HEESEUNG POV:

Karjaimba tartottam haemin törékeny testét és nem tudtam meg állni hogy ne nézek rá békés arcára miközben leragtam a nagy francia ágyra és betakartam. Arca nyugodtnak tűnt és békésnek. Cseresznye piros ajkai akaratlanul magára vonzoták tekintetemet, dús ajkait pont ebben a pillanatban nyalta meg s inkább ugy döntötem kimegyek mielőtt még jobban megbámulom jungwon húgát. De nem tehetem róla annyira ártatlan volt és törékeny.

- Heeseung!-szólitot meg jungwon mielőtt bemehetem volna a szobámba, felé fordulva kérdőn néztem rá.-Itt van arehyun-mondta unott tekintetel még én a kar órámra vezetem tekintetemet. Hiszen majd nem éjfél múlt és nem beszéltük meg hogy találkozunk.

-Ilyen későn?-illetődtem meg amire bolintot egyet

-Én sem értem de bizonyára veled akar beszélni és nem velem-jegyezte meg gúnyosan amire csak felnevetem

-Mond meg neki hogy jöjön fel-sóhajtotam fáradtan majd belmentem a szobámba az ágyra dobva telefonomat és lehuppanva a puha francia ágyamra. Arehyunt középiskolás első éveimben ismertem meg. Ő akkor már másod éves volt én meg eltévedtem és nem tudtam melyik terem hol van. Szerencsére arehyun pont akkor járt arra és segitet nekem. Tipikus első szerelem volt mindkettőnk részéről, csak sajnos az uttobbi napokban nem volt időm randikra vinni vagy csak vele elmenni valahová. Még is tisztelem hogy kitart melettem annak ellenére hogy tudja nem lehet egyszerű egy idol barátnőjének lenni.

-Heeseungie-nyitot be nagy mosolyal ajkain majd szaladt ide hozzám és tapadt ajkaimra, hirtelen tetjére kikerekdtek szemeim majd enyhe fázis késésel de viszonoztam majd eltoltam magamtól amit csak egy elégedetlen sóhajal díjazot

-Mit keresel itt ilyen későn?-vontam kérdőre felvont szemöldökel mire elhuzodot tőlem majd pár pislogás után csak elmosolyodot

-Miért? Talán már nem látogathatom meg a barátomat aki másfél hétig felém sem nézett?-mosolyodot el édesen amire csak megráztam a fejemet és karjaimba vontam. Édes parfümje bekuszot orromba és lágyan cirogata orromat kellemes illata.

-Annyira sajnálom jagiya hogy nem kerestelek, de mostanában rengeteg dolgom volt-bityeszetem le ajkaimat egy apró puszit nyomva homlokára de csak legyintet egy cuki mosolyal ajkain

-Ugyan, megértem hogy sok dolgod van-simitot végig mellkasomon kezeivel -Elfoglaltam magamat amég nem kerestél-harapta be ajkait még én nyeltem egyet már arra sem figyeltem amit mondot ugyan is túlságosan is elfoglalt a már rajtam ülő barátnőm. Kezei pólom alá csusztak és forró börömet kezte cirogatni még én arcát közre fogva tapadtam méz édes ajkaira. Csipőjét körkörös mozdulatokban kezte el mozgatni mire belőlem kiszakadt egy apró sóhaj egy pillanatra elszakatam tőle hogy levegyem pólomat majd a szoba valamelyik sarkába dobjam. Arehyun csak beharapot ajkakal mérte végig csupasz testemet majd simitot végig kockáimon és állapodot meg kezei öveimnél

-Tudod heeseung alig vártam hogy lássalak téged-nyalta meg ajakit amikre egyből lesiklot tekintetem-Már nagyon hiányoztál-mondta csipőjét mozgatva mire kezeim lesiklotak csipőjére amibe gyengéden belemartam

-Mennyire hiányoztam?-kérdeztem beharapva ajkaimat kezeimet poloja alá vezetve

-Mondjam vagy bizonyitsam?-incselkedet mire hevesen estem ajkainak

YANG JUNGWON POV:

Mikor meghalodtam a csengő hangját már akkor tudtam ki állhat az ajtó túl oldalán, vagy is szépitve inkább sejtetem. Kang Arehyun az a lány aki elcsavarta heeseung fejét de annyira hogy  elvakitja a rozsaszín köd az agyat. Ugyan is nem képes tisztán látni azt amit én vagy bárki más rajta kivül. Bár az első pár hétben arehyun probált nyalizni és tette a szépet viszint amikot latta hogy mindket nem tud átverni az ártatlan külsejével feladta és meg sem probálta tovább megjászni magát.

-Ezek sosem tudnak jól időziteni?-morogta az ágyamon ülő jay mire csak felnevetem bologatva-Most átkozom hogy amikor házat néztünk nem választotunk olyat a bandával ami hangszigetelt-turt éber fekete hajába

-Ha felkeltik a húgomat bosszum üldözni fogja őket-motyogtam sóhajtva mire csak felnevetet

-Csak szimplán kikelett volna vágnod a csajt az ajtón. Legalább nem kellene a megjászot nyögéseit halgatnunk. Komolyan nála még a volt barátnőm is jobb volt-ingata meg a fejét de fejemben csak az a szó ragadt meg hogy barátnő. Jay sosem mesélt a múltjáról. Nem szerete ha arról kérdeztük ugyan is állitása szerint nem bűszke rá.

-Barátnőd?-nyeltem egyet tekintetemel szigorúan csak a falat bámulva akkor sem néztem jayre mikor éreztem hogy tekintete rám irányul.

-Igen, de nem valami nagy szám. Fél évig jártam vele de később derült csak ki hogy megcsalt-mondta lazán nekem meg össze facsarodot a szívem ahogy tudatosult bennem érzéseim viszonzatlanok maradnak.-Meg minek nekem egy barátnő ha itt vagy nekem te jungwon-kikerekedet szemekel kaptam jayre a tekintetemet aki mosolyogva nézte arcomat.

-É-Én?-mutatam magamara amire némán bolintot

-Igen,  mindek legyen barátnőm ha itt van nekem a legjobb barátom számomra ti vagytok a család-mosolyodot el mire csalodottam fel sóhajtotam. Mit vártam? Hogy majd azt mondja azért mert számára én vagyok a legfontosabb és hogy engem szeret? Lasd meg jungwon örökre egyedül maradsz ha jay szerelmére vársz.

Sóhajtotam egyet kilépve jay szobájából majd a nappali felé vettem az irányt. A hangok kezdtek abba maradni igy arra következtetem hogy végeztek feltéve ha nem terveznek még egy kört. Utáltam az ilyen estéket. Arehyun egyszerűen annyiea túl játsza az egészet hogy megsületülek már csak a saját szobákban is. Nem tudom heeseung hogy nem veszi észre hogy mennyire álszent egy nő. Levágodtam a kanapéra majd újabbat sóhajtva döltem fel a kanapéra és hunytam be szemeimet. Mielőtt jayhez mentem volna hogy megejtsük a szokásos esti filmezésünket kikészitetem az ágyneműket igy nem kellet ezel bajlodnom.

Timeship:

YANG HAEMIN POV:

Mikor felébredtem és körül néztem a szobában azt hittem lefordulok a francia ágyról döbbentemben ugyan is a szoba tele volt zatyrokal amikben feltételezem a ruhák vannak. Nem értetem, minek vett újakat ha simán elmehetünk volna a családi házunkba és elhozhatuk volna. Csak pénzt pazarolt ezel. Fáradtan sóhajtotam majd szemeimet dörzsölgetve mentem el lezuhanyozni és miután ezel megvoltam a fehér köntösömbe mentem vissza a szobámba ahol heeseung várakozot az ágyamon ülve. Ilyedtemben megugrotam és egy halk sikoj is elhagyta ajkaimat amire csak felnevetet.

-Te meg mit keresel itt?-tetem a szívemre a kezemet megprobálva stabilizálni légzésemet.

-Neked is jó reggelt-támaszkodot meg kezével a háta mögött szemtelenül végig mérve -Jól áll a vízes haj-mosolygot csábosan mire csak megforgatam szemeimet

-Kösz de nincs szükségem bókokra-motyogtam felsóhajtva-Inkább mond meg miért vagy a szobámban? Szobát tévesztetél?-vontam fel szemöldökömet kérdően, csak felnevetet majd felállt

-Szobát kellet volna tévesztenem?-mondta játékosan

-Ezt komolyan megkérdezted?

-Szeretnéd hogy maradjak és nézelek miközben felöltözöl?-lépet közelebb mire szemeim kikerekedtek és mellkasára csaptam. Probáltam érzelem mentes maradni de éreztem hogy arcom pirosodik.

-Azért jöttél hogy szórakoz?-döntötem oldalra a fejem rideg hangnemben de ő csak elmosolyodot

-Talán, hiszen feletébb szórakoztató piros arcodat nézve ami csak is miattam ilyen- mosolygot önelégülten megnyalva ajkait.

-Nem vagy kicsit egoista? -sóhajtotam vízes hajamba vezetve újaimat majd heeseung melett elsétálva  ültem az ágyra várakozóan pillantva a még mindig szobában tartozkodó féfire.

-Egoistának születtem-nevetet fel-Csak szólni akartam hogy kész a reggeli és hogy gyere le enni-mosolyodot el végül lágyan amire pillangok ezrei életek fel gyomromban amiket hirtelenjében nem tudtam hová tenni. De betudtam hogy bizonyára az éhség miatt.

-Nem vagyok éhes-forditotam el fejemet

-Enned kell

-De nem akarok enni se lemenni-motyogtam heeseung szemeibe nézve

-Meddig akarod éheztetni magadat? Ez megoldás? Nem szóval vagy lejösz és eszel vagy én ettetlek meg de akkor addig fogsz enni amég nem lesz hányingered-komolyodot el mire hitetlen tekintetemet vezetem rá, láttva mennyire elszántt muszáj volt felsóhajtanom

-Nem kell bébiszitter-probálkoztam további kifogásaimal de mosolya azt sugalta ezt a játszmát ő győzte.

-Nem is vagyok az. Egyszerűen megmondtam ha nem jösz le akkor én ettetlek meg -mondta teljes nyugodtságak majd lehuppant mellém igen csak közel.

-Most fenyegetsz?-szökött az egekig szemöldököm amire csak elmosolyodot és arcomra simitot de nem vette el meleg kezét onnan hanem ott tartotta el nem szakadva tekintetemtől.

-Heeseung mondták hogy itt.....-nyitodot az ajtó majd jelent meg egy szőke magas lány egy férfi póloban.

Első heeseung prov mit szóltok hozzá?

Tudom rég volt rész de igyekszem rendszeresen hozni❤

Mit gondoltok arehyunról?

Mellesleg hogy telt a napotok?