ᒍIMIИ💛

Azt tudtam,hogy a szülés fájdalmas hisz mindenhonnan egy nő ezt kapja. Hallja, olvassa, látja. Nem is vártam mást. De basszus ha már végig szenvedtem az egész terhességi időszakot mert valljuk be szenvedés volt az egész alig volt benne bármi örömöm, de akkor legalább a szülés menne zökkenő mentesen.

Naív álmodozó vagyok. Így a tizenkettedik vajudásos órámban már levágtam, hogy valamiért engem a fentiek nem szeretnek amiért ezeket meg kell élnem.

- Anyám - hunytam le szorosan a szemeimet mikor egy újjabb erősebb görcsös hullám söpört végig a testemen.

- Nyugodj meg szívem ügyes vagy! - Érzem meg Jimin kezeit enyémhez közel de én elhúzodok.

- Ne érj hozzám te hálátlan férfi!

- Hogy..? - Néz rám okosan.

- Ohh Istenem mit meg nem kell szenvednünk nekünk nőknek melletettek. Takarítás, főzés, mosás, sexuális kielégítés, hordjam ki a gyereked, neveljem fel...aahh.

- Igen jagiya igazad van. Igazi hősök vagytok!

- Legalább ezt az egy dolgot igazán bevállalhatnátok! - Nézek rá.

- Micsodát?

- Micsodát, micsodát...szerinted? - Mutatok rá a hasamra.

- Ooh hát én szívesen átvállanám de...khm...az elég érdekesen nézne ki meg lehet rosszabbul bírnám.

- Hidd el nekem jól menne mármint azokban az omegaverse fanfictionokban amikben olvastam rólad bőven kinyomtad az ikreket is.

- O-omegaverse!? Te mi a szarokat olvasol? És mi az,hogy ikreket szülök?

- Jaaaj most komolyan itt magyarázzam el!? - Nézek rá szenvedve.

- Addig is elterelődnek a gondolataid! - Mosolyog rám kedvesen. - Szóval - dől hátra a székében - hallgatlak.

- Fhuu te Isten - adtam ki egy adag visszatartott levegőt. - Az omegaverse egy olyan világban játszódik amiben vannak alfák, béták, omegák. Az omega a legalacsonnyabb rangi szinten van míg az alfa fent ezért tudja az omegákat írányitani, alávonni mert ő a legerősebb. Az omegák pedig nemtől függetlenül szülhetnek gyereket.

- És, hogy jön ide az,hogy én szülök? És kitől vannak a gyerekek?

- Jimin szívem használd azt a szép buksidat. Nyilvánvalóan omega vagy akit felcsinálnak.

- Jesszusom és, hol jönn ki a gyerek? A segglyukamon? - Hitetlenkedet.

- Gyászárral szülnek a férfiak. Jut eszembe nálam ezt nem lehet megtenni? - Néztem körbe valami orvost keresve.

- Felejtsd el! Természetesen szülöd meg a babánkat.

- Igazad van dögöljek bele! - Fújtattam.

- Térjünk inkább vissza erre az omega akármire.

- Omegaverse. Láttom izgat a dolog! - Húzogattom neki fel-le a szemöldökeimet.

- Hát még mindig nem árultad el, hogy kicsinálna fel szóval igen.

- Jesszus hát vagy Jungkook vagy Yoongi. Ez a kettő a gyakori.

- Mi az,hogy ez a kettő a gyakori? És mi az,hogy Yoongi felcsinál? Miért nem fordítva?

- Anyám a szemem - tettem kezeimet a szememre, hogy megdörzsölve azokat hátha eltudom tüntetni a szemem előtt a képet ahogy Jimin hátulról tömködi Sugát.

- Most mi van? Ha már kitalált akkor lehet ez is nem!?

- Nem nem lehet. Olyan opció nincs,hogy Yoonginál te legyél a domináns. Alapból ha olyat olvasok,hogy valahol te vagy az már pörgetek is tovább!

- Mi az,hogy tovább pörgetsz? És mi az,hogy nem vagyok domináns?

- Hát a tagok közül előbb vagy boss bitch mint domináns.

- Pfuu ez kész. Miket megnem tud az ember egy szülészeti osztályon.

- Ugye!? És azt mondják,hogy a részeg ember és a gyereken kívül nincs őszintébb ember.

- Akkor azok még nem találkoztak vajudó nővel! - Mosolygott rám.

Csönd állt be közénk. Igazából mókás csend ha létezik egyáltalán ez a kifejezés. Igaz én szenvedtem de láttam ahogy Jimint szórakoztatja,hogy a fanok miket ki nem találnak róluk miközben bosszankodik azon,hogy a tagok közül ő a kevésbé domináns ezek szerint.

- Ha ez megnyugtat - szólók neki amitől rám vezeti a tekintetét. - A mi kapcsolatunkban te vagy a domináns! - Ezen jó ízűen felkacagot ami az én ajkaimat is feljebb tornázták. Két mancsával beletúr szőke tincseibe. Ott is tartotta őket és úgy nézett le rám.

- Semmi esély arra,hogy Yoongit én csináljam fel igaz!?

- Őt egyedül max Hoseokkal tudnám elképzelni.

- Értem. Világos.

Ekkor az orvos érkezet meg,hogy megtudakolja, hogy állunk. Ő pozítív volt és kedves, én fáradt és szarkasztikus. Elvoltunk. Miután kiszórakoztuk magunkat elmondta,hogy itt az idő. Történjen meg aminek megkell történie.

Hogy vártam e ezt a pillanatot? Már a terhességem elejétől. És a mai nap? Már sokadjára. Féltem? Az nem kifejezés. Fostam? Hát még szerencse,hogy a beöntés kipuccolt mert amúgy igen. Hiába az a sok fájdalom és azt kivánja az ember,hogy essen már túl rajta, mégis mikor megláttam a szülészágyat legszívesebben elrohantam volna. MESSZIRE.

- Jagiya minden rendben lesz én itt leszek végig melletted! Együtt csináljuk végig! - Nézet rám komolyan s tekintette a lelkem legmélyéig hatolt.

- Rendben van. Csináljuk.

Nos nem mondanám, hogy egyszerű volt a menet. Az orvos folyamatosan biztatott és írányított mikor nyomjak és mikor ne. Aprókat lélegeztem, miközben Jimin kezét folyamatosan szorítottam. Hősiesen türte, hogy elszorítottam a vérkeringését, miközben biztatott, hogy ügyes vagyok, jól csinálom. Néha megfejjeltem volna, de egyébként baromira jól eset,hogy bent volt velem és támogatott. Tudom sok apuka nem lehet ott vagy nem is akar ott lenni a kisbabájuk születésénél de nálunk más volt a helyzet. Kezdetben sose akartam, hogy majd a párom mellettem legyen,de Jiminnel más a szitu. Vele minden más egyébként is. Ő kikötötte ha nekem nem kényelmetlen a dolog szeretne bent lenni. Tényleg hosszú hónapokon vagyok túl. Az a sok negatív tünet rá ment a mentális világomra. Ezekből a gödrökből pedig ő húzott ki mindig. Szóval kérdés nem volt, hogy amikor a legnehezebb részéhez érkezek ott kell mellettem lennie. Mert szükségem volt rá.

Félúton elfáradtam.

- T/N ne add fel!

- Nem megy Jimin. Nem megy! - Folytak le a könnyeim, komolyan a pánik közeli állapotba kerültem. - Hiába nyomom nem jön. E-elfogyott az erőm!

- Figyelj ide szerelmem! Nézz rám! - Ekkor szemeimet rá emeletem. - Te vagy a legcsodálatosabb akit valaha láttam és a legerősebb is. Simán kiharcoltad magadnak a pozíciókat. Mindig mindenhol arany érmes voltál, csapat kapitány és a szívem királynője. Nem hiszem,hogy egy ilyen harcos amazon félúton feladná.

- Igazad van! Jó megpróbálom!

Újból neki gyűrköztem és csak nyomtam és nyomtam. Az orvos, a nővérke és még Jimin is hangosan kántálta,hogy mit csináljak. A dokim egy hirtelen mozdulattal belekönyölt a hasamba amitől kicsúszant belőlem a baba.

Jimin homlokon csókolt, miközben a picink sírt.

- Gratulálok kislány! - Szólt az orvos.

- Elszeretné vágni a köldökzsinort? - Nyújtotta Jimin felé az ollót a maszkos nővérke.

- I-igen. Köszönöm. - Vette el az eszközt és az orvos mellé sétált.

- Kemény harc volt T/N, de látja csak összehoztuk! - Incselkedett a doki és pedig csak felemeltem a hüvelykujjamat.

- Király! L-látthatnám a kislányomat?

- Természetesen.

Pár pillanat múlva egy bebugyulált kiséletet adtak a karom.

- Szia kislány! Én vagyok az. Az anyukád! Bizony! - Simogattam meg kis kezét. - Ő pedig itt az apukád! - Mutattam Jiminre.

- Szia hercegnőm! Üdvözöllek a földön!

- Jimin ne vedd el a kedvét! - Néztem rá.

- Jaaj T/N! - Nézett rám szúrós szemmel majd vissza a kicsire. - Ne foglalkozz anyával. Picikét elfáradt. És ne félj megóvunk majd mindentől.

Helyesírási hibáért elnézést kérek!

Köszönöm ha elovastad! 🖤

Ha tetszett a történet akkor kérlek nyomj a csillagra. Véleményedet pedig oszd meg velem kommentben. 🖤