𝐀𝐒𝐓𝐑𝐎 ~ Amikor a maga oldalára akar állítani // fantasy!AU
Amikor az ember valami olyasminek van birtokában, amit csak kevesen tudhatnak magukénak, érdeklődni kezdenek iránta. Ez a te esetedben sincs másképp. Egy évezredes prófécia miatt azt hiszik rólad, hogy te leszel az, aki végül megmenti az embereket a démoni elnyomástól. Kiűzöd minden szívből, minden agyból az összes pokolbélit, és az ember újra szabad lesz... Persze nem mindenkinek áll érdekében ez. Vannak olyanok, akiknek nagyon is jó, hogy az emberek pusztán bábok az életnek nevezett színjáték során.
Évek óta igyekeznek a közeledbe férkőzni azok, akiknek nincs ínyükre a változás lehetősége. Sokan. Ki finomabban, ki erőteljesebben. Van, aki érti a nemet, és van, aki nem. De mindenki a maga oldalára akar állítani.
Próbál az ember ilyen helyzetben helyes döntéseket hozni, de ez nem egyszerű... főleg akkor nem, amikor végül egy olyan valakivel áll szemben, akinek a repertoárjában olyan fegyverek vannak, amik ellen a földi halandó tehetetlen... és erre már csak akkor jössz rá, amikor túl késő...
A démonok fejlettek, ravaszak, és nem félnek semmitől... halhatatlanok, mitől is kellene tartaniuk? Emberi alakban tökéletesen vegyülnek el a halandók között, férkőznek sokak bizalmába épp úgy, ahogy a tiédbe is... és egészen az utolsó lépésig nem fedik fel saját valójukat.
Céljuk világos... segíts egyensúlyban tartani a világot úgy, ahogy van, cserébe pedig halhatatlanságot kapsz...
A módszereik azonban igencsak változatosak...
Jinjin:
Jinwoo mindig is nagydumás volt, még a Pokolban sem áll be a szája egy percre se, és ellened is leginkább ezt alkalmazza. Igyekszik meggyőzni arról, hogy neked mellette a helyed, és semmi sem szab majd nektek gátat, ha vele tartasz.
- Csak gondold végig, T/N – néz rád vigyorogva. – Az örökkévalóság velem – bök maga felé egy kissé egoista vigyorral. – Halhatatlanság, hatalom, átszeretkezett éjszakák – húzza fel a szemöldökét incselkedve –, én ezt tudom nyújtani neked, ha velem tartasz... az emberek mit adnak neked?!
MJ:
Myungjun a megtévesztés igazi mestere, és ezt a tudását sosem fél kihasználni, akkor sem, ha tudja, aljas módon becsap téged vele. Magának akar, őt nem érdeklik sem az emberek, sem a Pokol, csak te számítasz neki.
- Micsoda ábrándkép – sétál eléd mosolyogva, amikor lelepleződik. – Vagy talán mégsem? – borul fénybe az arca hirtelen, te pedig nem tudod eldönteni, hogy a szemed káprázik-e vagy sem. – Erre csak mellettem kaphatsz választ, T/N – súgja lágyan a füledbe, és finoman végig simít a a pólód alatt a bőrödön... vagy ez sem több egy kósza illúziónál?
Eunwoo:
Van-e ravaszabb annál, amikor az embert a szívén át próbálják meg manipulálni? Dongmin nagy játékos. Elcsábít, magába bolondít, eléri, hogy senki más ne érdekeljen rajta kívül... és ezt használja fel ellened, amikor eljön az idő.
- Te is tudod, hogy tökéletes vagyok számodra – pillant végig rajtad perzselő tekintettel, miközben megnyalja az ajkait. – És azt is tudjuk mindketten, hogy mi lesz ennek a kis közjátéknak a vége – mosolyodik el önelégülten. – Miért húzod hát az időt, Hercegnőm? – súgja a füledbe, mire kellemes borzongás fut végig a gerinced mentén...
Moonbin:
Pontosan kiismerte már az embereket, így bármennyire szeretnél, te sem tudsz ellenállni a csábításának. Az álmaidba férkőzve egy olyan világot mutat, amire sosem tudnál nemet mondani. Újra és újra felbukkan, és nem ereszt, amíg meg nem szerzi, azt amit akar.
- Velem tartasz, Szerelmem? – emeli rád egy átszeretkezett hajnal után az éj fekete szemeit. – Pontosan láttad, hogy milyen életed lesz mellettem – simít végig lágyan az arcodon. –Mindent megadok neked, amire csak vágysz. Csupán a hűséged kérem cserébe – futtatja ujjait végig a bőrödön.
Rocky:
Minhyuk türelmetlen, lázadó, és forrófejű, aki nem foglalkozik a következményekkel. Ami nem megy idővel, az sikerülhet erővel. Ez jellemzi őt a legjobban. Egyetlen sötét dologtól sem riad vissza, hogy maga mellett tartson. Minden szabályt megszegve még a jövő egy részét is megmutatja, csakhogy meggyőzzön.
- Azt gondoltad, hogy visszariadok ettől? Én a Pokoltól sem félek, T/N – szorít a falnak, miközben a teste szorosan a tiédhez simul. – Nincs olyan dolog, amit ne tennék meg azért, hogy velem maradj – csókol a nyakadba –, hogy csak az enyém legyél egy örökkévalóságig. Az emberek gyengék, nincs miért az ő oldalukon maradnod, de ezt most már te is tudod.
Sanha:
Sanha a démonok Kishercege. Még a Pokolban is lesik minden kívánságát, így nehezen viseli, amikor valamiért hosszabb időn át küzdenie kell. Nem is jó benne, így egyszerűen csak ereját kihasználva elveszi azt, amit akar.
- Üdv a Pokolban, Kedvesem – hajol feléd, amikor kissé rémülten kapkodod a fejed az ismeretlen láttán. – Mától ide tartozol – közelít az arcodhoz, amivel eléri, hogy újra hanyatt feküdj, amit kihasználva mászik föléd, miközben alaposan végig járatja a tekintetét rajtad. – Mától hozzám tartozol – csillan mohó fény a szemeiben, és jól hallhatóan kiemeli a hozzám szót.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro