HA EZT STEVE ÍRTA FEL ÉN ÖRÖKKÉ UTÁLNI FOGOM ŐT ÉS MAGAMAT IS AMIÉRT EDDIG NEM LÁTTAM EZT AZ ÉNJÉT.
-Davina,inkább menjünk-ragadta meg karomat Nancy-gyere
-előbb dobom a picsába-indultam el, biztosan itt vannak a közelben.
Miután megtaláltam őket egyből Steve felé indultam
-normális vagy?mivan ha meglátja Dustin?mit fog szerinted gondolni rólam?
-az igazat-válaszolta halkan, erre pedig emeltem kezemet és megpofoztam
-rohadj meg,Steve Harrington-mondtam könnyes szemekkel-soha a kurva életbe nem akarlak többet látni-kiabáltam rá
-állj már le,ribi-nézett rám Carol.A lányra néztem,dühös voltam és szomorú és egyszerűen csak elfelejtettem az eszemet.Meg ragadtam erősen a haját és a földre rántottam, ezután pedig nem kicsit fajultak el a dolgok.

Arra emlékszem, hogy Jonathan fogott le és szedett is le Carolról
-nyugi,jó?-tartott szorosan-nyugalom,nincs semmi baj
-Davina,semmi baj,jó?-simított karomra Nancy-nem éri meg foglalkozni velük-mondta halkan, itt elnézett tőlem-remélem örülsz,Steve
-szerintem imádkozz,hogy bármikor is szóba álljon veled-mondta Jonathan és közben elengedett engem
-Davina..-kezdett volna
-nem akarok veled beszélni-ráztam meg fejemet-én..én nem tudom mit láttál,de soha nem csalnálak meg és..és az amit oda írtál az túlzás-mondtam szipogva-beszélhettél volna is velem Steve,de nem..nem neked azt kell felírnod hogy egy ribanc vagyok!-itt vettem egy mély levegőt-és ebben az a legszarabb, hogy te is jól tudod, hogy volt már ilyen és akkor te védtél meg-néztem szemébe-jelenleg utállak Steve,nem akarlak,de utállak és bárcsak ne Dustinnak lett volna igaza veled kapcsolatban-mondtam majd hátat fordítottam neki és vissza indultam Jonathan kocsijához,hallottam hogy Nancy még mond valamit Steve-nek,de jelenleg tényleg még csak hallani se akartam róla..