tokyo revengers ;;
sano shinichiro x (any gender) reader

borzalmasan hosszú napod volt, a munkahelyeden mindenki ugráltatott, alig tudtál aludni, ráadásul hazafelé menet még az eső is eleredt, nálad pedig nem volt esernyő sem.

gyors léptekkel siettél a shinichiroval közös lakásotok felé, de mire elérted a bejárati ajtót, még a ruhád alsóbb rétegeiből is facsarni lehetett volna a vizet.

vacogva nyitottál be a lakásba, miután a remegő kezeiddel a negyedik próbálkozásra eltaláltad a kulcslyukat, és magadat körbe ölelve sóhajtottál fel, amikor megcsapott a benti meleg.

épp a kabátodat cipzáraztad ki, amikor életed férfija kihajolt a nappali takarásából.

— üdv itthon! milyen napod volt? — mosolyodott el szélesen, majd realizálta, mennyire eláztál, a morcos tekintetedből pedig azt is leszűrte, hogy nem túl jó. — (név)-chan...?

— fáradt vagyok — motyogtad magad elé szomorúan, majd kiöntöttél egy kis vizet a bakancsodból a lábtörlőre.

— és vizes is — állapította meg a férfi, miután a karjaiba vetetted magad, és a munkaruhádhoz tartozó inged apró, vizes foltokat hagyott a pólóján. — gyere!

erre az egy szóra fogtad magad, és koalaként ráugrottál, hogy megfogva téged elindulhasson, ahova annyira vinni akart.

fáradt voltál, és szomorú, szóval nem nagyon érdekelt, mit tervez, elég volt, hogy az illata átjárhatta a hidegtől bedugult orrodat.

— maradj itt — miután beértetek a fürdőszobába, óvatosan letett a mosógép tetejére, és elindult, hogy csinálhasson neked egy forró fürdőt.

— visszajössz majd? — pislogtál fáradtan, karjaidat pedig pár másodpercig a levegőben is hagytad véletlen, mintha még mindig őt ölelnéd.

— el se mentem — fordult feléd nagy mosollyal shinichiro, és miután beállította a víz hőmérsékletét és a kedvenc illóolajaidból és habfürdődből is rakott bele, hagyta, hogy magától megteljen a kád.

— inkább vedd le ezeket, mielőtt megfázol — húzta ki az inged végét a nadrágodból, de miután látta, hogy továbbra is csak félszegen pislogsz rá, magától kezdte kigombolni azt, hogy minél hamarabb felmelegedhess.

meg akarta kérdezni még egyszer, hogy milyen napod volt, hiszen aggódott érted, de nem szeretett volna még jobban frusztrálni téged, így inkább csak arra a feladatra koncentrált, hogy minél hamarabb elláthasson.

miután minden csuromvizes ruhádat valahova a csempére száműzte, egyszerűen csak ismét felkapott, és óvatosan a megtelt kádba rakott.

furán megborzongtál a melegvíz érzésére, de egyből lentebb is csúsztál, hogy a habok az orrodat érinthessék.

— meg leszel egy kicsit? — simogatta meg a még hideg tincseid a férfi, mire a szemeidben egy kis rémület is keveredett a fáradtság mellé.

— itt hagysz? — vágtad rá egyből szomorúan, mire shinichiro csak megpuszilta a habos orrodat, és gyengéden elmosolyodott.

— de visszajövök.

látszott rajtad, hogy nagyon elgondolkozol ezen a lehetőségen, de végül gyengén bólintottál egyet, és visszatemetted az orrod a habok közé.

— de ha elhagysz, mérges leszek.

shinichiro csak halkan felnevetett erre, és még egyszer megsimította a fejed tetejét, mielőtt kiment volna a fürdőből.

néhány perc konyhából beszűrődő csörgés után tényleg visszajött hozzád, de mivel mindkét keze foglalt volt, az ajtót inkább nyitva hagyta.

két, egymáshoz illő bögre volt nála, az egyiket pedig kedves mosollyal feléd nyújtotta. fentebb ültél, és a vizes és habos kezeiddel óvatosan megfogtad az átforrósodott bögrét.

ő a sajátjával leült a fürdőkád szélére féloldalasan, és onnan figyelt téged, nehogy összetörj.

— jobban vagy? — kérdezte shinichiro, miközben kisepert egy tincset az arcodból, hogy beletudj kortyolni a teádba.

— uhum — bólogattál, a férfi szerint iszonyatosan aranyos arckifejezéssel. — köszönöm — suttogtad, a lélegzeted pedig megrezegtette a tea felszínét.

— van kedved nézni valamit? — kérdezett rá a férfi félperc szürcsölés után, mire olyan meghatott arckifejezéssel néztél rá, hogy azt hitte, történt valami, amíg pislogott.

— szeretlek — motyogtad meghatva, a fáradtság bódító ködében.

— én is — nyomott egy újabb puszit, az immár tiszta hajadba, és letörölte az ott maradt habot az arcodról. — gyere, törölközz meg, és keressünk valamit.

━━━━━━ ◦ ❖ ◦ ━━━━━━

➴ kérte: _Leah_the_Mushroom

ilyen aranyos ötletem se gyakran van, köszönjétek spongyabobnak és a rosénak.