Az út hosszúnak és kényelmetlennek tűnt Tom lakásáig. Ez volt az első alkalom, hogy álló dákóval vezettem szerelmem balján. Mind a ketten feszengtünk, annyira vágytuk, kívántuk már egymást! Tom keze végig a combomon pihent, – még szerencse, hogy nem tapizott –hogy egy pillanatra se váljon el tőlem. Akármennyire is kívántam, valahogy mégis féltem! Ez nem a jó szó arra, amit éreztem. Izgultam inkább, mivel nekem ő az első! Agyaltam, elmondjam-e neki most, vagy majd akkor, de szerettem volna őszinte lenni vele! Nem attól tartottam, hogy durva lesz velem! Inkább tartottam attól, hogy én leszek kevés neki! Mondták már rám, hogy kishitű vagyok!

Addig agyaltam, hogy ezek a negatív gondolatok le is lohasztottak. Már inkább rettegtem! Zavaromban még figyelmetlen is voltam, ami Tom figyelmét sem kerülte el.

– Andy! Mi jár abban a szép fejedben? Valami baj van? Egy piroson hajtottál át, és ez rád nem hiszem, hogy jellemző lenne, mert mindig nyugodt és összeszedett vagy! Nem akarsz hozzám jönni, vagy...

– Dehogynem, – emeltem fel egyből a hangom, mielőtt megbántanám – nem erről van szó!

A végét jóval kisebb hangerővel, szinte már suttogva mondtam. Tom nyugtatóan megszorította a combom, – újra vigyázzállás – más kérdés, hogy ez belőlem mit váltott ki!

– Nyugodtan mondd el nekem, drágám! Tudni szeretném, mi az, amitől így megkukultál! Én tettem valamit? Megbántad, hogy...

– Nem! Semmit sem bánok! – emeltem fel a hangom újra. – Amint hazaértünk, elmondom! Rendben?

Mivel épp piros lámpát kaptunk, és már csak pár sarok a lakása, nyugtatásként én is megszorítottam a combját! Ő fürkészte az arcom, próbált olvasni belőle. Nem szólt semmit, csak bólintott.

Nem akartam már feleslegesen agyalni, úgyis meg fog történni! Szexelni, szeretkezni akarok, és fogok is vele! Ez minden vágyam! Ha magam adom, bízom benne, hogy nem leszek neki kevés! Hiszen ahogy hozzám ér, máris pezseg a vérem, és mindennél jobban vágyom rá! A zuhanyzóban történtek is fantasztikus érzéseket adtak, és ennél már csak jobb lehet! Én biztos mindent megteszek, hogy jó legyen! Végre erőt vettem magamon, mondjuk éppen időben, mert a lakás előtti felhajtóra álltam már fel. A gondolatmenetemnek és a vizualitásomnak hála újra bevetésre készen állt a farkam, de előtte még vár egy beszélgetés!

Tom szállt ki elsőnek, én utána siettem a csomagokkal együtt. A lakásnak van külön bejárata, aminek irtóra örültem! Ilyen állapotban nem volt kedvem Szandrához, csak a szerelmemmel akartam lenni!

Tom feszülten ment előttem, nem szólt hozzám egy szót sem. Láttam, sőt, esküszöm, még hallani is véltem kattogni a fogaskerekeket az agyában azon, mi történt hirtelen velem. Gondolom, magát hibáztatja, és ezt én nem engedhetem!

A lépcsőfordulóban megelőztem, ledobtam a sporttáskát a földre, és szerelmem a falhoz nyomtam! A meglepetés ereje, a jelenlegi testi fölényem, mert ő most sérült, így nem volt nehéz! Nem rohantam le, csak gyönyörű szemét néztem, amely megkönnyebbülten csillogott!

– Ne haragudj rám! Sokat, és feleslegesen agyalok! De veled kapcsolatban semmit sem bánok! – suttogtam az ajkaira, mielőtt egy mély, odaadó csókra hívtam volna.

Ő is viszonozta a csókom, nyelve bejárta szám minden zugát. Téptük, marcangoltuk egymást! Most viszont ő volt, aki elvált tőlem, ezért elengedtem két karját, és hátráltam.

– Ha mondani, vagy kérdezni akarsz tőlem, tedd meg! Nem akarom, hogy titkaink legyenek, és fel nem tett, vagy ki nem mondott kérdések miatt gondjaink legyenek!

Komolyan beszélt, és ez erőt adott nekem! Rámosolyogtam, és bólintottam, hogy rendben. Előreengedtem, és ő bevezetett a lakásába, de a kezemet nem engedte el!

A lakás láttán el is ámultam! Szép, világos stúdiólakása van. Minden világos, vaníliaszínű, mint a bárban. Az egész egy nagy tér. Baloldalon a konyha pulttal, mellette az étkező. A lakás végében két ajtó van, gondolom, a fürdő, és a hálószoba. Harmónikus, tiszta lakás. Ilyenre számítottam.

– Gyere, drágám, főzök egy kávét! Vagy inkább teát innál? – rázott fel szerelmem.

Megint úgy szólított! Heves szívdobogással indultam felé, lehengerlő mosollyal az arcomon. Ezt ő is értékelte, mert egy nagyot nyelt, és a szája szélébe harapott.

– Azt iszom én is, amit te, drágám! – adtam neki frappáns választ, majd a pulthoz sétáltam. – Inkább csinálom én, te pihenj! Csak találjuk ki, mit innánk! – folytattam kacagva.

– Andy, te kicsinálsz engem! – rekedt volt a hangja, ami igazán izgató! – De kérlek, mondd el, ha gond van!

Felálltam, és le is nyomtam a helyemre, én pedig indultam kávét főzni. Gondoltam, míg lefoglalom a kezem, és másra figyelek, könnyebb lesz vallani. A már előkészített kávéval foglalkoztam, míg Tom a kézfejére támaszkodott, és végig rajtam tartotta a szemét, engem figyelt.

– Tom! Az autóban azért viselkedtem annyira hülyén, mert rám tört, egy érzés.

Még mindig rezzenéstelenül figyelt rám!

– Lehet, baromság, de engem akkor, abban a pillanatban aggasztott a dolog! Nekem...

Megvakartam a tarkóm, annyira kényelmetlen volt erről beszélni, de muszáj volt, így erőt vettem magamon! Kihúztam magam, és komoly hangnemben folytattam:

– Nekem mindenben TE vagy az első!

Tom fejét támasztó kezeit leengedte, és kihúzta magát. Szemei elkerekedtek, száját is eltátotta a kijelentésem hatására! Mereven csak nézett rám, a szavakat keresve! Szótlanul, csendben telt el pár perc, aminek a kávéfőző hangja vetett véget. Megcsináltam a kis bambám kávéját, és elétoltam, majd mellételepedtem. Úgy véltem, ideje megtörni a csendet:

– Neked ez probléma?

Izgultam nagyon, és a levegőmet visszatartva vártam a választ. Túl feszült volt a csend!

Egyszercsak teljes testével felém fordult, bögrémet letette a kezemből, és a tarkóm után kapva egyből úgy csókolt, hogy a nyelve már az én nyelvemet hajkurászta! Én is átkaroltam a nyakát, úgy simultam hozzá. Felemelő érzés volt már ez is! A csókja viszont nem volt olyan vehemens, mint általában, most inkább szerelmes, szerelemmel teli volt! Ismerkedett puhatolózott, kényeztetett, és biztosított arról, hogy így akar engem, ahogy vagyok! Jobb kezével a hátam simogatta, araszolt a csípőm felé. Felfedező útra indult! A szája már a nyakam csókolta, majd nyelve a fülemet, és a mögötte lévő erogén zónám kényeztette. Mire én is reagáltam volna, elvált tőlem. Ajkai csillogtak a nyáltól, szemei pedig a vágytól!

– Andy! Olyan bolond vagy! Úgy szeretlek, ahogy vagy, és ha ráadásul én leszek az elsőd, ez még nagyobb bizonyíték arra, hogy mi egymásnak vagyunk teremtve! Kellesz nekem! És én várok rád, amíg kell! Amíg nem állsz rá készen! Bár nem ugyanolyan, de másképp is ki tudjuk elégíteni egymást! Nekem nem csak arra kellesz, hogy a vágyaim kielégítsd!

Komolyan beszélt, és nem is volt okom rá kételkedni benne!

– Tudom, drágám! – mondtam kacéran beharapva a szám szélét. – Merre is van a fürdőszoba?