Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Várandósság 1/4. - Taehyung

TAƎHYUИ⅁❤️

– Cumi, zsepi, innivaló.. – hallodtam motyogni páromat ahogy újra ismétli, hogy megvan e minden szükséges kellék. Észre se vette, hogy háta mögé osontam. Egy hirtelen mozdulattal átöleltem mellkasát valamint rámorogtam mint valami dino.

– Jesszusom T/N – kapott a szívéhez szerelmem. – A szívbajt hozzod rám!

– Ne haragudj, de kihagyhatatlan volt! – Pusziltam meg hátát, majd elválva tőle megis simitottam azt, mellé állva pedig néztem a kis táska tartalmát. – Megvan minden? – Kérdeztem tőle mosolyogva, miközben szeméből arrébb húztam egy fekete göndör tincsét.

– Azt hiszem igen. Ha valami lemaradt, hát így jártunk. – Fordult felém mosolyogva. – Neked minden megvan?

– Igen. Becsomagoltam Y/N ajándékát, szóval, igazából én már készen is vagyok.

– Oké, ha gondolod indulhatunk. – Húzta be a cipzárt a táskán, én pedig helyeslően bollintva kezdtem el szedegetni a saját holmim.

– Z/N – kiabált Tae fiúnknak aki a szobájában ügyködött valamit. Nem jött elő szóval Tae újra szólította és akkor már előpukkant férjem kisebbik mássa, akinek apjához hasonlóan megnőt a haja, de olyat, hogy fodrászhoz elvinni, nem lehet. Ezelőtt is elbújt a kutyaházba és egy fél napig kerestük, mire megtaláltuk alvó valóját.

– Megyünk a pacikhoz? – Kérdezte izgatottam.

– Ahha, ugyhogy gyere! – Simitottam meg kisfejét.

– Váj Tata is jönn! – Jelentette ki.

– Szívem légyszi menj el Tataért! – Szóltam be Taehyungnak, míg én Z/N cipőjét fűztem ki. Lehajoltam elé, hogy ráadjam. Vállamba megkapaszmodva bújt bele a kis barna cipelőbe, azután pedig a másikba.

– Itt van! – Adta oda Tae Z/Nnek a plüss figurát. Tae gyors belebújt a cipőjébe, majd leakasztotta a legkisebb kabátott és ráadta a tulajdonosára. Én is addig magamra kaptam a szürke szövetkabátomat.

Mikor aztán mindenki készen volt bezártuk gondosan az ajtókat és az autóhoz mentünk. Én az egyik barátnőm születésnapjára készülök. Y/N elég magának való és nem is szereti a felhajtást, úgyhogy csak egy kisétteremben találkozzunk mi ketten meg még két másik barátnőnkel együtt. Csak csajok, semmi pasi. Szóval míg én elleszek a csajokkal, Tae úgy gondolta, hogy ő addig elviszi Z/Nt lovagolni. Már nem egyszer-kétszer voltak egy közeli lovardában ami állat simagatóként is működik. Elesznek ott pár órát.

Tae az étterem parkolójába fordul, le. Nem búcsúzkodtunk sokat, mert úgyis hamarosan láttjuk egymást. Adtam neki egy gyors csókot, majd mikor kipattantam az első ülésből, kinyitottam a hátsót. Egy gyors puszit adtam kis szemünk fényének és már léptem is elonnét, hogy ne tartsam fel jobban a forgalmat. Tae kettőt még odadudált nekem én pedig puszit küldve integedtem nekik.

Taehyung pov.


Miután kettesben maradtunk rádióról átkapcsoltam bluetoothra, hogy bekapcsolhassam Z/N kedvenc dalait ezzel elérve, hogy bepörögjön. Eléggé hozzá van szokva a kocsikázáshoz és gyakran elalszik benne. Régebben mikor még kisebb volt, volt olyan, hogy elvittem kocsikázni azért, hogy elaludjon. Jó is volt ezt csinálni hajnali kettőkor. De nem panaszkodom, mert azok a fáradságos emlékek is mind megszépülnek már csak azzal is ha ránézek a kisfiamra. T/N szerint rám hasonlít, de minden kis tekintetében, mozgásában és szépségében én, Őt láttom benne.

Beparkoltam egy fa árnyékába és igazából kezdődhetet is a móka. Nem egyszer jártunk már itt és az a helyzet, hogy elég jól összebarátkozrunk a személyzettel is. Így nem is volt csoda, hogy mikor elkezdtünk az istálók felé menni, páran miután illően meghajoltak nekem, utána lepacsiztak Z/Nnel.

Szerencsére jó időnk volt, szóval mindkettőnk kabátján a cipzárt lejebb húztam, majd megfogtam a kis törpét és a nyakamba vettem.

– Ah-pah – kapaszkodott bele hajamba. – Menyünk a nyufikhoz légysziiii. – Kért irtó aranyosan.

– Nyulagolni akarsz? Én azt hittem lovagolni! – Indultam meg a ketrecek felé.

– Miért, ha nyuszit akahrok szimogatni akkor nem lovagolhatok a pacikon? – Kérdezte kissé kétségbe esetten.

– Dehogynem pici, nyugodj meg! – Simogadtam meg kis lábát.

– A nyuszik után menjünk a kecskékhez is! – Lelkessült be.

– Még valami?

– Meg fagyizzunk is!

– Aah nem lehet anya megtudja eldádáz minket! – Néztem fel rám.

– Akkor úgy fagyizzunk, hogy anya ne tudja meg! – Ezen muszáj voltam nevetni, mert az szinte lehetetlen. – Légyszii apu – rámdölve ölelte meg a fejemet. – Kérlek, kérlek, nagyon kérlek.

– Nem bánom, de akkor anyu tényleg nem tudhatja meg! – Néztem rá mire egyik kezével elengedte a hajamat és a kisujját nyújtotta amibe beleakasztottam sajátomat.

Megláttogadtuk a nyuszikat akik azóta szaporodtak. Nagyon aranyos kis tarkák, Z/N megis jegyezte, hogy úgy néznek ki mint Jungkook bácsi. Persze ezen jó nevettem és megkértem, hogy ismételje meg, de azt már felvettem videóra és elküldtem Jungkooknak.

A nyúlak után áttértünk a kecskékre, de persze ha ott vannak a birkák, kutyák, macskák, disznók akkor azokat sem szabad kihagynunk. Jól elvoltunk, de aztán végül is rátértünk a lényegre, a lovaglásra.

Egy gyönyörű fényes szőrű kancát kaptunk aki igen szelíd, türelmes és gyerek barát. Előbb én mint a tapasztalt felültem a nyeregbe, majd azután az egyik istálófiú feladta nekem Z/Nt, akit pedig magam elé helyeztem. És így lovagltunk először csak a karámban, majd azután kilovagoltunk.

Tényleg jó időt fogtunk ki. Kellemes meleg napsütés, enyhe légmozgással. A jó időjárás meglátszott a környező fákon is. Mind kivirágoztak jellezvén itt a tavasz. Amikor visszaértünk a lovardába már bújkált lefelé a Nap. Z/Nt eléggé lefárasztotta a friss levegő, de annyira nem, hogy a fagyit elfelejtse. Szóval mielőtt elindultunk volna anyáért megedtünk egy-egy gombocot. De persze úgy, hogy az jó láttható legyen annak ellenére, hogy mit is ígértünk meg egymásnak.

Alig indultam el, gyakorlatilag még az utca végén se jártam amikor a visszapillantóból észre vettem ahogyan kisfiam lebukott fejjel alszik, szorosan fogva Tatát.

Az étterem előtt álltak a lányok. T/N észre vett, de nem sietett oda hozzám és én sem türelmetlenkedtem. Addig is megnéztem a telefonomon a bejövöket. Jungkook vissza is írt azóta a videóra: "Ez a nyúl majd répaként fog bánni vele! Üzenem, hogy megfogom zabálni ha találkozzunk!"
Ezen jót mosolyogtam amikor is kinyílt az anyós ülés felőli ajtó és életem nője pattant be rajta.

– Sziasztok – köszönt nekünk, majd odahajolva hozzám adott egy hosszabb csókott. Mikor elváltunk egymástól hátra nézett – láttom jó napotok volt.

– Mondhatni. Születet pár új állat szóval folyamatosan rohangált meg mondta, hogy apa ezt is nézzük meg, vigyük haza, apaaa nézd de cukii és akkor még nem is mentünk a lovakhoz. – Meséltem neki a napunkról. – Persze mikor meg felszálltunk a lóra akkor meg apaa vegyél nekem is majd egyet vagy kettőt.

– Végül is miben egyeztettek meg? Hány állatban? – Kérdezte mosolyogva.

– Öt ló, tizenkét kecske, nyúlak, tyúkok aah nem is tudom egy idő után elvesztettem a fonalat, hogy miket is kell "megvennem" neki.

– És akkor jövő héten megyünk az állatkertbe! – Emlékeztetett kedvesem.

– Hát igen. Nem is tudom, hogy fog elférni  három elefánt a nappaliba? – Ezen elnevettük magunkat.

Ez ilyen. Z/N a világ összes állatát akarja és ahelyett, hogy leállnánk vele vitatkozni, összetörve az álmait, hogy nem lehet,mindig megígétjük, hogy mindegyiket megveszük neki amitől ő rendszerint megörül és olyan szintű boldogság van az arcán amit minden szülő szívesen néz a gyermeke arcán.

– De ahogy láttom fagyiztatok is! – Nézett rám kissé számotkérően, de egyáltalán nem mérgesen.

– Igen. De hivatalosan te ezt nem is tudod. – Néztem rá egy pillanatra elnézve az útról.

– Próbálok megvakkulni majd mikor azt a nagy barna foltott mosom ki. –Nevettünk fel mindketten és mondtam neki, hogy azt azért ne.

– És neked milyen volt a napod? – Kérdeztem és akkor hazáig mesélt nekem vidáman, hogy milyen is volt végre a barátaival lennie, de egy része folyamatosan ránk gondolt. Ez pedig megmelengedte a szívemet.

Boldog karácsonyt mindenkinek! 🎄✨Remélem mindenkinek kellemesen telik, és annyit esztek amíg kinem pukkadtok. Ne haragudjatok ha ritkábban jönnek a részek ez sok minden miatt is van, de ez nem kifogás számomra. De örülök, hogy picit rám lett szólva, hogy mikor jön az új rész. Ez megerősít abban, hogy van aki várja és megadja a löketett akkor is ha fáradt vagyok, vagy ha nincs kedvem írni.
Úgyhogy köszönöm és azt is, hogy itt vagytok❤️
Szóval mégegyszer nagyon békés boldog karácsonyt és akkor remélhetőleg hamarosan ismét találkozzunk egy fincsi résszel.

Köszönöm ha elovastad! 🖤

Ha tetszett a történet akkor kérlek nyomj a csillagra. Véleményedet pedig oszd meg velem kommentben. 🖤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro