...ők vigyáznak rád.
(4-5 years old reader-chan)

[ dazai osamu ; nakahara chuuya ; edogawa ranpo ; miyazawa kenji ; akutagawa ryuunosuke ]

━━━━━━━━━━━━━━━━━━━

→ Dazai Osamu

Az irodatagok vigyáztak rád, de te csak Dazaijal voltál hajlandó lenni, mindenki mást elkergettél gyermeki kegyetlenséggel. Egy ideig próbálkoztak, de aztán feladták és inkább folytatták a munkát, távolról figyelve nem robban-e fel valami miattatok.

Dazai ennek még inkább örült, hisz azon kívül, hogy örült neked, még jó alibi is voltál, ha esetleg Kunikida le akarja üvölteni, amiért nem dolgozik.

Te egyébként az egyik kedvenc hercegnős mesekönyved lapoztad, aminek az utolsó lapján a herceg és a hercegnő összeházasodott.

- Remélem egyszer én is összeházasodhatok életem szerelmével! - jelentetted ki csillogó szemekkel felülve a kanapéra, szinte ölelgetve a könyvet, azzal céllal, hogy Dazainak is megmutasd a csodás rajzot az esküvőről.

- Van jobb a házagságnál - ezekre a szavakra viszont Atsushi és Kunikida is felkapták a fejüket.

- Tényleg? - kérdeztél vissza kíváncsian.

- Igen, egy kettős öngyi-

- DAZAI-SAN NEM! - vetődött át a fél irodán Atsushi, hogy még időben befoghassa a barna hajú száját.

━━━━━━━━━━━━━━━━━━━

→ Nakahara Chuuya

Megszeppenve ültél a maffia egyik kanapéján, pont ott és olyan pózban, ahogy Kouyou fel órával azelőtt hagyott, mert megmozdulni sem mertél. Nálad jobban csak Chuuya feszengett, aki nem igazán értékelte a rászabott feladatot, miszerint vigyázzon rád.

- Mégis milyen idióta feladat ez? - morogta ahogy a kanepé melletti fotelben próbált megoldást találni problémaira.

- Idióta? - kérdeztél vissza, mire Chuuya szemei kikerekedtek, majd leesett neki mit teremtett.

- ahhh, basszus... - motyogta maga elé, de amint rájött mit tett megint és a szólásra nyitott szádat is meglátta, még jobban kétségbeesett. - KI NE MERD MONDANI!

Te csak ártatlanul pislogva meredtél rá.

- Ba- - Chuyya erre előre lendülve befogta egyik kezével a szádat és elveszetten nézett maga elé.

- Ane-san meg fog ölni.

━━━━━━━━━━━━━━━━━━━

→ Edogawa Ranpo

- Gyere elő kérlek! - próbálkozott Tanizaki, de nem hallgattál rá se. Ahogy a többi iroda tagjára se, akik szegény fiú előtt próbálkoztak hasonló kudarccal.

Te egyébként egy asztal alá bújtál, mert nem tetszettek az emberek akik körül vettek.

- Most mi legyen? - fordult a többiek felé Tanizaki, aki azzal nyugatatta magát, hogy legalább megpróbálta.

- Nem értetek ti ehhez! - jelentette ki Ranpo, aki addig csak a távolból figyelte a megbékítésedre szánt kísérleteket.

- Mert te igen? - kérdezte bizonytalanul Yosano, valljuk be, jogos kétségek közt.

- A világ legjobb nyomozója vagyok, jó hogy ehhez is értek! - Ranpo ha lehet még magabiztosabb léptekkel folytatta útját az asztal felé. Te továbbra is csak duzzogtál halkan fujtatva.

- Én félek - tett egy lépést hátra Atsushi, egyáltalán nem bízva az elkövetkezendő percek történéseiben.

- hé~ - guggolt le Ranpo is az asztal mellé, te pedig már kezdted unni, hogy nem hagynak békén az emberek.

- Te se érdekelsz - fordítottad el megsértődve az arcodat, még jobban felhúzva a térdeid, hogy azok mögé rejtsd magad.

- Biztos? - kérdezett vissza, mire határozottan bólintottál egyet. - Nem kérsz? - vett elő egy random zacskó cukorkát, mire csak annyi hallatszott, hogy valaki a háttérben homlokon csapta magát.

Hülye ötletnek tűnt, de te erre végül meggondolva magad másztál ki az asztal alól, Ranpo pedig diadalmas mosollyal fordult a többiek felé.

- Látjátok? Mondtam, hogy jobban értek ehhez, mint ti!

A többiek csak pislogni tudtak.

- Oké! Ki mondja el neki, mi a baj ezzel? - nézett félig hátra Tanizaki az iroda többi tagjához.

- Amíg nem vesz furgont nincs baj - vont vállat Yosano és mind visszatértek a munkájukhoz.

↪ segítségem: Gusztav_love, köszi asszony xd

━━━━━━━━━━━━━━━━━━━

→ Miyazawa Kenji

Boldogan ugráltál Kenji mellett, aki a bébiszitteri feladatait komolyan véve vitt el téged a vidámparkba. Bár sokkal inkább nézett ki ő is egy lelkes kisgyereknek, mint a helyzet által megkövetelt felelősségteljes felnőttnek.

- NÉZD! - kiáltottál fel vidáman, amikor az egyik céllövölde bódéjánál megláttál egy hatalmas tehén plüsst lógni.

- Te is szereted a teheneket? - csillantak fel a szőke fiú szemei. Te még boldogabban bólogatni kezdtél. - Én is!

- Annyira aranyosak! - törtél ki gyermeki lelkesedéssel, majd hamar eltűnt a jókedved - de anya azt mondta nem lehet tehenem - biggyesztetted le az ajkad szomorúan, kicsit meg is könnyezve ezt a tényt.

- Szeretnél egy tehenet? - kérdezett vissza Kenji, mire még szomorúbb lettél és bólintottál.

- De nem lehet, mert anya szerint büdösek és nem fér el a kertben - könnyezted meg a kimondott mondatot. Kenji teljesen átérezte a fájdalmad, hisz mióta a városba ment nem nagyon volt dolga élő tehenekkel. A tökéletes megoldáson gondokozott a felvidításodra, amit hamar megtalált.

- Akkor nyerjük meg azt a plüsst, hogy legyen egy tehened!

▶ leírt tehenek száma: 7

━━━━━━━━━━━━━━━━━━━

→ Akutagawa Ryuunosuke

- Miért kerestél minket sen- - lépett be a mondat közepén a lakásba Higuchi a nyomában Ginel, de hamar sokkot kaptak. - SENPAI?!

- AZ EGY GYEREK?! - az általában csendes és néma fekete hajú lány most egy hangos kérdést hallatva bámult téged.

- Igen, szóval kezdjetek vele valamit! - emelt fel téged Akutagawa majd Gin kezébe nyomott, amit csak megszeppent pillantásokkal illettél. Szegény lány egyébként talán jobban sokkott kapott ettől a hirtelen feladattól, mint a bátyja.

- Akutagawa-senpai - kezdett bele Higuchi óvatosan a mondatba, miközben azt figyelte, ahogy Gin próbálja kitalálni mit kezdjen veled. - ne vedd sértésnek, de honnan szereztél gyereket?

- Mintha akartam volna - morogta a kérdezett, majd azt vették észre, hogy leugorva Gin kezeiből berohansz egy fotel mögé. - Chuuya-san passzolta le.

- ANE-SANT ÉS ONII-SANT AKAROM! - kiáltottad duzzogva, ahogy magadhoz ölelted a plüssödet.

A másik három szobában tartózkodónak fogalma sem volt, hogy hogyan kell bánni egy gyerekkel. Higuchi megpróbált legelőször tenni valamit.

- Figyelj, - közelített meg, igyekezve minél kevésbé maffiás kisugárzással tenni ezt. - Mit szólnál, ha-

- NEM! TÉGED NEM SZERETLEK! - nyújtottad ki a nyelved.

- Utálom a gyerekeket - morogta a szőke hajú, majd inkább csak levetette magát a földre ott ahol volt.

- Nem szeretek itt lenni! - duzzogtál tovább.

- Mitől szeretnéd meg? - meglepően Gin guggolt le eléd kedvesen nézve rád.

- Ane-san mindig hagyja hogy játszak az aranydémonnal, onii-san pedig lebegteti a plüsseimet - motyogtad halkan a plüsst ölelgetve.

Ezt hallva Gin szemei felcsillantak és jelentőségteljesen nézett egyetlen élő rokonára, aki teljesen lefehéredett, amint megértette a néma a szavakat.

- Nem.

- De nézd milyen cuki! - a lány maga elé húzott téged, mire megszeppentél és még jobban az arcod elé húztad a plüssödet.

- Utálom az életem - morogta Akutagawa.

Végül beletörődött a sorsába, így te egész délután a rashomounnal játszottál.

━━━━━━━━━━━━━━━━━━━

― 𝗮𝘂𝘁𝗵𝗼𝗿𝘀 𝗻𝗼𝘁𝗲 ―

↪ kérte: LunaNaito-chan

↪ amúgy kötelességemnek érzem felhívni a figyelmet arra, hogy a valódi gyermekeiteket ne ilyen emberekre bízzátok majd, köszi. xd

― 𝙙𝙖𝙩𝙚 : 2021 / 04 / 14