Betörhetetlen(Jikook)-CuteChim38

Jimin szemszöge

Belépett az ajtón egy félisten, azt hittem nem jól látok olyan sexy megjelenése volt hogy még az állam is tátva maradt. Namjoon torokköszörülése zökkentet ki a gondolataimból. A Kezemet nyújtva neki bemutatkoztam.

 -Park Jimin. -  kezemet nézte, majd engem. 

-Jeon Jungkook. - csúsztatta a nagy mancsát az apró tenyerembe, és a bőre érintése szinte felperzselte az egész testem. 

-Gyere ülj le. -szóltam neki és a mellettem lévő  fotelra mutattam. Helyet is foglalt, majd én ellöktem magam az íróasztaltól, hogy leüljek a székembe, de  úgy éreztem erősen figyelnek így oldalra pillantottam és láttam, hogy a hátsómat mustrálta, ami nagy önelégültséget adót nekem. Megköszörülöm a torkom jelezve neki, hogy vissza zökkenjen a valóságba, ezután megtárgyaltuk mi lesz a feladata. Namjoon megmutatta hol lesz a szobája, miután  kimentek az irodámból. Magas barátom visszafordult egy másodpercre, majd így szólt. 

-A szobád mellett van egy üres  szoba. -s kacsintott egyet mondta végére. Meglepődöttségemben csak pislogni tudtam, mire feleszméltem már ki is ment. 

Megfogtam a telefont és üzentem Taeminnek, hogy kilenckor talizunk a megszokott helyen. Lassan mentem is készülni a szobámban, mikor elhaladtam az új testőröm szobája előtt egy kicsit megtorpantam, mert nagy volt a csend, gondoltam konyhába lesz és vacsorázik. Remélem ki tudok majd csendben osoni a házból úgy hogy senki ne vegyen észre. Holnaptól sokkal nehezebb lesz bárhova is mennem mert Jeon folyton nyomomban lesz. Így marad majd az alagsorban kialakított edzőterem ahol kiadtam magamból a feszültséget. 

Szekrényhez megyek és kiválasztom kedvenc ruháimat, amik nagyon kényelmesek. Kiveszem a fekete szűk bőrnadrágot, fehér bő pólót, és egy fekete bőrdzsekit.Fürdő felé tartva letusolok, majd felöltöztem, hajamat gyorsan megszárítom, és fejemre fekete siltes sapkát vettem fel. Fogtam a telefonomat, és a pénztárcám, majd elindultam a találka helyre. Közben óvatos vagyok nehogy meglássanak hova is igyekszem. Sikeresen eltudtam jönni a házból, és taxiba ülve mentem tovább. 

Mikor odaérek a helyre, és beléptem az ajtón a pultnál álló kiscsaj int nekem, hogy mehetek. Hálás voltam neki, mert most valahogy sokan vannak így nincs esély hogy felismerjenek.

Megszokott helyiségbe léptem, ahol szól a zene és a legjobb barátom táncol a tükör előtt. Amikor meglát kikapcsolja zenét, majd felém indult, amit rég nem éreztem megölelt nagyon szorosan mintha évek teltek volna el, pedig csak másfél hónapja nem láttuk egymást. 

-Tesó hogy vagy? -kérdi tőlem, és közben megveregeti a vállam, de hirtelen fájó grimaszt vág az arcom. 

-Mi történt? Hol fáj? -kérdezte meglepetten. 

-Meglőttek.- azonnal elkezd méregetni nincs-e máshol is sérülésem. Kuncognom kellett rajta, mert olyan vicces, ahogy aggódott értem. 

Nekem sosem volt testvérem, de ő olyan mintha az lenne, ezért is lesz nehéz vele beszélnem Minhoról meg a "családjáról".

-Üljünk le. Beszélnünk kell. -mondtam neki és letelepedtem a fal tövébe. 

-Ki lőtt meg? -rögtön tér a lényegre. 

-Taemin mi van most Minhoval?Miket csinál? - kérdem tőle bevezetés képen. 

-Sosem beszél a munkájáról, mindig lerendez annyival , hogy úgysem érteném, és hagyjam békén őt. -akkor nem tudja mivel foglalkozik.

-Volt egy szállítmány, ami nekem az első lett volna, de a raktárba érve lövöldözés volt, ahol engem vállon lőttek. - vezettem a tekintettem a plafon felé. - A szállítmányból pedig sokat nem, de azt a keveset is amit elvittek hatása lesz mindenre, mivel nem engem hanem a nagyfőnököt lopták meg, ha fülébe jut ő nem kegyelmez senkinek. -elmondtam neki, hogy megértse később, hogy Minho mit is követett el.

-Miért mondod ezt nekem el? -kérdezi tőlem Taemin csodálkozva. 

-Dark Raven. Mond neked ez a név valamit? -fejét rázta nemlegesen. 

-Úgy érzem ez nehéz lesz így. -kezemben temetem arcomat, hogy ne lássa mennyire rossz ez nekem, majd megfogta a kezem és… 

-Néz rám Jimin és légy őszinte! mi a baj? -nézett mélyen a szemembe, mintha ott lapulnak a válasz minden fel nem tett kérdésére. 

-Dark Raven maffia, akinek a vezetője Minho. -most néztem rá úgy isten igazából, mert éreztem, ahogy meg feszült  a keze a mancsomon.

-Az lehetetlen. Minho ilyet nem tenne veled, hisz úgy szeret mintha az öccse lennél. -igen én is így hittem eddig, gondolkodtam el pár másodpercre. 

-Tudod ha az árut nem adja vissza nekem,akkor sajnos nem tudom megvédeni őt se,és téged sem. -átölelt és ezután több szót erről nem ejtünk.

-Tudod mi volt az álmod? -kérdezte tőlem, a csend beállta után.

-Hogy felejthetném el ,hisz már a kezemben volt a boríték.- emlékszem vissza a keserű múltra. 

-Mi volt a borítékban? -kérdezte tőlem csodálkozva. 

-Nem tudom, mivel mikor jött a hír apám haláláról és arról, hogy ezt a mocskot kell átvennem tőle, én mérgemben széttéptem és kidobtam.- ez egy fájó emlék ,ami két hónap után is érzékenyen érintett. 

-Így sosem lesz táncstúdiód. - nézett rám szomorúan. 

-Most biztos nem, de ezt az álmot nem fogom feladni, mert egyszer ennek a mocsoknak is vége lesz. -mondtam és közben felálltam, telefonomra néztem és elindultam kifelé. Még mielőtt elmentem volna újra szorosan átöleltük egymást, majd egy "vigyázz magadra" után elbúcsúztunk egymástól. A taxi már várt engem, de valami furcsát éreztem mintha követett volna valaki….

CuteChim38