Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Az első találkozás - Yoongi

   YOOИ⅁I 🤍

– Ha engem kérdézel szerintem ez még mindig nagyon rossz ötlet! – Mondta mellettem a magáét a legjobb barátom. Ma munka közben bejött az egyik volt csoporttársam aki széppen eldícsekedett az izmaival és, hogy a sport mennyire jó de én ezt nem érthetem mert egy punnyadék vagyok. Jól felpaprikáztam magam és írtam Felixnek aki szerintem a legnagyobb gamer akit ismerek, hogy mozdítsa meg velem együtt a vallogát. Ugyanis kimegyünk a parkba kosarazni. Először nem értette melyik játékra gondolok mivel hírei szerint ps-en ilyen fajta játék mostanában nem jött ki, mire homlokon csapva közöltem vele, hogy a valóságban fogunk kosarazni. Na most Felix elég jól tartja magát, de ez nem azért van mert a konzol helyett mondjuk néha sülyzozna, sokkal jobban van köze inkább az édesanyja gén állómányának, míg én csak azért ütöm meg a megfelelő súly kategóriát mert koplalok, gondolván eleget evett a belem nem kell neki több. A suliba se sportoltam sokat, vagyis de, de inkább a tollas állt hozzám közel. Max még a futás és az úszás. De a labda játékok sose. De most ezen változtatunk. Mondjuk ez is csak azért van mert a bátyám szobájában csak ez volt, meg, egy foci labda. De inkább nem kisértem a sorsot.

– Felix ne sírjon már a szád! – Értünk oda a pályához. – A lényeg, hogy beletaláljunk a kosárba –pozíciónáltam be magam.

– Szerintem menj közelebb. Else látsz odáig.

– Csak figyelj - pattogtattam egyet-kettőt és már dobtam is, de ugy körülbelül a palánk elé esett másfél méterre.

– Gratulálok. A palán és a labda betartja a kovidra vonatkozó szabályokat.

– Hehe, nagyon vicces vagy. – Felix vissza dobta nekem a labdát és közelebb menve a palánkhoz rugaszkodtam el újra. Nagyon magasan dobtam ugyanis most meg a palánk tetején át a bokrokba ment.

– Szép volt – jegyezte meg Felix mire csak ráfinytorodtam.

– Te is megpróbá..

– Ahh – hallodtuk meg a bokrok mögül.

– A francba – suttogtam magam elé. Gyors léptekkel futottam ki a rácsos kerítéses ajtón ami megakadályozná, hogy bármilyen arra tévedő gyalogost esetleg eltalálhasson bárki is. Mh igen ám de nem számítottak rám. T/N-re. Egy fekete sapkájú srácot véltem felfedezni aki a hátát simogadta. Eléje szaladtam.
– ÚrIsten ne haragudj, jól vagy? – Értem elé.

– Igen. Mi a fene volt ez? –Nézett rám.

– Öhm egy kosárlabda. – A fűre nézett ahova az említett tárgy elgurult miután neki ütközött.

– Miért nem a pályán játszasz vele?

– Ott játszodtam. – Szemöldök ráncolva fürkészet engem azután a sövény kerítést ami mögött a rácsos kerítés is valamennyire látható.

– Hogy a fenébe tudtad mindenen keresztül átdobni?

– Tehetség – rántottam vállat.

– T/N!!! – Üvöltve rohant hozzánk Félix is. – Üdv, mi történt?

– Háton találtam. – Mutattam az ismeretlenre.

– Mondtam, hogy rossz ötlet kijönni a szabadba.

– Szerintem ez is csak azért történt mert vészmadárkodtál.

– Persze kend rám.

– Ch rád is kennem. Bevonzottad a rosszat.

– Nyilván. Egyébként mondja uram jól van?

– Kösz a kérdést megvagyok. Kicsit fáj a hátam de majd elmúlik.

– Rendben van. Még egyszer elnézést kérünk a barátommal, hogy fájdalmat okoztunk önnek. – Hajolt meg mélyen Felix, mire az én karomat is elkezdte rángatni, hogy kövessem a példáját.
Én is megtettem ugyan ezt.

– Elnézést kérek amiért majdnem véget vetettem az életének.

– Jól van srácok ne túlozattok, megesik az ilyen. Egyenesedjetek ki –és mi így is tettünk. – Szóval ha jól értettem kijöttetek egyet a szabadba, palánkra dobni. – Vette fel a földről a labdát.

–Igen – kezdett bele Felix. – T/N egyik ismerőse azt mondta, hogy többet kellene kint lennünk és mi kijöttünk. De nem igazán volt jó ötlet. Hiszen egyikünk sem az a fitt ember. Ha az nem számít annak, hogy minden reggel a buszra kell futnom. – Vakarta meg zavarában tarkóját a barátok. – Egyébként én Felix vagyok.

– Én Yoongi. Te meg akkor gondolom T/N. – Néz rám azokkal a barna szemekkel.

– Öhm igen. De a kaszás megnevezésre is hallgatok. – Yoongi csóválva a fejét szélesen elmosolyodott, míg Felix hosszasan lehunyta a szemét.

– Szóval mégegyszer nagyon sajnáljuk a történteket Hyung. Igérem nem fordul mégegyszer elő. Főleg, hogy most inkább haza is megyünk. – Nézz rám határozott ellent mondást nem tűröen. Egy a baj. Nem olyan vagyok aki ne mondana ellent.

– Miért mennék haza!? Kb tíz perce érkeztünk. Azért mert majdnem megöltem egy embert?

– Aigoo ez a nő.

– Srácok – szólt közbe Yoongi – ha nem veszitek tollakodásnak akkor én szívesen megtanítom, hogy hogyan is kell rendesen palánkra dobni. Persze ha csak akarjátok.

– Komolyan!? – Csillantak fel szemeim.

– Jaj Hyung ez nagyon kedves de nem akarunk ennél is jobban feltartani.

– Ha feltartanátok nem ajánlottam volna fel.

– Hát akkor ebben az esetben.. – nézett rám Felix jelezvén enyém a döntés joga.

– Szeretnénk ha csatlakoznál.

– Oké. – Azzal vissza sétáltunk a pályára.

Azt hiszem az egyik legjobb ötlet volt Yoongitól, hogy csatlakozott hozzánk. Sokkat fejlődtünk, még Felix is bedobta egyszer-kétszer. De ő hamar kidőlt. Mi visszont volt, hogy egyper egyben lenyomtunk egy meccset. Sokkat beszélgedtünk vele. Elmondta, hogy nagyon sokat dolgozik emiatt kevés a szabad ideje. Mondjuk most szabadságon van. Mi is elmondjuk, hogy a környéken lakunk, hogy  Felix video játékokat fejleszt, míg én az egyik helyi kávézóban vagyok pultos és olykor kiszállító. Yoongi megjegyezte, hogy a helynek nagyon jó az Americanoja. Ekkor dagadt a mellem ugyanis a tulajjal ketten találtuk ki, hogy mivel tudnánk feldobni. De ezt a titkot csak mi ketten tudjuk. Nagyjából két órát kosaraztunk. A Nap már lemenőben volt így ideje volt indulni. Főleg, hogy Felix holnap reggel elutazík.

– Van esély rá, hogy esetleg holnap ugyanekkor ugyan itt találkozzunk és dobálgassunk egy kicsit? – Nézett rám kissé zavarodottan Yoongs.

– Igen. Láttok rá esélyt. – Mosolyodtam el, mire ő is előbújtatta aranyos fogait.

– Oké. Akkor holnap. Vigyázzatok magatokra haza felé. – Indult meg az ellenkező írányba.

– Te is. Szia – intettem.

– Szia Hyung – intett Felix is. Yoongi nem fordult meg, de azért vissza intett.

Köszönöm ha elovastatad! 🖤

Ha tetszett a történet akkor kérlek nyomj a csillagra. Véleményedet pedig oszd meg velem kommentben.✨🖤


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro