Bátorság mersz, kurázsi, karakánság, merészség... Sorolhatnám még, de egy és ugyanazt jelenti mindegyik. Egy emberi tulajdonságot, amely képessé tesz minket arra, hogy egy kis akaraterővel elérjük a céljainkat. Bátorság kell a vizsgához, amit készülsz megírni, de ahhoz is, hogy a tengerbe bele merjél ugrani. Rossz hasonlat, tudom, mégis ezek is mind igazak, hiszen a bátorságnak nagyon sok aspektusa* van. Ismerős a mondás, hogy az élethez bátorság kell? Egyszer élünk! Miért ne?

Többen bátrabbak, míg vannak, akik bátortalanul élnek. Lehet, ők csak óvják magukat a következményektől! Nem mindig kell hatalmas lépéseket tenni, fejest ugrani, hiszen az sem végződhet jól mindig! Már az is valami, ha kisebb lépésekkel kezdjük, és fokozatosan növeljük a bátorságunkat!

Ha szenvedsz egy szakítás után, mint Jimin esetében is, ahhoz, hogy továbblépjen, és merjen végre élni, fizikai bátorságra, nagy akaraterőre volt szüksége! Arra, hogy ne elégedjen meg azzal, ami van, főleg hogy neki új lehetőséget adott a sors, na, meg az exe, Jungkook, amikor hirtelen magára hagyta! Neki is lassú folyamat volt, és ha nem szedi össze magát, nem tér észhez, talán tragédia is lehet volna belőle, de sikerrel járt, hiszen barátai is támogatták, így bátrabb, és nem néz már vissza! Nem nézi, mit lett volna, ha... Barátai pedig büszkék, felnéznek rá, hogy talpraállt, és bár nem boldog, éli tovább az életét!

Teamin lassan három hete naponta megjelenik, majd együtt táncolnak, és Jinék társaságában vacsorázni mennek, vagy van, hogy akár inni is. Volt rá példa, hogy egy-egy alkalommal Teamin próbálkozott, azonban Jimin azonnal kapcsolt, és finoman lerázta a fiút. Ugyanis Jimin érzése nem szűnt meg egy pillanatra sem, hogy valaki figyel rá, de ő még kivár türelmesen, annak ellenére is, hogy minden vágya az, a fiú, akit vár, elé álljon végre! Ismeri őt jól... A csókhoz is sok év kellett neki, hogy meglépje végre, akkor most sem fog változni semmi sem.

Igen, Yoongi nem tartotta be a Jinnek tett ígéretét, amit hallgat azóta is, azonban ha már bátorságról van szó... mondhatnám, hogy Yoonginak az inába szállt... Mégsem teszem, hiszen a fiú minden percben mérlegeli a kockázatokat és az előnyöket! Mi történik, ha lép, de kiderül, hogy butaságot beszél Jin, és Jimin még mindig a testvérét várja vissza? Mi lesz, ha nem tesz semmit, csak figyeli szerelmét a háttérből továbbra is? Akkor az égvilágon semmi sem történik! Ebben mondjuk, igaza van Yoonginak, de amíg kuksol és a sültgalambra vár, valaki elszereti tőle Jimint! Újra!

A sokadik nap reggelén arra kelt Yoongi, hogy eszeveszett módon visít a telefonja, ő pedig akármennyire másnapos vagy fáradt, a hang alapján tudja: a barátja keresi, hogy megszidja őt! Újra!

­– Jin! Mikor akadsz már le rólam! – ordított a telefonba, cseppet sem foglalkozva barátja hallásával.

– Majd akkor, amikor Jimin és te egy pár lesztek! – ordította ő is vissza cseppet sem kedvesebben.

– Ezt már megbeszéltük... – próbálta lerázni Jint, és ezzel lezárni a témát is, persze nem járt sikerrel, mert Kim Seok Jin is makacs, mint az öszvér.

– Azt nem tudom, kivel beszélted ezt meg, azt viszont velem, hogy te is elrepülsz Jejura (Csedzsu) Jiminnel, hogy vigyázz rá!

– Mi van? – vágta azonnal ülőhelyzetbe magát Yoongi. – Az ma van?

– Drága, idióta, beszari barátom, lassan csak ma volt! Ugyanis a kicsink már el is indult!

Yoongi magához és temperamentumához képest igencsak gyorsan összeszedte magát, hiszen sok múlik a mai úton!Azonban mielőtt még arra gondolsz, hogy végre Jimin elé áll felvállalva a szerelmét, majd élnek, amíg... bla-bla-bla... El kell szomorítsalak! Nem emiatt volt sietős és fontos, hogy ő is ott legyen, akár az árnyékban is! Először is Jimint Teamin is elkíséri, és fél, hogy kialakul köztük valami. Másodszor pedig a szigeten Jimin diákjai lépnek fel egy verseny keretében, ami nagy dolog, és ő sem akar belőle kimaradni! Vagyis semmiből sem, aminek szereplője Jimin!

Míg Yoongi ideges volt, hogy eléri-e gépet úgy, hogy a szöszi ne lássa meg, addig Jimin a diákjai miatt aggódott, de nem csak akkor, hanem az utóbbi napokban is. Mondjuk ez jó is volt, mert elfeledtette a titkos hódolóját egy időre. Amit Jimin most véghez visz, az is a bátorság egy formája, hiszen nyolc kiskorúval készül repülőre szállni, majd egy számára még idegen szigeten a tehetségüket megmutatni! Tudta, hogy hosszú lesz az a három nap, amíg a próbák, a fellépések, majd maga a verseny tart, de egyszer az életben BÁTOR akart lenni, megmutatni, hogy ő egyedül és ér valamit! Persze Jhope és Teamin is vele tart, de ő szervezte le az egész utat.

– Hopi, rosszat ettél, nem jó a gyomrod? – faggatta barátját aggódó hangon Jimin, ugyanis Jhope állandóan eltűntrövidebb-hosszabb időre, mióta felszállt a gép.

– Óóó... igeeen! – dadogott a fiú, hiszen lebukott majdnem. – Lehet, a tegnapi saláta, amit Jinnel ettünk.

– Remélem, a próbákra jobban leszel! – zárta le a fiú a témát, és a csapatra figyelt közben.

A diákok mind Teamin körül voltak, és valami szójátékot játszottak épp a fiúval. Jimin hálás mindezért neki, amiért ott van ő is, és támogatja őt! Azonban ez tényleg csak hála lenne? Vagy lassan, észrevétlenül a szívébe férkőzött a fiú? Persze ezeket a kérdéseket Jimin is feltette magának, és a válasz minden alkalommal ugyanaz: az ő szíve Yoongié volt mindig, és az övé is marad!

– Jó lenne, ha lépnél már, te beszari! Majdnem lebuktam Jimin előtt! – szidta barátját Hobi a repülőn, épp leszállás előtt.

– Már te is ezzel jössz? Esküszöm, mintha Jint hallanám!

– Nézd, idióta barátom, itt lesz a legjobb alkalom! Úgy, mint amikor hazautaztál, vagy a buliban!

– Akkor részeg volt! – fojtotta a szót barátjába Yoongi.

Elég neki, hogy minden éjjel azt a csókot álmodja meg újra és újra! Még Jimin ajka ízét is érzi, és azt, ahogy belebújik a karjaiba...

– Oké! Nem pofázok tovább! Neked felesleges! De ne nekünk sírj majd, ha Teamin beelőz téged!

Amint leszállt a repülő, mintha egy másik dimenzióba érkeztek volna, ugyanis harminc éve az esőn kívül nem nagyon esett semmi a szigeten. Aznap azonban, az év utolsó hónapjában, karácsonyhoz közel, a hó is megmutatta magát. Jiminnek ugyan tetszett, mert szereti a havat, azonban a gyerekek még jobban örültek a csapadéknak! Annak viszont már kevésbé örült Jimin és Hobi, hogy a fiatalok nekiállnak a hóval játszani! Nem azért, mert annyira szigorúak, egyszerűen, erre nem számítottak! Hobi kiabált, hiszen a busz már várt rájuk, Teamin és Jimin pedig próbálta észérvekkel meghatni őket, dehát milyen a fiatalság? Senki jó vagy hangos szava nem hatott rájuk! Yoongi látta Jiminen, hogy feszült és ideges, hiszen erre a szituációra nem készült fel, de neki ez az arca is nagyon tetszett. Mondjuk, az már kevésbé, hogy az új hódoló, akinek még a nevét sem ejtette ki egyszer sem, belerondít a képbe! Végig figyelemmel kísérte a játékot, a civakodást, majd azt is, ahogy már a szálló felé tartanak. Jhope hátranézett, keresni kezdte barátját, de ezt Jimin is észrevette...

– Valami baj van, Hopi? – nézett körül már ő is.

Jimin tisztában volt azzal, mit, vagy kit keres a barátja, hiszen egész úton érezte a libabőrt a nyakán, és tudta jól, az idegen ott is figyelemmel kíséri!

– Niiincs... – hebegett Jhope, és ha eddig nem bukott le, most már biztos...

Jimin ráhagyta a dolgot... akkor még, és talán utoljára, de tudta: egyszer még számolni fog a titkolózás miatt mind a két barátjával! Bár ő maga volt az, aki nem akart tudni róla! Álljon elém, ha valamit akar! – erre gondolt korábban, persze csak azért, mert a drága bátortalan...

A szállásukra érve Hopi komolyan újabb sokkot kapott, ugyanis a diákok, mint egy csürhe, úgy kezdtek el viselkedni!Jimin nyugtatta, hiszen ezek a gyerekek először jártak ilyen helyen, de Hopi kikészült teljesen! Persze, csúnya dolog lenne mindent a fiatalokra fogni, ezt ő maga sem tette! Fáradt volt az utazás miatt, Yoongi miatt pedig nagyon ideges, főleg mert volt egy terve! Ezért is akarta minél hamarabb ágyban, vagy legalábbis nyugiban tudni a növendékeket! Egy darabig segített, majd Jimin elzavarta, mert ő is feszült lett miatta. Így Hobi egyedül indult el a bárba, ahol reményei szerint Yoongi már várta.

Szó nélkül úgy telepedett le a fiú mellé, hogy az ajtót azért lássa, ha Jimin is megérkezne. Majd még mindig szótlanul inni kezdett. Nem sokáig kellett várnia, amikor meglátta legszebb barátja szőke hajkoronáját, azonban nem egyedül jött, mint ahogy várta! Teamin ott vigyorgott a jobbján! A vak is látja, hogy tetszik neki! Ő ezt miért nem veszi észre? – puffogott magában Hopi, és lehúzott egy újabb felest. Gyorsan Yoongira sandított, akinek szerencsésen sikerült hátrébb ülnie, majd jó képet vágott a dologhoz. Hátha nincs minden veszve... – újabb gondolat, és egy újabb feles. Félő, hogy Jhope idő előtt részeg lesz!

Jimin nem ivott sokat, hiszen több fiatalért volt felelős, de ez Teaminről nem mondható el. Ő, ha ívásról van szó, nem igazán volt szégyenlős! Ivott, közben ahogy érezte, hogy az ujjai is zsibognak már az alkohol hatására, úgy lett egyre bátrabb! Egyre közelebb ült Jiminhez, szinte már a székről is lelökte őt, majd amikor úgy érezte, hogy eljött az idő, meglépte azt, amit hetek óta tervezett!

Bátor tett volt Teamin részéről, hogy megcsókolta a fiút, de igencsak karakánul viselkedett Jimin is, ahogy ellökte magától, majd jól felpofozta! Most már Yoongin volt a sor, hogy merjen végre bátor lenni!

"Az egyetlen alkalom, amikor kudarcot vallasz, az az, amikor lezuhansz és lent maradsz." 

– Stephen Richards

* Aspektus: Valamilyen nézőpont, szemszög.

Sziasztok! 

Ha már a bátorság a téma... Tőlem is bátor tett, Így befejezni ezt a részt...😊

De ígérem, a következőben kitérek rá, mi is történt, akkor, ott a bárban. Illetve mi fog... Remélem tetszik nektek még így is ! Köszönöm, hogy itt vagy, a vote-ot, és mindent is.

Mamzi ❤️