Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Várandósság 1/3. - Taehyung

TAƎHYUИ⅁❤️

A szemeimet szorosan hunyva tartottam, néha egy-egy grimaszra húztam csak az arcomat, vagy nyögtem fel fájdalmamban. Nem viccelek ha azt mondom, hogy már a tizenhatodik órában járrunk a vajudásban. Ezzel pedig megdöntöttem a nővérem tizennégy óráját. Nálunk a családban nindenki ilyen "szenvedős". Legyen sima lábfájásról vagy menstruációs görcs tök nindegy,mi megszenvedjük. Ilyenek a génjeink. Nagyjából a fájdalom küszöböm a béka segge alatt még öt szintel lejebb van a földben ahol már a giliszták is pokereznek.

Taehyung hűséges társam volt. Nem ment haza, de még a korteremből sem. Jó egyszer-kétszer egy automatás kávéért, de ennyi. Úgy gondolja, hogy ez a közös szülésünk. Ha én tizenhatórát szenvedek akkor ő tizenhat óráig fog mellettem ülni és ha arra vágyom akkor csak csendben van és simogatja tenyerében lévő kezemet.

Hosszú kinszenvedős órák után pedig megtörtént. A szülő ágyon fekszek és nyomom ki magamból a kis hercegnőnket. Tae folyamatosan biztat, hogy ügyes vagyok, menni fog, csak még egy kicsit,vegyek mély lélegzeteket és nyomjak.
S végül meghalljuk első gyermekünk hangját. Felsírt.

- Nagyon ügyes voltál szerelmem!
- Csókolta meg a homlokomat.

- Uram Isten, még egyszer ezt nem csináljuk. - Fújtam ki a bennem maradt, megrekett levegőt.

- Dehogynem. Az oltárnál megígértem nekem az öt gyereket.

- Lehet módosítani? - Néztem rá, mire ő maszkon kersztűl is látszodó széles mosollyal nézet a szemembe.

- Nem.

- A francba.

Ekkor a nővér jött oda a bebugyulált bébinkkel.

- Gratulálok a gyönyörű kisfiúkhoz!

Ebben a pillanatban sokkolodtam le, de annyira, hogy nem érdekelt a hosszú kinkeserves órák s Taehyung követelése a több gyerekről. De valahogy Tae is így nézett rám. Összeráncolt érthetetlen tekintettel néztünk egymásra, azután pedig a nővérre.

- Mit mondott? - Törtem meg én a csendett.

- Öh - nézett ránk a nővérke is zavartan. - Gratulálok a kisfiúkhoz. - Ismételte meg előző mondatát, de nem élt a lehetőséggel, hogy kijavítsa magát.

- Elnézést, de ez lehetetlen. Nekünk kislányunk van. Itt biztos van valami tévedés. - Folytattam mert Tae valahol elhagyta a hangját.

- Asszonyom higgye el, elég péniszt láttam már életemben, hogy felismerjem.

- Na ne mondja! Képzelje én is, méghozzá az ővét - löltem meg Taet, aki kidülledt szemekkel nézett rám. - Végül is emiatt vagyunk itt most mindannyian.

- T/N nyugodj meg! - Próbált meg csittitani férjem.

- Már, hogy nyugodnék meg! Az orvos mondta nekünk ultra hangon, hogy biztos, hogy kislányunk lesz. Ez a nő meg idehoz egy fiút!

- Elnézést - szólt hallkan a nővér, mi meg ránéztünk. - Maga Kim TaeHyung és T/N?

- Igen - vágtam rá.

- Gondolom az ultra hangos vizsgálaton a kicsike igen szerény lehetet ha így átverte magukat. De ha esetleg önöknek nem felel meg a gyermek, van rá mód, hogy lemondanak róla és akkor bekerül egy gyerekotthonba ahol hasonló sorsú gyerekek közt nő fel amíg örökbe nem fogadják.

- NA NEM! - Ugrott fel mellőlem Tae. - Azt már nem! Adja ide a fiamat! - Vette el a nőtől a gyerekünket, emiatt pedig bennem is egyből beindultak az anya tigris ősztöneim és már csak azt akartam, hogy a karjaimba foghassam.

- Ezt már szerettem! - Mosolygott a nővér. - Esetleg ilyen eshetőségre van név a picinek?

- Igen - mondtam, miközben kisfejét simogadtam, a közben mellém leülő Tae kezében nézelődő csöppségnek. - Z/N. Kim Z/N. - Hajoltam oda hozzá és adtam neki puszit is.

- Rendben van. Akkor már is könyvelem. - Azzal ott hagyott minket, mi pedig kiscsaládunk új tagját figyeltük.

- Oppa te elhiszed ezt? - Simogadtam a fejét.

- Azon csodálkoztam volna, ha minden rendben lett volna. De én nem bánom. Így is jó nekem. Egészséges. Ez a lényeg nem!? - Nézett rám, én pedig hevesen bollogadtam.

- Tökéletes ez így. De azt ugye vágod, hogy élő Kinder tojás lettem? - Nézek rá, ő pedig hitetlenül nézett rám.

- Hihetetlen vagy! - Csóválta a fejét.

- Tae..

- Igen?

- Nagyon szeretlek! - Pusziltam meg felkarját.

- Én is! - Húzta le maszkját és így adott csókott ajkaimra.

- Remélem azt tudod, hogy átkell festenünk a szobát! - Törtem meg a romantikát.

- Igen.

Köszönöm ha elovastad! 🖤

Ha tetszett a történet akkor kérlek nyomj a csillagra. Véleményedet pedig oszd meg velem kommentben. 🖤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro