Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

44


Lee Heeseung pov:

Fáradtan feküdtem el a táncterem padloján nem törödve azzal, hogy a fehér pólom esetleg piszkos lehet. A tánc tanárunk ma is bebizonyitota mennyire is egy nem százas ember. Azt se tudta merre van fejjel előre annyira betéphetet előző éjjel. Behunytam szemeimet kezemet pedig a szemem elé helyeztem zihálva a több órás tánc próba véget.  A kedvenc tánc tanárunk csak gondolt egyet és beiktatot egy táncpróbát ezért pont tesiről kelett lelépnem pedig szeretem azt az órát. 

-Fáj mindenem- nyafogot sunoo csak úgy mint én a padlon szendvedve

-Nekem is- szenvedet sunghoon is-Amint haza érek bedölök a pihe puha ágyamba. És ki nem kelek vasárnap reggelig- mondta el tervét amin jungwon jót nevetet

-Szép tervek lennének hyung HA- hangsúlyozta ki a bűvős szócskát -  Ha nem kelene csoport liveot csinálnunk és tovább forgatni az en o'clockot-sunghoon lengedte a válait és sóhajtot egyet

-Ennyit a hétvégi programodról- nevete ki niki amit az idősebb nem talált annyira viccesnek.

Csak nevetve figyeltem ahogy barátaim beszélgetnek és nagy nehezen amikor már nem zihálok mint egy ló feltápászkodtam és elmentem a padhoz amin ott volt a vízem amit kezdés előtt ott hagytam.

-A szüleim halála után úgy gondolom illene a húgom születés napját illendően megünnepelni ha már a saját őseim nem voltak rá képesek- halodtam meg jungwon hangját mire érdeklődően néztem feléjük miközben felkaptam az üveget és lecsavartam a kupakját majd belekortyoltam.

-Mit tervezel babám? - a becenévre
kiköptem a vízet ami a számban volt, és fulldokolni kezdtem. A többiek is csak úgy mint én meglepeten néztek jayre és megmertem kockáztatni, hogy sunoonál belépet az agy fagy amilyen arckifejezésel néz most jayre.

-Úgy tudtam! - pattant fel niki egy elégedet mosolyal nézve jayre aki felvonta a szemöldökét. - Én tudtam- kezdet el táncolni

-A.. Tessék? - vékonyitota el a hangját sunoo és teljes sokba taszitoták szegényt a halodtak. - Ti... Mármint.... Asszem szükségem van egy pohár vízre mert el fogok ájulni- emelte azonnal szája elé a melette heverő vízét és kortyolt nagyokat belé.

-Hát ha már lebuktunk- vont válat jay amin a többiek felnevetek, jungwon feje pedig lassan hasonlitot egy éret paradicsomhoz.

-Nem. Te buktatál le mindket- javitota ki jungwon azonnal vörös fejel.

-Úgy is megtudták volna! - érvelt jay azonnal

-De nem így akartam elmondani- szált vitába azonnal jungwon majd csak sóhajtot egyet és legyintet

-Elmondhatad volna hamarabb jungwonie, tudod, hogy mi sosem ítélkeznénk feletetek- mosolygot a fiúra sunghoon mire jungwon ajkaira is egy mosoly ült.

-Tudom, ezért vagytok ti a legjobb barátaim- nézet körbe széles vigyoral mire nekem is mosoly ült ki az arcomra. Kortyoltam még az italból ami jól eset a felhevült testemnek. - De vissza térve a húgomra. Arra gondoltam a jövöhét hétvégén rendezhetnénk neki egy kisebb bulit. Úgy sincs arra a hétvégére programunk- nézet körbe várva arra, hogy mit szólunk ehez. Telefonom pityeget egyet amit előkaptam és egyik kezemben tartva az üveget a másikba pedig a telefont ügyetlenkedve de feloldodtam a telefont és mikor meglátam arehyun chat fejét csak megforgatam a szememet de megnyitotam.

"Meglepetés cicám, tőlem nem könnyű megszabadulni és tudod, hogy azt sem hagyom megtorlatlanul ha valaki újat mert húzni velem. Ad át az űzenetem jungwonak is... Haemin nálam van, és ha látni akarja az igazi arcát  Jöjön erre a címre"-  az üveg kieset a kezemből amint elolvastam az űzenetet amire már a többiek is felkapták a fejüket.

-Ya.. Most takarithatjuk fel.... - nem hagytam sunoonak, hogy befejeze azonnal megszólaltam.

-Haemin arehyunál van- jungwon teljesen elnémult és a mosolya is azonnal az arcára fagyot

-Mi? Hogy érted, hogy nála van? Hiszen a húgom sosem lógna azal a lóttyoval- nevetet fel de látva a komoly arcomat azonnal aggódóan nézet rám- Mit tett vele az a lóttyó? - sietet melém majd kapta ki a kezemből a telefont és amint átfutata a szemeit a sorokon a telefonom a padlon ért véget és se szó se beszéd azonnal kiszaladt a teremből. Jay felkapta a telefonomat és a többiekel köré gyűlve olvasta fel hangosan az űzenetet de én azonnal jungwon után eredtem.

A kiadó parkolójában értem útol, könnyei csak úgy folytak le baba arcáról. Az ég felé emelte fejét és szipogot párat. Mellé sétáltam majd vállára tetem kezemet és még ebben a pokoli helyzetben is rá mosolyogtam pedig tudtam, hogy nem segitek vele semmit sem.

-Nyugodj meg jungwon, minden rendben lesz- biztatam de hátra hököltem tekintetétől.  Dühős volt és feldúlt.

-Semmi sincs rendben hee- seperte le kezemet a váláról- A húgom azal a beteg libával van és még csak azt sem tudom, hogyan hiszen haemin tudja milyen az a nő. Megint nem voltam ott melette és ha valami történik vele én azt soha... - magamhoz húztam testét ő pedig zokogni kezdet vissza ölelve engem.  Tudom mit érezhet, hogy magát hibáztatja, hogy megint nem volt melette.

-Arehyun gonossz de nem egy körözöt bűnőző. Ismerem nem lenne képes bántani senkit sem- paskolgatam a hátát engedve, hogy kiadja azt ami benne dúl.

-Nem ismered- hajolt el majd nézet könnyes szemekel a szemembe- Lehet, hogy együtt voltál vele de csak később látad meg az igazi arcát. Mesterien manipulált és ha erre képes volt akkor bármire az- bököt újával rám indulatosan de nem vettem magamra. A többiek is leértek jay pedig azonnal jungwonhoz lépet akit átölelt és nyomot egy puszit a homlokára. Mindenki csendben volt egyszerűen nem tudták, hogy mit is mondhatnának de ahogy találkozot a tekintetem az ővékel látam, hogy mennyire is aggódnak és mennyire tehetetlenek érzik is magukat a kialakult helyzetben.

-Menjünk- tolta el jayt szipogva jungwon majd tekintete megállapodot rajtam- Én és hee elmegyünk a címre ti pedig menjetek haza- adta ki az utasitásokat amire jay azonnal felhorkantot.

-Miért hee? Én is menni akarok- fonta karba kezeit maga előtt durcásan

-A húgom annál a kibaszott elme beteg ribancnál van- emelte fel a hangját mire mind döbbenten néztünk jungwonra aki ritkán káromkodik most még is megtete ezzel ledöbbentve mindket- Ne most állj le féltékenykedni. Heevel megyek ti pedig menjetek haza- ismételte meg majd rám nézet várakozóan de nem is volt kérdés, hogy megyek. Viszont sunoo utolsó mondatát még elkaptam.

-Jay mit tetél a mi leaderünkel? - ha nem lenne a jelenhelyzet ennyire kibaszot elbaszot talán felnevetem volna de most nem tetem.

Fogtunk egy taxit és lediktáltuk a címet amit arehyun megadot. Nem tudom mi akarhat. De abban biztos vagyok, hogy semmi sem pozitív végkimenetelű ami arehyunal kapcsolatos és ezt jungwon is pontosan tudja ezért aggódik ennyire.

Jungwonal nem szóltunk egymáshoz de érezhetően feszült és ideges volt mert félt valami történik a húgával akit rettentően szeret. Látszik rajta mennyire aggódik érte.  Jungwon sosem adta fel, hogy haeminel való kapcsolata a régi legyen még ha magára is hagyta. Kemény erőfeszitésekel elérte hogy haemin újra bízon benne. Kicsit hibásnak is érzem magamat, mert ha jungwon nem is én tudhatam volna, hogy arehyun tervez valamit.

Egy hotelnél állt meg a taxi. Fizetem jungwon helyet majd kipattantunk a kocsiból és elindultunk a portára. Egy újabb űzenet érkezet amire megtorpantam és azonnal elővettem a telefonomat.

" 5.emelet 18 szoba. "

Jungwon is melém lépet és ahogy elolvasta az űzenetet mint akit ágyúból lőttek ki úgy szaladot a lift felé. Beálltunk majd a megfelelő emelten megáltunk. Azonnal jöt egy újabb űzenet.

"Csak jungwon jöjön be! Különben haemin kap egy kis inekciót "

-Te várj meg majd kint

-És ha neked is bajod esik? Ha csinál valamit? - kérdeztem mire jungwon megrázta a fejét

-Ne aggódj. Jelenleg haemin a fontos. - válaszolta és kiléptünk a liftből a hosszú folyosón a megfelelő szobát kerestve. Amint megpillantotuk a 18as szobát nyeltem egyet és végig néztem ahogy jungwon a kilincsre rakja a kezét és benyit.

Yang jungwon pov:

Remegve nyitotam be a szobába. Nem tudtam mi fog odabent várni rám de féltem. Rettegtem, hogy valami történt a húgomal. Az egyetlen családtagom az én egyetlen kis húgom. Nem tudom elégszer átkozni magakat amiért nem voltam melette és nem tudtam ezt előre. Sejthetem volna, hogy arehyun nem áll majd le ennyinél. Neki minden kell mert őnző.

Sötétség uralkodot csak egy szobából látszodtak a fények ezért azonnal elindultam. A nappliban találtam magamat ahol az egyik kanapén arehyun ült lábbait keresztbe rakva.

-Jungwon! Végre itt vagy- csapta össze tenyerét mosolyogva majd felállt a kanapéról. Ahogy meg pillantotam megmagyarázhatatlanul dühős lettem és idegesen ragadtam meg a kezét és szoritotam rajta egy kicsit amire felsziszent.

-Mit tetél a húgomal? Hol van? - kiáltotam el magamat mire egy ördögi vigyora húzta pirosra festet ajkait

-A hálóban van de nem egyedül- nevetet fel kárőrvendően

-Hogy érted, hogy nem egyedül? - sziszegtem mire közelebb hajolt arcomhoz, fintorba torzult arcom de vártam a válaszát.

-Menj és nézd meg- suttogta mire elengedtem és elindultam a háló felé de még halodtam arehyun nevetését.


- Szóval arra az elhatározásra jutotam, amint befejezem ezt a könyvet majd figyelmesebben átnézem és kijavitom a helyesírási hibákat mert erre nem volt nagyon alkalmam. - jaehwaa❤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro