MÁR AZ ELEJÉN SZERETNÉM JELEZNI, HOGY NEM VÁLLALOK FELELŐSSÉGET SEMMIÉRT SEM, AMI ITT TÖRTÉNIK XD

bungou stray dogs ..:

nakajima atsushi x akutagawa ryuunosuke ,,
dazai osamu x nakahara chuuya

azt, hogy négyőjük közül ki érezte magát a legkínosabban, nehéz lenne megmondani.

atsushi furcsa, zavart macska hangokat hallatott és már minden repedést megvizsgált a falon, csak hogy ne kelljen a többiekre néznie.

akutagawa már háromszor majdnem kitörte az ablakot a rashoumonnal, hogy elmenekülhessen.

chuuya majdnem túl volt egy üveg boron.

dazai pedig látszólag jól szórakozott a kialakult helyzeten, de belül jobban akarta azt a spontán öngyilkosságot, mint valaha.

- erre tényleg semmi szükség! - szólalt meg atsushi, bár inkább hallatszott minden szava pont úgy, mint egy haldokló macska utolsó nyávogásai.

- dehogynem! ha rajzolunk ábrát könnyebb lesz! - vetette fel az ötletet dazai, majd a kezébe is fogta a krétát, hogy a mellettük lévő táblára kezdhessen alkotni.

chuuya ezt hallva majdnem kiköpte a bort és fuldokolva nézett a mellette állóra.

- le ne rajzold, idióta! - ki is tépte a kezéből a kréta darabot, bár az erre a túl erős mozdulatra el is porladt. nem mintha nem lett volna egy egész doboznyi a tábla alatt.

- akkor mit akarsz csinálni? - tette fel a kérdést kissé irritált hangnemben a barna hajú, mire párja csak hebegni tudott.

- biztos nem ezt! - vágta rá végül a kalapos pár másodpercnyi makogás után.

- akkor miért van itt a tábla? - jött az újabb túl logikusnak tűnő kérdés.

- hát biztos nem arra, hogy ilyeneket rajzo- tudsz egyáltalán rajzolni?

- csak nem olyan nehéz!

- segíteni akarunk, nem traumát okozni!

atsushi erre szívesen rávágta volna, hogy a trauma már rég megtörtént, de a figyelmét a veszekedő párnál jobban lekötötte akutagawa, aki a "meg ne próbáld még egyszer kitörni az ablakot" tiltás kijátszását épp annak kinyitásával kísérelte meg, hogy megszökhessen.

- ne hagyj egyedül! - suttogta rettegve, mire a fekete hajú megtorpant, mert abban a pillanatban nem tudta eldönteni hogy ezzel maradásra kéri, vagy arra, hogy dobja ki az ablakon.

ez a pillanat pedig épp elég volt arra, hogy chuuya felnézzen dazai szüntelen szidásából.

- ITT MARADSZ! - kiáltott fel és a vállánál beljebb tolva akutagawát visszaültette a székre.

- figyeljetek... mi... szóval nekünk... dolgunk van! - próbálkozott atsushi egy újabb reménytelennek tűnő kifogással.

- hoztam ilyen könyvet! - hagyta dazai figyelmen kívül munkatársa kétségbeesését és egy nagyobb papírdobozban kezdett kutatni.

fél perc kínos csönd után meg is lett az említett tárgy, ami egy vékony, kemény kötésű könyv volt, a borítóján nem túl bizalomgerjesztő gyerekeknek szánt rajzokkal és még kevésbé bizalomgerjesztő címmel.

"15 dolog, amit az első szex előtt tudnod kell" hirdette a borító.

- olvassátok el, ha nem értetek valamit majd lerajzoljuk! - nyomta atsushi kezébe a kötszeres.

- nem rajzolunk! - vágta tarkón chuuya a szoba legmagasabb tagját.

a szoba két legfiatalabb tagja csak segélykérő pillantásokat lövelltek egymás felé, bár nem sokat értek el ezzel.

- dazai-san erre... tényleg semmi szükség - motyogta aznap sokadjára a tigrisfiú, majd a könyvre vezette tekintetét, ami már akutagawa kezében pihent. az említett egy random oldalon kinyitotta, majd szemöldök (?) ráncolva figyelte a furcsa ábrákat és kérdőn visszanézett atsushira. - ez heteroknak van? - motyogott újra atsushi, kiszedve párja kezéből a tárgyat.

- jó a képzelőerőtök, nem? - kérdezett vissza a kötszeres reflexből.

- istenem, segíts meg! - chuuya félretette üres poharát és inkább meghúzta az egész üveget, úgy nézte tovább az eseményeket a falnak támaszkodva.

- ha ezt elolvassuk elmehetünk? - pillantott akutagawa a könyvre, aztán dazaira.

- tulajdonképpen igen - gondolkozott a kérdezett, de be kellett látnia, hogy ez az egész már akkor is borzalmas ötlet lett volna, ha valós és konkrét tervekkel rángatják be a két fiatalt a szobába.

- tulajdonképpen többet érne, ha rajzolnál - szólt közbe chuuya szarkasztikusan, de a hangsúlyt vagy nem érzékelve vagy csak simán figyelmen kívül hagyva dazai egy újabb krétát vett a kezébe. - DE NE CSINÁLD, ROHADÉK! MEGÖLLEK!

ezek után egy újabb hangos veszekedés vette kezdetét, amit a másik a két szobában tartózkodó először elveszetten nézett, de aztán megvilágosodva kapták egymásra tekintetüket.

akutagawa és atsushi hajszál pontosan egyszerre, a lehető leghalkabban álltak fel a kényelmetlen székekből és lassan hátrálva közelítették meg a kijáratot abban a bízva, hogy ez a vita még elhúzódik egy kicsit.

végül a tervük sikerrel járt, így az ajtó túloldalára kerültek és onnantól kezdve gyorsabban futottak, mint azelőtt valaha.

az általuk elhagyott helyiségben tartózkodóknak kellett ezekután még néhány perc, mire észrevették, hogy eltűntek.

- elmentek - jelentette ki dazai a nyilván valót az üres székeket és a nyitott ajtót szugerálva.

- vajon miért? - forgatta meg a szemét a kalapos és szomorúan vette tudomásul, hogy minden bekészített bora elfogyott.

↪ ÉN AZ ELEJÉN SZÓLTAM XD

↪ ez egyébként életem értelmének készült egy beszívott messenger beszégetés tovább gondolásaképp. Gusztav_love, kérem a beígért fagyimat.

2021 / 07 / 01