Junhee:

Lazán kezeli a helyzetet, és látszólag egyetlen pillanatra sem jön zavarba a ténytől, hogy egy lánnyal kell a szobán osztoznia. Előzékeny veled és udvarias, igyekszik oldani a kezdeti feszültségedet is. Jól kijöttök egymással, és örülsz, hogy végül őt kaptad szobatársnak. Bár a fürdőszobán minden nap összevesztek, annak ellenére is, hogy többször ajánlja fel, hogy használjátok közösen a helyiséget.

- Most én voltam itt előbb, Tündérem – fordul ki a fürdőajtaja elé megakadályozva, hogy belépj, miközben a fogkeféje épp kilóg a szájából, te pedig egy szál törölközőben toporogsz a helyiség előtt. – Bár, ha jobban belegondolok, nyugodtan bejöhetsz – mér végig egy szemtelen mosollyal, amibe alaposan belevörösödsz, ő pedig csak kacsintva áll el az útból szabad döntést hagyva neked.

Donghun:

Egyetlen pillanatra sem jön zavarba. Sőt, pár óra elteltével már úgy flörtöl veled, mintha legalább évek óta ismernétek egymást. Hamar rájössz, hogy az a fajta srác, aki elől nincs menekvés. Ha ő kinéz magának, csak idő kérdése, hogy meg is szerezzen... nem mintha annyira tiltakoznál. Egy idő után bátran szólsz neki vissza, és akad olyan is, amikor te magad kezded az incselkedést, aminek persze hamar meglesz az ára.

- Mi a gond, T/N? – kérdezi sokat sejtető mosollyal az ajkain, amikor egy kissé elfajult flörtpárbaj után nemes egyszerűséggel a fürdőbe menekülsz előle, ahova aztán természetesen követ. – Te sem gondoltad, hogy hagyom magam lerázni egy ilyen után, ugye? – taszít finoman a mosdónak, hogy centikről bámulhasson az arcodba egy végtelenül önelégült mosollyal az ajkain.

Seyoon:

Eleinte mindketten zavarban vagytok, és napokig csak kínosan kerülgetitek egymást. Ugyan igyekszik beszélgetést kezdeményezni, amik estéről estére egyre jobb hangulatúak, és egyre több a kétértelmű mondat és érintés is, de mivel viszonylag kevés időt töltötök együtt a tánc próbái miatt, nehezen enged fel köztetek a kezdeti kínosság. Akkor törik meg a jég, amikor meghív az egyik egyetemi fellépésére, ahol több lány is csak igen csúnya pillantásokkal illet, amikor Seyoon le sem veszi rólad a szemeit.

- Örülök, hogy itt vagy, T/N – lép eléd mosolyogva, és kissé bátortalanul nyúl a kezed után, te pedig csak elpirulsz a gesztustól.  – Szívesen tölteném veled ezt az estét – súgja halkan a füledbe, miközben a kezed cirógatja, te pedig csak egy apró bólintással egyezel bele a dologba. Innentől pedig a legtöbb estéd a karjaiba végződik, ami mindkettőtök számára a lehető legideálisabb befejezése egy-egy hosszú és fárasztó napnak.

Byungkwan:

Gyakorlatilag alig hiszed el, hogy ilyen ember létezik. A magánszférát még hírből sem ismeri, szemtelen, és szinte állandóan az agyadra megy, mégsem cserélnéd el senki másra. Nem csinál titkot abból, hogy tetszel neki, és a reggeli elinduláskor, ha éppen egyedül megy csak, a világ legtermészetesebb módján csókol meg, kiűzve minden álmot a szemedből. De legalább ennyire természetesen vesz rá minden alkalommal, hogy szánd meg, és főzz neki valamit.

- Tudod, hogy te vagy a kedvenc szobatársam – vigyorog a kamerába, amikor már visszafelé tart a koliba egy hosszú egyetemi nap után, és arról panaszkodik, hogy majd' kilyukad a gyomra, olyan éhes. – Hidd el, meghálálom – kacsint egyet, mire te elvörösödve csapod rá a telefont, és állsz neki a kedvencét összerakni.

A hála pedig valóban nem marad el...

Yoochan:

Eleinte még te is elhiszed róla, hogy aranyos. Aztán eltelik pár hét, és rájössz, hogy nagyobbat aligha tévedhettél volna vele kapcsolatban. A szemtelen sokkal jobb jelző rá. Bár kénytelen vagy elismerni, hogy képes ezt a szemtelenséget olyan édesen előadni, hogy lehetetlenség rá akárcsak egyetlen pillanatig is haragudni. Amit ő a lehető legtöbb alkalommal teljes lelki nyugalomban ki is használ.

- Le kellett tesztelnem, hogy mennyire leszel jó feleség, T/N – vigyorog rád, amikor már sokadjára emlegeted fel ezúttal kissé már morcosan a mosogatást... illetve annak hiányát. – Te is tudod, hogy ez egy felelősségteljes döntés egy férfi részéről – okít tovább. – De nyugi, átmentél – kúszik egy pimasz mosoly az ajkaira, és a derekadnál fogva ránt magához. Neked pedig küzdened kell magaddal, hogy ne verd fejbe a kezedben lévő mosatlan kávés bögrével.