édes vigyorral.

- Utálom, mikor ezt csinálod – sóhajtod, de derékig merülsz a szekrénybe egy másik után kutatva.

- Én meg azt, mikor megbámulnak – vonja meg a vállát, és egy apró puszit nyom a derekadra.

Ilhoon:

- Túl fekete. Túl fehér. Utálom a kéket. A piros túl feltűnő. Ez a kedvencem, ebben nem láthat más – legszívesebben szálanként tépnéd ki a haját a kedves, talán túlságosan is kritikus szerelmednek. Épp egy buliba készültök, Ilhoon pedig kötekedős hangulatban van. Végül ráakadsz egy fekete alapon virág mintás darabra, ami se nem fekete, se nem fehér, nincs benne kék, piros is csak kevés, és eléggé új, így  még soha nem is látta.

- Ehhez mit szólsz? – libbensz elé a kissé rövid darabban, mire felcsillannak a szemei, te pedig megnyugszol, hogy végre egy egész délutánnyi kínlódás után lassan elindulhattok. Ám a következő pillanatban hanyatt találod magad a matracon feletted egy vigyorgó Ilhoonnal.

- Tökéletes lesz a padlón – simít végig a testeden. – Úgysem volt kedvem ehhez a bulihoz – csókol végig a nyakadon. – A kis divat bemutatód egészen más ötleteket adott – harap finoman az alsó ajkadra, és végleg elfeledteti veled a buli, és a kis gonoszkodása gondolatát is.

Sungjae:

Mosolyogva nézi végig, ahogy a ruháid között válogatva dünnyögsz magad elé. Egyetlen árva szót sem szólva élvezi, ahogy le-fel vetkőzöl, gyakorlatilag egy mini showt tartva neki. Ez az első közös bulitok, és szeretnéd ha büszke lenne rád. Végül egy kissé rövid fekete ruhában ítéled magad a legpartyképesebbnek.

- Mit szólsz? – fordulsz körbe előtte kissé izgulva.

- Gyönyörű vagy – mosolyodik el, és az ölébe húz, hogy gyengéden megcsókoljon. – Aki meg rajtad felejti sokáig a pillantását, annak kinyomom a szemét – mosolyodik el angyalian, mire te csak felnevetve bújsz a nyakába.



Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro