Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

hetedik fejezet

Fogalmam sincsen, meddig álltunk egymás előtt és bámultuk egymást, de nagyon kínos volt. Kinyitottam a számat hogy mondjak valamit, de egyszerűen nem jött ki hang a torkomon. Finn elindult felém, mire konkrétan leállt a szívem egy pillanatra, de csak az ajtó melletti szekrényhez ment hogy felkapjon magára egy pólót. Miután felvette, rám nézett és elvigyorodott.
– Minek köszönhetem a látogatásod Millie? – istenem, annyira szeretem amikor kiejti a nevemet!
Na igen. Itt meg az agyam állt le, mert fogalmam sem volt mit mondhatnék neki, mert az igazságot egyenlőre biztos, hogy nem.
– Hát, az úgy volt... Hmmm... Öhm... – ez az Millie, ennél bénább nem is lehetnél! Amíg én a zavarodott kinézetemmel azt sem tudtam hova nézzek, Wolfhard-on látszott, hogy belül már halálra nevette magát.
– Nem vicces! – Motyogtam oda neki, Ő pedig felkacagott, nekem pedig végigszaladt egy bizsergés a fejem búbjától egészen a talpamig. Finn továbbra sem szólalt meg, én meg egyre cikibben éreztem magamat.
– Ma itt alszom, te menj át Noah-hoz kérlek.
Finn arcán először meglepődöttség tükröződött, aztán egyszerre néztünk az ágya felé, majd egymásra.
– Biztos, hogy nem! – ahogy kimondta, mindketten az ágy felé rohantunk és ráugrottunk. Én éppen legurultam az ágyról, amikor Finn elkapta a karomat és nevetve visszahúzott. Felült törökülésbe, én meg felhúztam és átkaroltam a lábaimat.
– Tehát? – vonta össze a szemöldökét, de én csak azon gondolkoztam milyen módon nyírjam ki a legjobb barátnőmet.
– Tehát – kezdtem el komolyan, bólogatva. – Sadie egyedül akar lenni az este.
– Értem. Akkor nem kell semmit sem elmondanod nekem? Csak mert úgy rémlik Sadie ezt mondta.
Fogalmam sincs, hányadjára állt le a szívem a mai nap során, de az biztos hogy most megint megtörtént.
– Nem – mosolyogtam kínosan, Finn pedig továbbra is gyanúsan kémlelt. Sóhajtott egyet, aztán kinyújtotta a kezét és összekulcsolta az ujjainkat. Kikerekedett a szemem és elég érdekesen néztem rá.
– Igazából megkeresett Sadie valamelyik nap és mondott valamit...

jó hajnalt darlings! (fogalmam sincs ki mikor látja a részt, szóval elnézést:D) remélem tetszett a részt, ha igen a vote + a véleményeteket várom komiba^^
vigyázzatok magatokra! xx, anna 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro