A pálya szélén ültem onnan nézve a mérközést baek csapata és heeseung között. Mind ketten igen komolyan vették a játékot és amit hee kivédet azt baek is. Amint hee rúgot egy gólt közvetlen útána baek is. Az állás döntetlen volt eddig de innen a pálya széléről is érezni lehet a kettejük között dúló feszültséget. Ahogy egymásra néztek sötét szemekel és ahogy elmentek egymás mellet. Sokszor féltem összeverekednek a pálya közepén.

Nem tudtam nem megnézni heeseungot. Egyszerűen nem tudtam ellenálni ahogy egy kék póloban és egy rövid nadrágban futot. A pólón keresztül is kitudorodtak az izmai  ami megmutatja a kiváncsi szemeknek, hogy kondizik és sok időt tölthet az edző teremben. A rövid nadrág pedig ahogy behajlitja a lábát a futás közben kidudorodnak az izmok a lábán.  Lányok ezrei szurkoltak neki a lelátóról és mosolyogtak rá amitől a gyomrom kicsire sugorodot és fura érzés keritet hatalmába.  Egy pillanatra amikor szünet volt felém sétált lezser léptekel  úgyan is én a padon ültem.  Fél szemel mertem csak rá nézni ahogy felkapja a vízes palackot és ahogy beleivot a hideg vízbe pár csep le folyt a nyakán. Nyelnem kellet egyet amikor maga fölé emelte a vízes palackot és a hajára öntve rázta kicsit meg a fejét. A vízes hajtincsek a szemébe húlotak ami miatt megrázta a fejét és megnyalta ajkait.

-Ennyire tetszem? - halodtam meg rideg hangját mire felé forditotam fejemet és semlegesen felemeltem a szemöldökömet

-Kinek? - néztem körbe megjátszodtan amire megforgata szemeit majd ledobva üvegét a padra vissza kocogot intve a lányoknak akik sikitva kezdtek el ugrálni a kiláton. Inkább elforditotam a fejemet róluk és baekre pillantotam aki megindult a labdával kicselezve az egyik fiút aki heeseung csapatában játszik.

.....................

A mecs döntetlen let végül ami egyiküknek sem tetszet tekintve hee a földhöz baszta az üres üveget miútán összegyűrte. És idegesen kapta fel a sport táskáját. Baek pedig felrugta a kukát. Mind ketten feldultak voltak nyilván mert nyerni akartak. Én pedig értetlenül néztem mind kettejük útán. Érezhető volt a levegő vibrált is közöttük én pedig attól tartotam, hogy később ebből még baj lesz.

Egy sóhajal ajkaimon indultam el a termem felé majd vágodtam le a sajátomba. Nem volt kedvem matekozni és az algebra képleteit halgatni de valahogy végig szendvedtem. A óra nagy részében csak az alblakon bámultam kifele és az eget kémleltem. Látam az ablakból arehyunt és nem később útána szaladni heeseungot. Nem tünt bájcsevernek úgyan is hee arehyun csuklojára fogot és úgy tünt rá is szoritot egy kicsit mert arehyun arca fájdalmasan eltorzult. Hee idegesen kérdezet tőle valamit de arehyun csak a kezét szoritó kezet próbálta leszedni magáról.  Elszakitotam tekintetemet az ablakról mivel úgy gondoltam nem rám tartozik.  És az óra további részében megpróbáltam figyelni már amennyire sikerült. Nem volt kedvem kimeni, rosé nelkül unalmas volt minden így a szünetben is inkább bent maradtam a teremben pár lányal.

- El sem hiszitek mi folyik oda kint- rontot be egy szemüveges lány lihegve a futás miatt. 

- Micsoda? - kérdezet rá egy másik lány

-Heeseug és baekhyun összeverekedtek és úgy tünik komoly a dolog- erre felkaptam a fejemet és kitágult pupilákal álltam fel a helyemről olyan lendületel, hogy a szék felborult.

-Össze verekedtek? - kérdeztem mire hevesen kezdet el bólogatni. Kifutotam a teremből és szedve a lábbaimat indultam a keresésükre. Tudtam, hogy később még kitör a balhé.  Amikor az egyik folyosón befordultam megpillantotam a tömeget. Útat törtem magamnak a hatalmas tömegben majd számhoz kaptam a kezemet amikor megpilantotam heeseungot aki ki kelve magából fel szakad szemöldökel és vérző szájal indulna neki baeknek ha nem fogják le. Baeken is voltak sebek de nem tüntek olyan komolynak ő még éppen megúszta.

-Mi műveltek? - sétáltam oda és álltam kettejük közé,chol baekre és hol heere nézve

-Te maradj ki ebből- rángatozot hee, hogy elengedjék de szorosan tartota a két fiú- Ez a mi ügyünk. Ne üsd bele az orrod- bakre néztem várakozoan aki megingata a fejét

-Heenek ezúttal igaza van. Ez a mi dolgunk- sziszegte idegesen de én nem hagyhatam annyiban. Nem hagyhatam, hogy két egykor legjobb barát egymásnak rontson.

-Mi a faszt csináltok? Huh? Hiszen legjobb barátok vagytok az isten szerelmére- kiáltotam el magama. Hee csak elnevete magát ami ilyesztően hatot

-Ő már nem a legjobb barátom. Ha az lenne nem feküdt volna le arehyunal amikor tudta a barátnőm. Nem volt büntudatod? Elárultál- orditota baekhyunra aki semleges arcal tűrte. Hee nyakán kidudorodtak az erek és újra kiakarta rángatni a kezét de nem hagyták neki.

-Mi folyik itt? - tört útat az igazgató majd nézet baekre majd heere meglepeten. -Mindkettejüket várom majd az irodámba- mutatot heere majd baekre és hátat forditva elindult. Baek hátat forditva elment. Hee pedig kirángata kezeit és leseperte felgyürödöt ruháját.

-Hee- szólitotam meg halkan a kezére fogva mire felém fordult- Kérlek, beszélnünk kell- néztem rá mire sóhajtot egyet és kezemre fogva leszedte magáról.

-Mit akarsz? Azt hittem nem akarod, hogy beleronditsak a képbe- rajzolt nyuszi füleket a levegőbe majd kezével letörölte a kiserkedt vért a szájáról.

-Hogyan tudtad meg? - tereltem témát azonnal

-Nem mindegy az neked? - kérdezte indulatosan ami miatt kicsit összerezzentem és nyeltem egyet. - Várjunk.... Te tud- világosodot meg nagy szemekel rám pillantva. - Te egész végig tudtad?- képedt el és az a csalódótt tekintete az ami miatt könnyek szöktek a szemembe és le kellet sütnőm tekintetemet. - Tudtad és nem mondtál semmit? A fenébe is haemin- kiáltot rám

-Nem mondhatam el- emeltem fel tekintetemet- Nem hitél volna nekem. Hiszen annyira bele vagy esve abba a nőbe.... Még most is- remeget kicsit meg a hangom mire hevesen megrázta a fejét és hajába mélyesztve újait kicsikét megtépte tincseit

-Nem igaz! Már nem szeretem- tagadta azonnal mire felnevetem letörölve könnyeimet

-Akkor miért feküdtél le vele? Miért akartad elfelejteni azt a csókot? Azt hittem neked jelentet valamit. De rá kellet jönnőm, hogy neked csak arehyun számit. Mert még ezek ellenére is szereted- kiáltotam rá útolsó mondatomat majd könnyeimel küszködve indultam el a termem felé ahol össze pakoltam majd nem is törödve senkivel az iskola kijárata felé vettem az irányt.

Hogy lehetem ennyire vak? Hiszen még mindig szereti őt. Ha nem szeretné nem kért volna arra, hogy elfelejtsem a csókot. És részegen nem pont arehyunal feküdt volna le. A pillanat heve miatt eset nekem a konyhába és azok a féltékeny pillantások sem voltak igazak. Már mindent értek. Neki még ezek elenére is fontos az a nő. Neki csak arehyun lesz a fontos. Én pedig ezt nehezen tudom elviselni.  Hogyan is felejthetné el  amikor rég óta együtt vannak.  Jungwonak igaza van. Jobb ha távol maradok tőle.

-Látom megviselte valami a gyenge lelkedet- mikor már majd nem átléptem az iskola kapuját arehyunak itt kelett teremnie.

-Most ne- fordultam felé kérlelően

-Miért? - kérdezte nyugodtan

-Boldog vagy, hogy két jó barátot forditotál egymás ellen. Nem igaz? - töröltem le maradék könnyeimet majd léptem közelebb hozzá

-Úgy is megtudta volna. Minél előbb annál jobb, tudod- húzodtak ajkai gúnyos mosolyra

-Boldog lehetsz- hátráltam egy lépést semlegesen nézve rá- De tudod had mondjak én is valamit neked- tartotam szünetet mire bicentet egy idegestő mosolyal- A ribancok mindig másodikok maradnak- suttogtam mire szemei kitágultak és idegesen dobta hátra haját vörödő fejel forditot hátat.