Hátrahanyatlottam a párnára, és átadtam magam szerelmemnek, és az élvezetnek, amit nyújtott nekem.

Ő csókolta, nyalta, harapta, néhol szívta végig a bőrömet, amitől majd eszemet vesztettem, az agyam kikapcsolt teljesen, és behunyt szemmel, csak a játékára figyeltem. Élvezettel vergődtem alatta. Érzékien nyalt végig a tigriscsíkomon is, miközben kezével már golyóim masszírozta, amitől olyat rándult a farkam, hogy azon aggódtam, lecsapja Tomot! De nem ez történt (Hála istennek!), mert már kézben fogva kordában tartotta! Látni akartam az arcát, a játékát, így felhúztam magam, és a könyökömre támaszkodva néztem őt. Persze egyből észre is vette, és cinkos vigyorral az arcán nézett a szemembe. Abban a pillanatban el is vesztem benne, erre ő végignyalt a farkamon, amire én hörgéssel, visítással reagáltam. Esküszöm, fogalmam sem volt, hogy a torkomon ilyen hangok tudnak kijönni! Annyira kívántam a száját, hogy hirtelen ülésbe tornáztam magam, majd lehajoltam hozzá, és megcsókoltam, nyelvemmel újra ostromolni kezdtem a száját, mire ő is belenyögdécselt a csókba. Furcsa, de mégis izgató érezni szájában a saját ízemet! Majd egy hirtelen mozdulattal újra lefektetett az ágyra.

– Szépségem, ne legyél türelmetlen, csak élvezd, ahogy én is!

Majd újra tagomra markolt, és rántott is rajta egyet. Tudtam, hogy olyan izgalmi állapotba akar engem hozni, amikor a behatolás a legkevésbé fájdalmas, és ahogy az ujjaival bánt, ahogy kényeztetett, nem is féltem, csakis vágytam rá, hogy kitöltsön engem teljes egészében végre! Kényeztetésem közben (Ami inkább tűnt már őrületbe kergetésnek...) arra eszméltem, hogy a farkam újra a szájában van, csak most nem a csúcsra emelni akar, inkább ellazítani. Fejem ismét a párnán pihent, amikor egy kattanásra pattant fel szemem. Nem kellett oda se néznem, tudtam, hogy a síkosító kupakja volt az. Bonbon édes fogságából kiengedte a farkam és golyóim, és az ánuszomat vette célba.

– Lazítsd el magad, szépségem! – kérte, mikor már a bejáratom simogatta, kényeztette a géltől hideg ujjaival, majd a nyelvével is, amitől azt hittem, végem van!

Én válasz helyett mámorosan ragadtam hullámos hajába.

Annyira fantasztikus érzés volt, hogy még levegőt sem vettem! Ő ezt a pillanatot kihasználva bevetette első ujját. A hirtelen jött, éles fájdalomra felszisszentem, mire Tom hirtelen termett mellettem az ágyon, és csókolt meg. Ujját viszont bent hagyta, hogy szokjam.

– Ha fáj, Andy, abbahagyom! Lassan hozzá, majd hozzám szoksz! – súgta aggódva, mégis vágyakozó hangon a számra, és csókját nem hagyta abba.

Hirtelen fogtam én is az ő farkára, ujjával egy ütemben játszva rajta.

– Ne hagyd abba, Tom! Kívánlak! Akarlak!

Szerelmem mintha erre várt volna: a második ujja is követte a magányos elsőt. Kurvára feszített, és én Tom szájába haraptam hirtelen, mire ő felmordult, a számtól mégsem vált el. Ujjait mikor behajlította a prosztatám izgatva, én váltam el tőle, mert annyira élveztem, hogy a farkamon már csurgott az előnedvem.

– Magamban akarlak érezni! Kérlek, tégy magadévá! – szinte nyávogtam, értelmes hang nem jött ki a számon, mire szerelmem csokibonjai ragyogtak, izzottak a vágytól felém.

– Biztosan készen állsz, édesem?

Ujjai tovább játszottak bennem, és válasz helyett csókot nyomtam a szájára, majd a lábam felhúztam, jelezve, hogy a bejáratom csakis őt várja. Egy újabb vággyal teli csók után a combjaim közé térdelt, közben a derekam alá egy kispárnát tett.

– Nem szeretnék óvszert! – néztem rá kábán, mire ő bólintott.

Újra kattant a síkosító kupakja, és pár pillanat múlva már géltől csillogott gyönyörű farka, aminek látványába beleremegettem. Ismét!

– Biztos minden rendben, édesem? – kérdezte fölém hajolva, és láttam, hogy nagyon aggódik!

– Annak a látványától remegtem, ahogy a farkad bekented, szépségem, nyugodj meg, – mondtam nyugodt hangon, amin magam is meglepődtem – de kérlek, csinálj valamit, mert szétrobbanok!

Na, ez már jóval erélyesebbre sikerült, mire bonbonom jóízűen nevetett.

– Készülj, kanos szépségem, és ha fáj, szólj!

Egyik lábam megemelve, újra az ánuszom vette célba, a sarkán ült, és láttam rajta: ő is várja már, hogy bennem lehessen, mégis izgatott volt, féltett engem. Óvatosan, remegve közelített felém, és lassan hatolt be barlangomba, kurva lassan! Hirtelen feszítő érzés lett rajtam úrrá, és közben szaporán kapkodtam a levegőt, ahogy szerelmem is. Kicsit pihent, hogy szokjam a méretét, közben nyugtatásképp vagy elterelésül, fölém tornyosulva csapott le újra a számra. Karomat a nyaka köré fonva mélyítettem el a csókját, veszetten nyúztam, szívtam már dagadt, vörös száját. Közben ő újra beljebb hatolt cseppet, amitől folyamatosan remegtünk, és a csókba nyögtünk.

– Annyira szűk vagy, és annyira szeretlek! – búgta a számra szerelmem.

Válaszolni se erőm, se időm nem volt, mert ő ismét moccant egyet, ami már annyira jó, hogy azt akarom, végig bennem legyen, ezért fellököm a csípőm hirtelen. Váratlanul érte, és most Tom is visított, zihálva nyögött már. Azt az érzést leírni kurva nehéz lenne, csakis annyit mondhatok, hogy fantasztikus, ahogy kitöltött engem! Lassan, egyszerre mozdultunk újra, éreztem, nem kell sok, pár lökés, és együtt jutunk a csúcsra! Átkaroltam szerelmem nyakát, és ismét ostrom alá vettem a száját. Egy ritmusra járt a nyelvünk, a testünk, amikor én épp a farkamhoz nyúltam volna, szerelmem előttem elmarta, és húzott rajta egyező tempóra.
A méretét hamar megszoktam, és ő pillanatok alatt már a prosztatám sorozta. Isteni, felemelő érzés, ahogy oltári farka bennem van, és a testünk együtt táncol, egy ritmusra!

Nem is kellett sok nekünk, két kanos szerelmesnek, hamar jutottunk el együtt a kielégüléshez egymás nevét kiáltva. Nedvem mind a kettőnk hasát, mellkasát beborította. Bonbonom zilálva borult rám, míg én remegő ujjaimmal cirógattam verejtéktől hideg, nedves hátát.

– Csodálatos volt, bonbon! Szeretlek! Tudtam, hogy fantasztikus lesz veled, de ez minden képzeletem felülmúlta!

A hátát cirógattam, majd a hajába csókoltam. Pihegtünk szótlanul pár percet, de a tagja még mindig bennem lüktetett a saját nedvében, ami újra lázba hozott engem. Nem akartam, hogy máris vége legyen! Cselesen szorítottam hát egyet rajta izomgyűrűmmel, amire a tagja azonnal reagált is! Tom hirtelen kapta fel az arcát, és bambán meredt rám, mire én csak bazsalyogtam:

– Folyt. köv.! – mondtam neki kajánul vigyorogva.

– Ne csináld, édesem, elsőre bőven elég egy menet, különben holnap biztosan fájdalmaid lesznek! – próbált hatni rám aggódva, de ez nálam, a makacs Andynél, nagyon nem pálya.

– Nem fáj, és tovább akarlak érezni! Annyira jó érzés, ahogy bennem vagy!

Ismét szorítottam egyet már merevedő farkán, jelezvén, hogy én komolyan gondolom. Bonbonom horkantott egyet, és kacagva megcsókolt.

– Olyan kanos vagy édesem, nem tudok neked ellenállni! Nem akarod inkább most te? –kérdezte, és az arcomat fürkészte.

– Nem! Kényeztess most te engem, kérlek! Lesz még alkalmunk rá, és én most érezni akarom, ahogy kitöltesz! Leírhatatlan magamban érezni téged!

Bonbonom elkapta a számat, és azzal egyszerre mozdult meg a csípője is újra, mire én a lábam feljebb húzva, martam el a fenekét. Fenomenális érzés! Nem kapkodtunk, nem is vadultunk, csak egy szerelmes pár voltunk, akik lágyan ringva, andalogva jutottak el ismét a csúcsra.

Ígéretünket betartva két napig ki sem mozdulunk a lakásból, teljesen kizártuk a külvilágot, csak mi léteztünk. Jó, ne gondoljátok, hogy csak kefélésből állt az a két nap! Beszélgettünk egy-egy menet között persze, és ismerkedtünk egymással. Tom mesélt a sérüléséről, amely miatt időváltozásnál még mindig fáj a bal válla, ráadásul azt nem is a ringben szerezte. Az egyik meccse után megtámadták. Nincsenek barátai, hozzám hasonlóan falat húzott maga köré ő is. Mivel már a sportvilág nem foglalkozott vele, így ha coming outolna, a kutyát sem érdekelné, ezért nem is tart tőle. Kész velem akár kézen fogva sétálni a főutcán is!

Csinált nekem újra Tom-féle szendvicset, hiszen ez is emlékezetes, boldog pillanat számunkra. Boldogok voltunk, felszabadultak, csakis mi léteztünk egymásnak azokban az órákban. Szerelmem az ölemben szundított éppen, mert túl unalmasnak tűnhetett neki a dokumentumfilm a szurikáták életéről. Nem bolygattam, zavartam, fáradt volt, így hagytam pihenni. Sikerült lefárasztanom a malackámat!

Míg ő egyenletesen szuszogott, – ami zene volt füleimnek – addig én ellenőriztem a telefonon az üzeneteimat, és az emailjeimet. Chao bácsi nem írt, tehát minden rendben, biztos pakol már, készül az utazásra, amelyre holnap indul. Lewis viszont írt, kellemes ünnepeket kívánt, persze a szokásos alpári stílusában, és arról panaszkodott, hogy nem sikerült helyet foglalnia az évzáró bulihoz, kérte, hogy segítsek neki ebben!

Basszus, még ez is, semmi kedvem se a bulihoz, sem ahhoz a bájgúnárhoz, hacsak bonbonom el nem jön velem! A telefonomat letettem, és hátradőltem a kanapé párnájára, majd szundítottam egyet, hiszen fáradt voltam én is.

– Andy! Szépségem! Gyere vacsorázni! – hallottam meg Tom gyönyörű mély hangját, ébresztgetett az arcom, nyakam cirógatva, ami annyira jólesett, hogy behunyt szemmel élveztem ezt a másfajta kényeztetést. – Ébren vagy, édesem, tudom ám!. – próbált szerelmem ébreszteni. – Rendben, aludj, viszont akkor egyedül megyek fürdeni!

Na, nekem sem kellett több, úgy pattant ki a szemem, mint a tiltott zár nyelve! Előttem szerelmem izzó csokibonbonjai csillogtak rám, és azokban a bonbonokban el is vesztem egy pillanatra, nem létezett senki, a külvilág sem, csakis ő és én ismét!

– Erre tudtam, hogy reagálni fogsz, szépségem! – próbált kárörvendőn mosolyogni, de ugye, ezt én nem hagyhattam, így elkaptam, és a nyakánál fogva rántottam magamra.

Lábaim a derekára kulcsoltam egy satufogással, amit a kis mocsok még élvezett is, mert ki sem akart fogságából szabadulni.

– Édes egy csapdát állítottál nekem, szépségem, ugye, tudod, ha kell, életem végéig itt maradnék a formás combjaid között!

Na, ez újabb felhívás volt egy gyönyörű táncra, ezért gyorsan rámartam a szájára. Mondanom sem kell, hogy csak jóval később mentünk együtt ZUHANYOZNI, és a vacsorát újra kellett melegíteni.