𝚌𝚑𝚒𝚜𝚑𝚒𝚐𝚊 ➴ ❝riválisok
• boku no hero academia ;;
chisaki kai x shigaraki tomura
┌──────── ∘°❉°∘ ────────┐
└──────── °∘❉∘° ────────┘
A Gonosztevők Szövetsége az ideiglenes bázisán ült feszülten. Várták, hogy Toga és Jin visszajöjjenek és jelentést adjanak. Shigaraki bízott az embereiben, de a yakuzában már kevésbé.
- Mi tart eddig? - A kék hajú az órára nézett. A mutatók szerint már több óra telt el a harc kezdete óta.
- Shigaraki-san... - Compress finoman megbökte főnöke vállát és a bázis bejáratára mutatott.
- Gyűjtöttem vért! - futott be vidáman a szőke hajú lány és büszkén körbe mutatta a nevekkel felcímkézett gyűjteményét.
- Hé, ne hagyj itt, ez nehéz! - Ekkor látták meg a maszkos férfit, aki nehézkesen, de vonszolta maga után a félholt állapotban lévő Overhault. - Nem is, tök könnyű. Randizzunk, Toga-chan!
Shigaraki dühösen meredt Twice-ra, miután sikerült leráznia a boldogságtól felcsigázott lányt.
- Ezt meg minek hoztátok ide?! - Twice kicsit meghátrált, amikor meglátta eléggé idegesnek tűnő vezetőjüket.
- Hát mi csak... - Jin szó szerint eldobta az ájult férfit és el kezdett hadonászni maga előtt. - Volt egy bumm! Vagy valami, aztán...
- Leszarom. Minek hoztátok ide? - Tomura megbökte a lábával a férfit. - Basszus, nem halt meg.
- Igazából az én ötletem volt! - Himiko boldogan feltette a kezét. - Olyan szépen vérzett, nem akartam ott hagyni! - A kék hajú sóhajtott egyet.
- Mindegy. Dobjátok be egy sarokba hátha meghal - Azzal ott hagyta a csapatot, akik csak pislogtak utána.
- Tényleg nagyon utálják egymást - Toga elgondolkozva meredt a sérültre.
- Azért legalább beköthetnénk a sebeit nem? - Twice a többiekre nézett, majd vissza Chisakira.
- Megölte Magne-t - jelentette ki Spinner.
- Igaz! Én is erre gondoltam - A maszkos bólogatni kezdett, majd berugdosta új vendégüket az említett sarokba.
―
Már javában éjszaka volt, amikor Chisaki kinyitotta a szemét, iszonyatosan fájt mindene, de még nem volt elég ereje rendbe hozni magát.
- Az a kibaszott kölyök... - oldalát szorongatva próbált felállni, amikor megpillantotta a tőle körülbelül öt méterre ülő férfit. Shigaraki ellenséges tekintettel bámulta a másik erőlködését.
- Maradj már a seggeden, ha nem bírsz járni! - Chisaki magától is összeesett, így kénytelen volt a hátát a falnak vetve nézni farkas szemet az előtte ülővel.
- Mit keresek itt? - tette fel a kérdést, arra számított, hogy egy börtönben ébred. Nem tudta eldönteni, hogy melyikkel járt volna rosszabbul.
- A barmok hoztak ide, de sajnos túlélted. - mindkét férfi tekintete kifejezéstelen maradt, egymás szemébe bámultak, de egyikük sem szólalt meg hosszú perceken keresztül.
- Nagyon nagyra voltál a csapatoddal - kezdett bele Tomura, amikor megelégelte a kialakult helyzetet. Halk kárörvendő nevetést hallatott, miközben felállt a földről és leporolta a ruháját. - Mégis vesztettek, nem igaz? - az arcát takaró kéz mögül is kilátszott a diadalittasan csillogó tekintete, hanglejtéséből pedig tisztán lehetett arra következtetni, hogy arcán őrült mosoly terül szét. Overhaul továbbra is csak meredt maga elé és szótlanul ült.
- Elvitték Erit.
- He? - a kék hajú megtorpant és értetlenül nézett rá.
- Csak ő képes tökéletes társadalmat teremteni - lassan felnézett az előtte állóra. - Ha nincs az a kölyök, akkor... - Chisaki ökölbe szorította a kezeit, de nem fejezte be a mondatot.
- Úgy nyafogsz, mint egy kisgyerek. Nem csoda, hogy megborult a hatalmad.
Chisakinak végre volt egy kevés ereje, de minden sérülését így sem volt képes helyre hozni, csak a legsúlyosabbakat gyógyította be. Óvatosan felállt, de továbbra sem mozdult a fal mellől.
- Mert neked milyen hatalmad van? Azt hiszed félnek tőletek a hősök? Meg se rettennek, ha hallják a béna nevetek, pár perc hírnév. Ennyire vagytok képesek.
- Hah... Nincs unalmasabb a naív embereknél... - Shigaraki akaratlanul is végig szántotta a körmeivel a nyaka bőrét. - Még csak arra sem voltál képes, hogy kínyírj néhány középiskolást, akkor mégis milyen hírnévről beszélsz, HAH?
Shigaraki elindult kifelé a helyiségből, vissza se nézett a nem kívánt vendégükre, aki eközben elindult utána. A nagyképű embereket talán még a kosznál is jobban utálta, vagy legalább is minimum ugyanannyira.
- Mert te elbírtál velük? Pedig mennyi esélyed volt már rá... - Shigaraki megtorpant, szemei vérben forogtak, ahogy megfordult, de Chisaki állta a tekintetét, egészen addig, amíg meg nem érezte a másik térdét a gyomrában. A lendülettől a falig gurult, és a még be nem gyógyult sérülései újból sajogni kezdtek.
- Kinek képzeled magad?! - Tomura levette az arcáról az azt takaró kezet, majd megragadva a másik haját közelebb hajolt hozzá. - A drágalátos csicskáid nélkül nem mész semmire, jól mondom?
- Fogjunk kezet, kíváncsi vagyok, hogy ki hal meg hamarabb - Overhaul állta a szemkontaktust.
- Tch... - Shigaraki elengedte a másikat és megfordult. - Szerintem tűnj innen amíg van min távoznod.
Elindult a kijárathoz, de megindult alatta a föld és egy kiálló talaj darab (?) közeledett felé, ami pillanatokon belül szétporladt, ahogy kikerülve rátette a tenyerét.
- Előbb hozd rendbe magad, gyenge vagy - a kijelentés nem ért túl sokat, Chisaki felállt és elindult a másik felé, de hamar újra a faltövében találta magát, így is elég szar állapotban volt, de a fején lévő seb újra vérezni kezdett. Lecsúszott a földre, megigazította a maszkját, majd akaratlanul is elnevette magát.
- A fenébe is, az a kölyök jól elintézett reggel... Várd meg még felépülök és esküszöm hogy kinyírlak.
- Nem, ha nem lesz miből összeraknod magad - a kék hajú négy ujja Chisaki nyakára fonódott és felemelte ültéből.
- Habozol - jelentette ki Overhaul.
- Kibaszott idegesítő va- - nem tudta befejezni. A keze darabokra hullott, majd amint a a háta fájdalmasan a falnak csapódott, újból összeállt.
- Nem vagyok egyedül.
- Rohadj meg - Tomura kinyújtotta a kezét és előre dőlt, de Chisaki kitért előle. Egyikük sem vette annyira komolyan a helyzetet, de a lendülettől mindketten a padlóra kerültek. Valami talán roppant is, de senki nem panaszkodott törött csontokra úgyhogy szemet hunytak felette.
Nagy nehezen feltápászkodtak, mindketten lihegtek egy sort, majd egymásra néztek. Megindultak egymás felé, a kék hajú volt a gyorsabb, így elkapva Chisaki gallérját a falnak vágta.
- Miért nem öltetek meg? - Overhaul felnézett, kicsit sem erőlködött, annyiban hagyta a helyzetet.
- Nem izgalmas kinyírni egy ájult embert - Shigaraki megragadta a másik arcát eltakaró maszkot és vigyorogva figyelte, ahogy porként hull a földre.
- Mi a fenét művelsz? - sziszegte a barna hajú, majd a földre nézett, ahol már csak egy szürke kupac mutatta, hogy egykoron takarta valami az arcát. Ellökte magát a faltól és az előző helyére lökte a támadóját. - Kezdesz egyre jobban idegesíteni. Ez például mire volt jó?!
- Zavart - vont vállat Shigaraki, majd elrúgta magától a másikat. - Amúgy is felesleges.
- Francba... - Chisaki felszenvedte magát a földről, látszólag idegesebb volt, mint eddig. - Retkes a hely, szóval nem feleslegesebb nálad.
- Már mindegy, nem? - Shigaraki elvigyorodott majd lecsúszott a fal tövébe. - Akkora egy selejt vagy. - ezzel a kijelentéssel Chisaki lába csattant a feje mellett.
- Kezdem nagyon unni ezt az egészet.
- Én is - a kék hajú elkapta a másik nyakkendőjét és lehúzta a földre. Ahogy földet ért elkáromkodta magát, és újra megpróbált felállni, de Shigaraki kinyújtotta a lábát és visszalökte a földre. Előre hajolt és letörlt egy folt vért a másik arcáról, majd lenyalta azt.
- Már megint mi a szart csinálsz?! - felháborodva próbált meg felállni, de egy kéz vissza húzta, de ezúttal az ellenfele ölébe.
- Áll a faszom - közölte hidegvérrel, aztán elröhögte magát.
- Nem vagy normá- - Tomura nem hagyta végig mondani, mert a semmiből lesmárolta
―
- Te, Twice, szerinted felébredt már? - Toga boldogan ugrált a társa mellett, amikor eszébe jutott az általuk iderángatott férfi.
- Nézzük meg? - kérdezte Jin, de hamar meggondolta magát. - Ne, ne nézzük meg, nem akarom látni!
- Csak gyere! - a lány karon ragadta a férfit és el kezdett ugrálni előre.
- Toga-chan, mi ez a zaj?
- Mire gondolsz? - a lány megtorpant az ajtó előtt és ekkor hallotta meg ő is a beszélgetést, amiről a mellette álló beszélt.
- Hé! Le ne rohaszd!
- Nincs is mit baszd ki! Egyszer megnöveszthetnéd a szar képességeddel, hogy legalább látszódjon.
- Kapd be!
- Most magyarázom, hogy nincs mit, te kurva!
──────── °∘❉∘° ────────
─ author's notes ─
↪ uramatyámirgalmazz
↪ szóval ezt a oneshotot még egy barátnőmnek írtam tavaly, amikor friss volt a negyedik évad. ráadásul eredetileg 18-as karikás lett volna, de ahogy írtam nem vitt rá a lélek. vagy a józanész. nem értem ezt a párost, de ő valamiért shippeli őket, pedig az emberek nem szerelemből rohasztják le a másik karját, de mindezek ellenére én mindent megtettem.
↪ szóval senki ne kövezzen meg, ezt még én sem vettem komolyan.
↪ akárhányszor visszaolvasom, annál kínosabbnak érzem magamat, fogalmam sincs hogy tudtam fapofával leírni ezt.
― 𝙙𝙖𝙩𝙚 : 2021 / 02 / 20
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro