YANG HAEMIN:

-Szóval azt mondod beszélnem kellene jayel?-vontam fel a szemöldökömet mire niki csak bologatni kezdett jungwon naplóját vissza adva nekem.-Nem lenne kicsikét feltűnő hogy kérdezősködök?

-Aish igazad van de ha nem kérdezünk rá egyenesbe akkor nem tudjuk meg. Sőt meg kéne mutatnod neki a naplót is-bicentet a naplóra mire felsóhajtotam-Jay egy nagyon titkolozos személy ezért mindent képes elrejteni egy sima mosoly alá

-Értem-túrtam hajamba egy pillanatra behunyva szemeimet-Akkor lehetséges ezt kéne tennem-bolintotam megadadóan majd eldugtam a naplót egy biztos helyre.

-Nem nézünk filmet? A többieknek amugy is van még órájuk-dobta fel az ötletet mire mosolyogva egyeztem bele majd nikivel karörtve indultunk le a napplaiba majd amég én elmentem kukoricát késziteni addig ő kiválasztota a filmet.

-Mit nézünk?-tetem le a kukoricákat amég niki is lehuppant mellém a távirányitóval.

-Nyerd meg az életemet-mosolygot rám mire megforgatam a szememet és felsóhajtotam

-Tőlem -vontam vállat majd elvettem az asztalról a kukoricás tálat majd közénk ragtam. Ahogy elkezdődöt a film mindketten izgalomtól túl fütve meresztetük a szemünket a Tv-re és a kukoricát tömve a szánkba nyammogtunk miközben izgalmasabbnál izgalmasabb jelenetek követék a másikat és rengeteg meglepő cselekvés. Viszont akármennyire volt izgalmas és figyelem felkeltő a film a pilláim egyre nehezedtek és alig tudtam nyitva tartani, lehet a fáradtság is rá tett egy lapátal ezért hagytam hogy pillaim lecsukodjanak és eldöljek.

HEESEUNG POV:

Mivel arehyun felhívot hogy találkozunk ezért elmentem. Megittunk egy kávét miközben mindenről beszélgetűnk ezel is vissza hozta a régi szép időket amikor még több időm volt rá. A moziba is benéztünk és azt kívántam bárcsak mindig minden ilyen lenne köztünk. Gond mentes és mese szerű. Ebben a pillanatban olyan volt mint az első randinkon. És nem is tudja mennyire élveztem a vele töltött pillanatokat.
Megbeszéltem vele hogy ma aludjon nálam mivel lehet máskor erre nem akadna lehetősége a sok munkám miatt.

-Van egy meglepetésem majd számodra édesem-duruzsolta édes hangján majd ahogy beléptünk a formba és levettük a cipőnket megfogva kezét mentünk beljebb.

-Sziasztok -köszönt niki a kanapéról majd dobot a szájába egy kukorica darabot. De ahogy tekintetem haeminre tévedt aki niki vállán pihentete a fejét elöntöt egy furs érzés. Nem tudom megmagyarázni mi ez. Elengedtem a arehyun kezét majd köhintetem egyet.-Ah nem akarjátok velem nézni?-kérdezte de én csak a bekésen alvó haeminre tudtam fokuszálni.

-Nem-halodtam meg arehyun mérges hangját de én csak fogtam magamat és közelebb sétáltam nikihez majd haeminre bicentetem

-Majd én felviszem a szobájába-hajoltam le majd mennyasszonyi pózba kapva egyenesedtem ki óvatosan hogy fel ne kelljen

-Na de hee-állt utamba azonnal arehyun-Majd felviszi más nem kell pont neked-mosolygot rám féltékenyen de én kikerülve vittem fel a szobájaba majd fektetem le óvatosan és takargatam be. Majd mosolyogva indulva lépcsőztem le a lépcsőn majd találtam szembe magamat arehyunal aki karba font kezekel toporzékolt lábaival.

-Arehyun....-indultam el felé amikor hátat forditva indult a kijárat felé-Arehyun-szaladtam utána majd fogtam csuklojára

-Ne merj hozzám érni-rántota ki a kezét azonnal

-Komolyan azért vagy mérges mert én vittem fel haemint ?-nevetem fel hitetlenül -Ugyan arehyun egyszerű gesztus volt ne legyel már ennyire féltékeny

-Más is felvihete volna-állt ki szava mellet ami kezdett dühiteni

-Rendben itt fejezük be nem akarok emiatt veszekedni veled -emeltem fel egy kicsit a hangomat majd túrtam a hajamba és kifujva egy adag levegőt  fogtam meg a picinyke kezét-Ne veszekedjünk rendben?-kérdeztem tőle mire lebityesztve ajkait bolintot egyet.

-Sajnálom csak félek hogy elveszitelek -hajtota le a fejét mire közelebb lépve emeltem fel újamtól fogva az állát és nyomtam egy puszit a homlokára.

-Csak a tiéd vagyok jagiya-néztem szemeibe-Csak a tiéd-suttogtam ajkaira majd csókoltam meg

AREHYUN POV:

Bele kell huznom mert ha igy haladunk haemin megkaparintja heeseungot. Ismerem heet annyira hogy tudjam csak azért akarta fek vinni mert féltékeny volt hogy az a csitri niki vállan aludt. Látam rajta. Velem is ilyen volt és ez az egész nap csak azért volt hogy be biztositsam magamat mindig kell egy b terv. És az én b tervem már meg is van. Heeseung soha nem fog megszabadulni tőlem...soha. Mert lehet ő még nem biztos bene de érez valamit az iránt a liba iránt és ez felbosszant. De mindent kézben tartok és semmi se fogja megakadályozni azt hogy heeseung mindig is csak velem legyen. 

Kimászva heeseung mellől magamra kapva a köntösemet  indultam el a konyha felől egy pohár hideg vízért csak hogy jungwon beszélt valakivel telefonon.

"Még is hogy mondhatan volna el neki?"

"Meghibandtál? Ha megtudja hogy a szülei abból éltek hogy emberek életét teték tőnkre akkor újra depresszios lenne"

"Nem fogja megtudni mert soha nem fogom elmondani neki ezért te se ted"

Önelégült mosolyal léptem ki a fal takarásából majd tapsolva lépkedtem közelebb az ilyedt jungwonhoz majd álltam meg előtte.
-M-Miotta álltál itt? -nyelt egyet megprobálva semleges maradni csak hogy most én voltam nyeregben

-Elég régóta hogy halljan az egész beszélgetésedet-mosolyogtam el és döltem a konyha pultnak-Tehát haemin nem tud a családja múltjáról-bologatam felnevetve

-Arehyun-lépet közelebb -Ha elmondod neki esküszöm-kezdte csak hogy nem hagytam neki hogy befrjezr mert azonal közbr vágtam

-Nem mondom el neki-mosolyodtam el díadalittasan mire egy fokal nyugodtabbnak tünt-De ennek van egy feltétele is-lögtem el magamat a pultól majd fontam karba kezeimet.

-Mit akarsz még?-sziszegte idegesen-Azt hiszed sokáig huzhatod a szakitást? Heeseung rá fog jönni milyen is vagy valójában aztán kidob mint egy olcsó rongyot-csak felnevetem majd közelebb lépkedtem  hozzá

-Mondhatsz amit csak akarsz-komolyodtam el -Küld el innen haemint és szakitsd meg vele a kapcsolatod-mondtam kíméletlenül-Ha ez meg van akkor nem mondok semmit a húgodnak a szánalmas családjáról

-Ezt....nem csinálom-rázta meg a fejét kétségbeeseten-Nem értem mi a bajod a húgomal

-A húgodal?-sziszegtem idegeségemben majd közvetlen előtte megállva mosolyogtam el gúnyosan

-A húgod egy ribanc-suttogtam mosolyogva mirr jungwon izmai megfeszültek és keze ökölbe szorult-Egyszerűen nem szimpatikus és még heeseungot is akarja hát nem álszent?-nevetem fel

-Te beteg vagy-válaszolta jungwon majd hátat forditva elindult a kanapé felé

-Ne feled a feltételt-kiabáltam utana majd felnevetem a helyzeten hogy nyert ügyem van.

Sajnálom rég volt rész és nem is akarok kifogásokal jönni. Hanem őszinten megmondom hogy a suli miatt annyi minden szakadt a nyakamba meg igazából nem volt erőm se írni. De most itt vagyok hogy mindent bepotóljak.

Ki várja az enhypen visszatérését? Ugye nem csak én nem tudok várni?❤😆