Yang haemin pov:

Annyit sírtam hogy a könnyeim egyszer csak elapadtak és csak bámultam magam elé az ágyamon ülve. Tudtam hogy az a kép nagy port fog kavarni de abban a tudatban élni hogy a szüleim fejéhez azt vágtam hogy utálom őket és hogy lehet miattam lőttek a bátyám álmának azt már nem birom elviselni. Képtelen vagyok elviselni a tudatát annak hogy a bátyám jövője miattam mehet tönkre. Ezért döntötem ugy hogy össze pakolok és kora hajnalban elmegyek egy hotelba. Jobb lesz a csapatnak igy. Nélkülem. Ugy is elvoltam foglalva a magam bajaival igy nem is figyeltem arra hogy gyakorlatilag felforgatam a banda életét és még ha soha egy percre sem érezteték azt hogy a terhükre lennék én még sem vagyok képes itt maradni tovább. Arehyunt pedig nem hibáztatom. Ha heeseung az én pasim lenne én is féltékeny lennék és félnék hogy elveszitem azt akit szeretek. De ha heeseung nem nyitja ki a szemét akkor soha nem jön rá arra hogy arehyun milyen is valójában. Én ebbe meg igazán nem akarok belefolyni.

Legördülő könnyeimet letöröltem majd szipogva egyet álltam fel majd csináltam meg az ágyamat. Az iroasztalomhoz sétálva vettem ki egy fehér lapot majd egy tollat és ültem le. Nehéz összefoglalni de felsóhajtva egyet kezdtem neki a soroknak.

Jungwoniee!!

Nagyon haragudhatsz rám amit megértek és egy sajnálom nem is fogja rendbe hozni a dolgokat. Wonie te mindig kedves,türelmes és figyelmes voltál velem viszont én mindig megtaláltam a módját annak hogy a lelkedbe gázoljak és fel hántorgasam a múlat ami nem számitot. Sajnálom de igazán....de már nem tudok rajta változtatni. Ezért a lényegre térek hogy ne untasalak tovább ezel a béna levélel. Ugy döntötem hogy elmegyek. Nem akartam a banda és a te életedet is megneheziteni. Kérlek ne keres és ne hívj. Egyszerűbb a kiadónak azt mondani hogy nem is vagyok a húgod és hogy ez csak egy kitalált pletyka. Dolgozni fogok és majd fizetem a tandíjat igy talán még megmenthetlek titeket. Szóval wonie szeretlek és sajnálom de képtelen vagyok elviselni a tudatot annak hogy én teszem tönkre az életedet. Ne keres! Isten veletek enhypen csak hogy tudjátok nem haragszom rátok és hogy én sajnálom amiért betolakodtam az életetekbe- pár könnycsepp rá cseppent a papira és az érzelmeimet sem tudtam kontrolálni de végül megírtam a levelet. Nem akartam csak ugy lelépni semmi szó nélkül. A papirt félbe hajtotam majd felálltam és az ágyra helyeztem jungwon nevével megcímezve. Kihuztam az ágy alá dugot táskámat majd még utoljára körbe nézve töröltem le könnyeimet és nyitotam ki a szoba ajtaját és léptem ki rajta. Csendben lelépcsőztem a földszintre majd felhuztam a cipőmet és ki mentem a bejárati ajtón. A hideg szellő szinte azonnal megcsapta az arcomat. És ahogy a kapun is kiléptem tudatosult bennem az a kérdés még is merre kéne mennem? Elő kaptam telefonomat majd a legközelebbi hotelekre kerestem rá. Szerencsémre a közelben volt egy hotel ami nem volt annyira messze a dormjuktól de pont megfelelt. Igy hát elindultam a hotel felé. Az utcák üresek voltak alig jöttek velem szembe páran az utcán. Annyira elmerengtem hogy mikor felnéztem megpillantotam a hotelt. Sóhajtva mentem be majd a hitel kártyámal kivettem egy tetszőleges szobát. Nem volt kedvem se lelki erőm lépcsőzni ezért a lifthez sietem majd beállva nyomtam meg a nyolcadik emelet gombját. Lábbaimal dobogva vártam hogy megálljon a lift majd mikor megállt kiszáltam és a szobámat megkeresve léptem be.

Táskámat ledobva vágodtam le az ágyra és a könnyeim szinte azonnal utnak törtek.  Nem akartam sírni hiszen amit tetem ugy gondolom helyes. 

Miután kicsit megnyugodtam mielőtt újfent rohamot kapnék ami elég rég nem volt. Majd ezt kővetően a táskámból kivettem egy bézs színű inget ami eleget takar és egy fehér törölközövel bevonultam a fürdöbe. Direkt olyan szobát vettem ki ami nem túl drága és megfelel. Van egy kis konyhája egy hálója és fürdője. Társul hozzá egy kis terasz is ami pont szöulra néz.

Becsukva az fürdő ajtaját a ledobtam ruháimat majd be álltam a zuhany alá. Megengedve a vízet percekig csak álltam és hagytam hogy ázon a testem. Mivel volt itt tús fürdő örömmel konstroláltam hogy van mivel pakoláskor nem pakoltam tusfürdőt se sampont. Málna illatú túsfürdőből nyomtam egy kicsit a kezembe majd vissza raktam a helyére ahonnan elvettem. Testemet jó alaposan végig kentem az édes illatú túsfürdővel majd a hajamat is megmostam az itt talált szapanal. Frissen és üdén léptem ki a zuhany kabinból és törölköztem meg a fehér törölközövel. Belebujtam a bézs szinű ingembe aminek három gombját szabadon hagytam hiszen mindig is utáltam begombolni mert zavart, de a fiúk dormjában még inkább nem csinálhatam ezt.  Kicsit mintha megfosztotak volna a szabadság érzésétől. Szeretem ott lenni de sok olyan dolgot nem csinálhatam amitől önmagamnak érezhetem magamat.

Hajamat törölgetve mentem vissza a hálóba majd ültem le az ágyra és tetem le a törölközöt. Meg sem mertem nézni a telefonomat. Pedig nem egyszer csörgőt már. Lehet hamarabb találták meg a levelemet?
Megrázva a fejemet sóhajtotam fel majd a vízes törölközöt a fürdőbe vittem és felragtam száradni. Keresnem kell munkát de suliba is be kéne járnom. Viszont akkor összefutok heeseungal......lehetséges lenne őt kerülni? Furán érzem magam amikor rá gondolok és ez kezd zavarni.

A csengő szakitot ki gondolataimból gondoltam meghozták a kajámat de amikor az ajtóhoz sétáltam és kinyitotam nem számitotam arra hogy az majd heeseung lesz talpig feketébe öltözve. Lefagyva álltam az ajtóban egyszerűen nem tudtam mit mondani. Nyeltem egyet majd azonnal rá csaptam volna az ajtót ha nem teszi oda a lábbát. Sóhajtva indultam inkább be és halodtam ahogy belép majd bacsapja az ajtót. Pár perc sem kell de a falnak préselve találom magamat, a derekam két oldalára csapta kezeit hogy ne tudjak kiszabadulni és mérgesen méregetet.

-M-Mit keresel itt?-nyögtem ki nehezen felnézve sötét szemeibe

-Nem nekem kellene ezt kérdeznem tőled?-kérdezte indulatosan-Hagytál egy kibaszott levelet hogy elmész szerinted megoldasz mindent ezel? Huh? -üvöltöt rám mire összerezentem és fülemet nyakamat behuztam. Mellkasára tetem kezemet majd probáltam el lökni magamtól de nem ment. Túl közel vagy......

-Azért jöttél utánam hogy kérdőre vonj? Vigyáz arehyun  ne hogy megint féltékeny legyen mert kettesben vagyunk-vékonyitotam el a hangomat gúnyosan mosolyogva mire neki is gúnyos mosolyra huzodtak ajkai.

-Baekhyunal jó volt fogrémet enni?-döntöte oldalra a fejét felvont szemöldökel méregetve

-Jobb mint veled bármit is -köptem a szavakat mérgesen nem gondolkodva, heeseung áll kapcsa megfeszült majd egy pillanatra elnézet rólam. Vissza vezetve rám tekintetét elmosolyodot majd kicsit közelebb hajolt. Közelségére veszélyesen reagált a testem és szívem örült vágtába kezdet, tekintete perzselt és a levegő hirtelen fel forrosodot.

-Jobban kedvelnéd ha baekhyun állna ilyen közel hozzád?-suttogta közénk majd egyik kezét derekamra csúsztatva vont még közelebb hozzá hogy már egy papir lap sem fért volna közénk annyira közel kerültem hozzá.
Testünk egymáshoz simult ami miatt még levegőt is elfelejtetem venni egy pillanatra.

-Most m-mit csinálsz?-dadogtam és éreztem hogy az arcom kezd fel venni egy másik árnyalatot amit nem akartam hogy heeseung is lásson csak hogy elkéstem vele ugyan is önelégült vigyora szélesedet. De le törölném a vigyorát a képéről....

-Látom hogy kiváltok belőled érzéseket haemin, ezt nem tudod tikolni-folytata ki simitva egy hajtincset a szememből. Érintése nyomán a bőröm égni kezdet és szívem hevesebben kezdet el verni és féltem ha nem fogna a derekamtól fogva össze csuklotak volna lábbaim. Remegtem és nem akartam elárulni de heeseung az elejétől fogva váltot ki érzéseket belőlem csak nem akartam beismerni magamnak.  Gyáva vagyok...

-És ha igen akkor mi van?-elégeltem meg azt hogy játszadozik velem majd egy hirtelen mozdulatal löktem el magamtól. Hiány érzetem támadt ahogy el lögtem magamtól de ez a helyes.

-Kit érdekel ez most heeseung? Azért jöttél ide hogy a szememre hányd hogy valamilyen szintem vonzodok hozzád?-eredtek meg a könnyeim amiket erőszakosan töröltem le majd az ajtóhoz sétáltam majd a kilincser megragadva tártam ki az ajtót-Menj el és ne szólj senkinek hogy itt vagyok. Ezt meg.... csak felejtsük el-néztem rá ridegen, idegesen túrt bele éber hajába majd ment ki az ajtón én meg zártam be és utána a falapnak dölve hagytam hogy könnyeim eláztasák az arcomat. Basszus haemin mit művelsz?......

I hope you like it ^^

Yang haemin pov:

Annyit sírtam hogy a könnyeim egyszer csak elapadtak és csak bámultam magam elé az ágyamon ülve. Tudtam hogy az a kép nagy port fog kavarni de abban a tudatban élni hogy a szüleim fejéhez azt vágtam hogy utálom őket és hogy lehet miattam lőttek a bátyám álmának azt már nem birom elviselni. Képtelen vagyok elviselni a tudatát annak hogy a bátyám jövője miattam mehet tönkre. Ezért döntötem ugy hogy össze pakolok és kora hajnalban elmegyek egy hotelba. Jobb lesz a csapatnak igy. Nélkülem. Ugy is elvoltam foglalva a magam bajaival igy nem is figyeltem arra hogy gyakorlatilag felforgatam a banda életét és még ha soha egy percre sem érezteték azt hogy a terhükre lennék én még sem vagyok képes itt maradni tovább. Arehyunt pedig nem hibáztatom. Ha heeseung az én pasim lenne én is féltékeny lennék és félnék hogy elveszitem azt akit szeretek. De ha heeseung nem nyitja ki a szemét akkor soha nem jön rá arra hogy arehyun milyen is valójában. Én ebbe meg igazán nem akarok belefolyni.

Legördülő könnyeimet letöröltem majd szipogva egyet álltam fel majd csináltam meg az ágyamat. Az iroasztalomhoz sétálva vettem ki egy fehér lapot majd egy tollat és ültem le. Nehéz összefoglalni de felsóhajtva egyet kezdtem neki a soroknak.

Jungwoniee!!

Nagyon haragudhatsz rám amit megértek és egy sajnálom nem is fogja rendbe hozni a dolgokat. Wonie te mindig kedves,türelmes és figyelmes voltál velem viszont én mindig megtaláltam a módját annak hogy a lelkedbe gázoljak és fel hántorgasam a múlat ami nem számitot. Sajnálom de igazán....de már nem tudok rajta változtatni. Ezért a lényegre térek hogy ne untasalak tovább ezel a béna levélel. Ugy döntötem hogy elmegyek. Nem akartam a banda és a te életedet is megneheziteni. Kérlek ne keres és ne hívj. Egyszerűbb a kiadónak azt mondani hogy nem is vagyok a húgod és hogy ez csak egy kitalált pletyka. Dolgozni fogok és majd fizetem a tandíjat igy talán még megmenthetlek titeket. Szóval wonie szeretlek és sajnálom de képtelen vagyok elviselni a tudatot annak hogy én teszem tönkre az életedet. Ne keres! Isten veletek enhypen csak hogy tudjátok nem haragszom rátok és hogy én sajnálom amiért betolakodtam az életetekbe- pár könnycsepp rá cseppent a papira és az érzelmeimet sem tudtam kontrolálni de végül megírtam a levelet. Nem akartam csak ugy lelépni semmi szó nélkül. A papirt félbe hajtotam majd felálltam és az ágyra helyeztem jungwon nevével megcímezve. Kihuztam az ágy alá dugot táskámat majd még utoljára körbe nézve töröltem le könnyeimet és nyitotam ki a szoba ajtaját és léptem ki rajta. Csendben lelépcsőztem a földszintre majd felhuztam a cipőmet és ki mentem a bejárati ajtón. A hideg szellő szinte azonnal megcsapta az arcomat. És ahogy a kapun is kiléptem tudatosult bennem az a kérdés még is merre kéne mennem? Elő kaptam telefonomat majd a legközelebbi hotelekre kerestem rá. Szerencsémre a közelben volt egy hotel ami nem volt annyira messze a dormjuktól de pont megfelelt. Igy hát elindultam a hotel felé. Az utcák üresek voltak alig jöttek velem szembe páran az utcán. Annyira elmerengtem hogy mikor felnéztem megpillantotam a hotelt. Sóhajtva mentem be majd a hitel kártyámal kivettem egy tetszőleges szobát. Nem volt kedvem se lelki erőm lépcsőzni ezért a lifthez sietem majd beállva nyomtam meg a nyolcadik emelet gombját. Lábbaimal dobogva vártam hogy megálljon a lift majd mikor megállt kiszáltam és a szobámat megkeresve léptem be.

Táskámat ledobva vágodtam le az ágyra és a könnyeim szinte azonnal utnak törtek.  Nem akartam sírni hiszen amit tetem ugy gondolom helyes. 

Miután kicsit megnyugodtam mielőtt újfent rohamot kapnék ami elég rég nem volt. Majd ezt kővetően a táskámból kivettem egy bézs színű inget ami eleget takar és egy fehér törölközövel bevonultam a fürdöbe. Direkt olyan szobát vettem ki ami nem túl drága és megfelel. Van egy kis konyhája egy hálója és fürdője. Társul hozzá egy kis terasz is ami pont szöulra néz.

Becsukva az fürdő ajtaját a ledobtam ruháimat majd be álltam a zuhany alá. Megengedve a vízet percekig csak álltam és hagytam hogy ázon a testem. Mivel volt itt tús fürdő örömmel konstroláltam hogy van mivel pakoláskor nem pakoltam tusfürdőt se sampont. Málna illatú túsfürdőből nyomtam egy kicsit a kezembe majd vissza raktam a helyére ahonnan elvettem. Testemet jó alaposan végig kentem az édes illatú túsfürdővel majd a hajamat is megmostam az itt talált szapanal. Frissen és üdén léptem ki a zuhany kabinból és törölköztem meg a fehér törölközövel. Belebujtam a bézs szinű ingembe aminek három gombját szabadon hagytam hiszen mindig is utáltam begombolni mert zavart, de a fiúk dormjában még inkább nem csinálhatam ezt.  Kicsit mintha megfosztotak volna a szabadság érzésétől. Szeretem ott lenni de sok olyan dolgot nem csinálhatam amitől önmagamnak érezhetem magamat.

Hajamat törölgetve mentem vissza a hálóba majd ültem le az ágyra és tetem le a törölközöt. Meg sem mertem nézni a telefonomat. Pedig nem egyszer csörgőt már. Lehet hamarabb találták meg a levelemet?
Megrázva a fejemet sóhajtotam fel majd a vízes törölközöt a fürdőbe vittem és felragtam száradni. Keresnem kell munkát de suliba is be kéne járnom. Viszont akkor összefutok heeseungal......lehetséges lenne őt kerülni? Furán érzem magam amikor rá gondolok és ez kezd zavarni.

A csengő szakitot ki gondolataimból gondoltam meghozták a kajámat de amikor az ajtóhoz sétáltam és kinyitotam nem számitotam arra hogy az majd heeseung lesz talpig feketébe öltözve. Lefagyva álltam az ajtóban egyszerűen nem tudtam mit mondani. Nyeltem egyet majd azonnal rá csaptam volna az ajtót ha nem teszi oda a lábbát. Sóhajtva indultam inkább be és halodtam ahogy belép majd bacsapja az ajtót. Pár perc sem kell de a falnak préselve találom magamat, a derekam két oldalára csapta kezeit hogy ne tudjak kiszabadulni és mérgesen méregetet.

-M-Mit keresel itt?-nyögtem ki nehezen felnézve sötét szemeibe

-Nem nekem kellene ezt kérdeznem tőled?-kérdezte indulatosan-Hagytál egy kibaszott levelet hogy elmész szerinted megoldasz mindent ezel? Huh? -üvöltöt rám mire összerezentem és fülemet nyakamat behuztam. Mellkasára tetem kezemet majd probáltam el lökni magamtól de nem ment. Túl közel vagy......

-Azért jöttél utánam hogy kérdőre vonj? Vigyáz arehyun  ne hogy megint féltékeny legyen mert kettesben vagyunk-vékonyitotam el a hangomat gúnyosan mosolyogva mire neki is gúnyos mosolyra huzodtak ajkai.

-Baekhyunal jó volt fogrémet enni?-döntöte oldalra a fejét felvont szemöldökel méregetve

-Jobb mint veled bármit is -köptem a szavakat mérgesen nem gondolkodva, heeseung áll kapcsa megfeszült majd egy pillanatra elnézet rólam. Vissza vezetve rám tekintetét elmosolyodot majd kicsit közelebb hajolt. Közelségére veszélyesen reagált a testem és szívem örült vágtába kezdet, tekintete perzselt és a levegő hirtelen fel forrosodot.

-Jobban kedvelnéd ha baekhyun állna ilyen közel hozzád?-suttogta közénk majd egyik kezét derekamra csúsztatva vont még közelebb hozzá hogy már egy papir lap sem fért volna közénk annyira közel kerültem hozzá.
Testünk egymáshoz simult ami miatt még levegőt is elfelejtetem venni egy pillanatra.

-Most m-mit csinálsz?-dadogtam és éreztem hogy az arcom kezd fel venni egy másik árnyalatot amit nem akartam hogy heeseung is lásson csak hogy elkéstem vele ugyan is önelégült vigyora szélesedet. De le törölném a vigyorát a képéről....

-Látom hogy kiváltok belőled érzéseket haemin, ezt nem tudod tikolni-folytata ki simitva egy hajtincset a szememből. Érintése nyomán a bőröm égni kezdet és szívem hevesebben kezdet el verni és féltem ha nem fogna a derekamtól fogva össze csuklotak volna lábbaim. Remegtem és nem akartam elárulni de heeseung az elejétől fogva váltot ki érzéseket belőlem csak nem akartam beismerni magamnak.  Gyáva vagyok...

-És ha igen akkor mi van?-elégeltem meg azt hogy játszadozik velem majd egy hirtelen mozdulatal löktem el magamtól. Hiány érzetem támadt ahogy el lögtem magamtól de ez a helyes.

-Kit érdekel ez most heeseung? Azért jöttél ide hogy a szememre hányd hogy valamilyen szintem vonzodok hozzád?-eredtek meg a könnyeim amiket erőszakosan töröltem le majd az ajtóhoz sétáltam majd a kilincser megragadva tártam ki az ajtót-Menj el és ne szólj senkinek hogy itt vagyok. Ezt meg.... csak felejtsük el-néztem rá ridegen, idegesen túrt bele éber hajába majd ment ki az ajtón én meg zártam be és utána a falapnak dölve hagytam hogy könnyeim eláztasák az arcomat. Basszus haemin mit művelsz?......

I hope you like it ^^