tizedik fejezet
ha ezt olvasod, legyen nagyon-nagyon-nagyon a legeslegjobb születésnapod, drága marim.
imádlak. nagyon.
Egymás mellett sétáltunk le Finn-nel a hotelnek az ebédlő részébe, amikor elkapta a csuklómat, emiatt pedig mindketten megtorpantunk.
– Noah-ék már úgyis elmondták, úgyhooogy – húzta el az "o" betűt, majd összekulcsolta az ujjainkat.
Kisebb öröm sokkot kaptam és úgy vigyorogtam mint egy tejbetök. Természetesen nagyon izgultam a többiek reakciója miatt ezért kissé görcsösen szorongattam Finn kezét, aki csak nyugtatóan rám mosolygott, és ettől tényleg megnyugodott az egyik felem. Egyszer csak már ott álltunk a "konyhába" és a többiek meglepődöttségtől árulkodó arca által jöttünk rá, hogy semmit sem tudnak rólunk. Aztán a nőneműek elkezdtek sikongatni, a hímneműek pedig csak bólogatva mosolyogtak. Finn-nel egymásra nézve pirosodtunk el, miközben oldalról átkarolta a derekamat és magához húzott. A többiek még nagyobb örömben törtek ki, pedig szinte még nem történt semmi.
– Na ki mondta meg, hogy van Mr. és Mrs. Wolfhard?! – kiáltotta Gaten, mire a háta mögött magasodó David szúrós szemekkel nézett rá. Igen. Ő tényleg a második apám.
– Hogy jöttetek össze végre? – kérdezte Natalia boldogan felváltva nézve Finn-re és rám.
Én csak Sadie-re pillantottam, aki büszkén húzta ki magát és előre lépve elkezdett mesélni:
– Ez egy hosszú és nehéz folyamat volt. De Sadie a tökéletes Cupido, bezárta Millie-t a szerelme szobájába, ahonnan csak akkor szabadulhatott ki, ha bevallja érzéseit.
Fetrengtünk a nevetéstől, engem ha nem tartott volna meg a mellettem álló "Mr. Wolfhard", biztosan elestem volna. Mint mindig, most is nagyon jól szórakoztunk. Velük nem lehet nem nevetni.
NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT ITT IS DRÁGA writedfeelings ! IMÁDLAK, ne haragudjon senki hogy ez egy rövidebb rész lett. a nap folyamán még lehet lesz itt egy kis meglepi^^ szép álmokat mindenkinek!
xx, anna <3
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro