-Lassan elfogynak azok a kártyák szerelmem!
Súgta a fülembe angyalkám amikor a nap folyamán először maradtunk kettesben..-Alig várom már, hogy illően meg köszönjem neked..
Mivel nem vagyok fából, és érzem angyalkám leheletét  a fülcimpámon... Egyből spontán merevedésem lett....

-Csinálok még neked szépségem, ha kell ezret!  És én is várom, hogy végre kettesben lehessünk, hogy kényeztesselek..
Azonnal felé is fordultam, a szemébe a huncut glittereket láttam táncolni.
Ő is ugyan úgy kíván engem. És nem csak szeretkezni szeretne ő sem, csak érezni, megcsókolni engem ..
– Annyira szeretlek téged!

-Dettó bonbon! Lágy puszit nyomot az orromra, közben rámarkolta a farpofámra.. Jó persze előtte körülnézett.. Lehetnék csalódott, amiért ő nem mondta ki amit én, de tisztában vagyok a dettó (ugyanaz) szó jelentésével. Amúgy meg nem is kell mondania, erről árulkodik minden tette, mozdulata..

A nap további részében én a fiúkkal beszélgettem kint a kertben, mert tudtam Jimin-nek és nővérének idő kell, nem egy délután alatt fogják kibeszélni a dolgokat..

-Kookie neked van testvéred?

-Már nincs.. Összeszorult a torkom a kérdést halva..

-Miért? Elmeséled nekünk? A kertben ültünk a kerekasztalnál, az ikrek a székre térdelve az asztalra könyököltek végig, és hallgatták amit mondok, vagy éppen mesélek nekik. Két okos szeretetteljes gyermek.

-Jung Hyun -nak hívták..

-Úgy mint a kisfiatokat? Kérdezte Hiroto. Basszus és tényleg figyelnek arra amit, nekik mondunk !!!

-Még nem az, te buta csak lesz az övék! Vágott szavába Akio..

-Igen úgy hívják őt is.. Mosolyogtam rájuk. – Tizennégy évesen halt meg balesetben a szüleimmel együtt....
Bár a szívem nagyot dobbant az emlékezésre, mégsem úgy mint anno amikor még magányosan éltem.
Jó persze a gyász az marad, de már a jövőt látom és nem múltat.
Azt, hogy mi lesz, és nem azt, hogy mi lett volna ha...

-Sajnálom Kookie .. Szinte egyszerre szolalt meg a két fiú.. Én pedig nem akartam, hogy miattam legyen a  két gyermek szomorú..

-Rég történt már, és nem tudhattátok, ezért nem is haragszom.. Összeborzoltam a hajukat, amit ugyebár a gyerekek sem igazán szeretnek. – Most pedig ti meséljetek nekem!  

Ha sejtettem volna, hogy ezzel milyen lavinát indítok el...
Na jó persze akkor is ezt mondtam volna, mert szívesen hallgattam a két kisfiút ahogy beszélnek velem...

Mindenre számítottam, csak ilyen szeretetteljes fogadtatásra nem! Ahogy egyből a szívükben fogadták angyalkámat, és még engem is.
Az, hogy Akio és Hiroto egy tüneményes iker pár, az nem köszönhető másnak, csakis a szüleiknek, a jó nevelésnek .
Min Jee úgy csüng angyalkámon mintha mindent azonnal pótolni akarna. Ami érthető, csak épp lehetetlen.                      
A vacsorát öten főztük, közben jókat beszélgettünk és a gyerekeken nevettünk..
Kis kíváncsi fáncsi mind a kettő, nem lehet rájuk haragudni, hiszen gyerekek!
Akio ahogy látom Jimin párti , míg Hiroto pedig Kookie párti..
Még jó, hogy ketten vagyunk és ők is..

-Lassan ideje indulnunk!

-Mi? Hova akartok menni? Egyből mind a hárman kérdőn estek nekem. Nem bántóan ám meglepetten, és kedvesen.

-Itt maradtok nálunk! Jelentette ki azonnal a lány . Közben felváltva hol rám hol pedig édesemre nézett.
Mivel angyalkám is hozzám akart már bújni, és arra várt, hogy teljesítem az ígéretemet ezért a széken szinte ficánkolni kezdett.
Persze én is  vágytam már rá kurvára, de itt van a most visszakapott családja..
Most ők az elsők így én csak szótlan megfigyelő voltam, és hogy dönt kakukkom arra vártam.. - Gyertek velem! Szólt határozottan a nővére, majd felállt és intett.. Esküszöm olyan hirtelen, és makacs mint a szerelmem.. A hátsó teraszhoz vezetett minket. Csak nem a kertben akar elszállásolni, gondoltam magamban...  -Ott a vendégház, az a tiétek lehet most is és akármikor, ha meglátogattok minket.. Tudom ám milyen amikor szerelmes az ember... Kacsintott ránk , kaptunk
egy – egy puszit az arcunkra mind a ketten majd ott is hagyott minket.
- Téma lezárva!! Mondom én olyan mint az angyalkám..

A vendégház fele akkora mint a lakásunk, de nagyon szép tiszta barátságos.
Kisebb fürdő egy hatalmas ágy dobogóra állítva, egy kandalló előtte két fotellal.
Minden fehér, és bordó a látvány valami pompázatos...
Én Előre jöttem a csomagokkal, míg Andy még egyeztetett valamit a két kisfiúval..
Lepakoltam a  sporttárskákat , majd megcéloztam a fürdőszobát.
Vizet kezdtem engedni a kádba, jó sok habbal ahogy életem imádja, hiszen nálunk ez sohasem maradhat el..
De ez nektek sem új, úgy hiszem..
Még a kád meg sem telt, a hőn vágyott férfi máris a hátam mögé lépdelt..
Fejét a vállamra hajtotta, közben derekam is átkarolta..
Csak szuszogott, semmit sem szólt, de abban a pillanatban az nekünk bőven elég is volt..
De ismerjük már őt, a hirtelen kis kakukkom...

-Annyira hiányzott, hogy nem ölelhettelek, vagy csókolhattalak meg... Köszönöm drágám , hogy itt vagy velem!

-Ne köszönd Jimin , szívesen vagyok veled, ott ahol neked lenned kell.. Oldalra fordítottam a fejem, és egy puszit adtam az arcára.. – Mossuk le a mai napot magunkról drágám! Kuncogott, közben én már ki is bontakoztam öleléséből, majd szembe állva vele komótosan kezdtem kibújtatni az öltözékéből.
Ő csak nézett csillogó szemekkel, majd ahogy az alsó és a boxer is lekerült róla egyből elém tárult gyönyörű meredő farka..
Eddig, nem véletlen nem csókoltam meg, és nem is érintettem szerelmemet, mert tudtam az első csókkal el is indulna a lavina.
Alig bírtam magam türtőztetni, hogy ne vágódjak térdre előtte, vagy akár ujjaimmal ne nyúljak szépséges tagjára...
Persze nem a tantrikus szexet akarom kipróbálni ...
Mondjuk így bele gondolva, nem is bírnám ki, most egyszerűen csak nem akarom lerohanni.
Viszont angyalkám sem engem, és ez akkor esett le amikor már én is meztelenül álltam előtte...
Hogy  miért nincs még benne isteni lyukába a farkam és dolgozok benne szorgosan...
Mert nem otthon vagyunk, és tudat alatt is tisztelni akarjuk a helyet.. Kézen fogva ültünk be a kádba, ő a lábaim közé, én mosdattam, vállát, mellkasát, közben ő a lábam cirógatta..
Úgy mint otthon csak annyi különbséggel, hogy ezt mi már akkor csináljuk, ha legalább egy menetet, vagy az előjátékot lezavartuk.

-Imádom bonbon, hogy egy rugóra jár az agyunk.. Ugyan azt érzed amit én, ugyan úgy is cselekszel mint én... Ugyanakkor... Én már nem bírom tovább! Érezni akarlak drágám!
És íme az én kanos szerelmem, eddig bírta, ami valljuk be igen csak ritka.. Főleg tőle, aki mindig, mindenhol, akármikor képes velem a szeretkezésre..

-Én is imádok benned mindent!
Ő felém fordította arcát, én egyből el is kaptam száját.
Gyengéden amennyire csak tellett tőlem abban az állapotban.. 
Alsó ajkát végig nyaltam, mire ő egyből libabőrös lett, majd ekkor vetettem be a nyelvemet.
Se kedvem , se türelmem nem volt már várni,ezért  is kezdtem el nyelvemmel az övét hajkurászni,  így a gyengéd csókunk egy szempillantás alatt vált szenvedélyessé.
Azonban mint mondtam, már kurva türelmetlen voltam, így egyből angyalkámat az ölembe magammal szembe fordítottam..
Ahogy farkunk összeért, már az maga a mennyország, ráadásul Jimin elkezdte szokásos öltáncát..
Ő két kezével az arcomat, míg én szépséges fenekét fogtam, közben összeforrtunk újra egy szenvedélyes csókban...
Majd hirtelen elvált tőlem, én meg ijedten lihegtem..

-Csináljuk itt! Kimászni sem tudnék már annyira kívánlak, meg aztán nem szeretném össze koszolni az ágyat.. Nem szóltam semmit csak mosolyogva bólintottam, de egyet értettem angyalkámmal. – Hol is tartottunk bonbon...? Ja ott, hogy most megdugsz végre....

Az ütő meg is állt bennem..
Imádom amikor ilyen... Azonnal elkapta a számat és most ő kezdte diktálni az iramot, extrém erotikusan vette ajkaimat hatalmába közbe pedig az öltáncát is folytatta.
Most mondjátok meg van olyan ember aki ezt szó nélkül vagy legalábbis tettek nélkül hagyná!?

Szóval Ekkor jött el az én időm, és ujjammal máris a bejáratát készítettem elő..
Ő tovább falta a szám, és amikor már véresen komolyra fordult a csókja, el jött az időm ezért lassan behatolok....
Ahogy elmerültem  a forró, szűk ... Ahh...
Szerelmem elvált a számtól kihúzta magát, én csodálattal néztem szépséges mámortól eltorzult arcát..

A kádban a víz csobogása, angyalkám kéjes motyogása a látvány amit nyújt nekem ...
Ez füleimnek ,szemeimnek édes manna!
Farka után nyúltam, és egy tempóban mozogva jutottunk el együtt a csúcsra...

Két fantasztikus napot töltöttünk el angyalkám fantasztikus családjával, viszont ma van az utolsó közös reggelink, indulnunk kell haza. Próbáltuk éjjel nem le fárasztani, vagy túl hajszolni egymást, nem akartunk pofátlannak tűnni.

Mire a házba, mentünk a reggeli már készen várt minket, és amikor megláttak az ikrek visítva, vidáman üdvözöltek..
Más lehet kiakadna ettől a fajta szeretettől amit kapunk tőlük, de mi nem, a velük töltött idő minden percét élvezzük.
Angyalkám aggódik cseppet, hogy és mikor fognak újra találkozni.. Megoldjuk ezt is, így próbáltam őt vidítani.
Bár ez még biztos téma marad egy ideig. Min Jee arcára egy - egy puszit adtunk, majd az asztalhoz ülve a reggelihez fogtunk..

-Kookie ! Legközelebb elmegyünk a belvárosba? Izgatottan kérdezte Hiroto.. - Nézzük meg az üveg kilátót együtt!
Nekem nagyon jól esett, hogy személy szerint engem szólított meg, és furcsa érzés ébredt tőle a szívemben... Hasonló mint amint Jung Hyun iránt érzek..

-Természetesen Hiroto! Meghatottan válaszoltam neki, közben láttam angyalkámon, ő is ezt érzi..

- Legközelebb több időre jövünk ígérem.

-Látod bonbon, milyen jó, hogy felvetted San -t.? Mosollyal, cinkos csillogással kérdezte ezt meg édesem, közben pedig bal keze a combomon.. Próbáltam uralkodni magamon, na meg a zabolátlan farkamon....
Kurva nehéz!

- Hozzátok magatokkal Jung Hyun - t is! Mi majd vigyázunk rá, és aludhat a szobánkban..
Okos Aiko okos ötlete..

-Úgy van! Akármikor jöhettek fiúk! Sőt el is várom!
Szólalt meg végre Min Jee is ..

-De ti is jöhettek hozzánk! Bár a mi lakásunk nem olyan nagy és vendég házunk sincs, viszont van egy másik üres lakásunk ott kényelmesen lakhattok mindig. Húzta ki magát angyalkám büszkén, de én még büszkébb voltam nála...
Ezért most én szorítottam rá a combjára... Felém kapta gyönyörű arcát egyből....
A hatás nem maradt el nála sem....

-Anya! Pattant fel Akio! Akkor csináljuk úgy, hogy felváltva megyünk, mondjuk két hetente... Ragyogó arccal, izgatottan mondta el ötletét a kis okoska...

-Így van anya! Akkor legközelebb mi megyünk! Akio csináljunk tervet! Ugyanúgy pattant fel Hiroto is..
Majd elszakadtak a szobájukba, ott hagyva a három bamba felnőttet. Csak amikor már eltűntek a látószögünkből akkor tört ki belőlünk a nevetés!

-Hát fiúk, levettétek a fiúkat a lábukról, nagyon megszerettek titeket! Kevés barátjuk van, mert nehezen nyílnak meg, viszont ti az első perctől kezdve... Mondta elgondolkodva, de mosolyogva.. -És én is ugyan így érzek! Jimin annyira boldog vagyok, hogy itt van a testvérem és már nem vagyok egyedül! Van aki önzetlenül szeressen, támogasson engem... Úristen! Ugyan ezek a gondolatok foglalkoztatták angyalkámat is.
- Apának volt egy öccse, aki meleg volt! Apa nagyon szerette, és mindig biztatta, támogatta őt. Harminc éve még nem így álltak hozzátok, így titokban tartotta, főleg azért mert nem is amerikai.. Csak apánk tudott róla, és az ő unszolására félvállalta... Csend telepedett ránk, hosszú csend.. Életem és én ledöbbentünk, míg  a lány könnyeivel küszködött.. - Akkor még más világ volt, a család sem támogatta, többször megtámadták, a munkáját hiába is jól végezte kirúgták.. Őt is Jimin - nek hívták mint téged, anyánk is nagyon szerethette őt... Újabb döbbenet, angyalkám a sírást vissza akarja tartani, egy nekem tett kurva ígéret miatt...Érzem ahogy remeg.. - Huszonhat éve apáék halála után öngyilkos lett.. Nem maradt neki senki, így nem bírta tovább...

És még attól féltünk nem fogadna el minket? Angyalkám családja egytől egyig olyanok mint ő! Csodálatos emberek! Édesem még mindig megkukulva ült, próbálta feldolgozni a hallottakat, már azt vártam mikor pattan fel.. Hiszen ezt én már átéltem vele...
De semmi, lassan a remegése is alább hagyott...

-Sajnálom! Szeretném őt is meglátogatni!

-Apáék mellet nyugszik ő is! Azért is akadtam ki amikor be mutatkoztál nekem.. Azért meséltem el, hogy tudjátok engem nem zavar! Én így is mindig szeretni foglak téged! És persze a szerelmed is! Hiszen ami kőzöttetek van az csodálatos... Még Ren a férjem sem ismert ki, így tíz év alatt mint ti egymást... Két féle szerelem létezik! A lélek és a szív szerelme.. Ti mind a kettő szerelmet megélitek egymással!

Boldogan néztünk egymásra,majd újra csend telepedett ránk. Megértettük egyből mire gondol, hiszen mi is ezt érezzük.
Majd maradt még a csend, mintha épp a meleg nagybátyját, gyászolnánk..

Érzékeny búcsú, sok - sok ígéret után nehezünkre esett ugyan, de indulunk kellett haza. Min Jee felajánlotta, hogy ki kísérnek minket, de úgy gondoltuk sokkal nehezebb lenne, sőt könnyek nélkül nem is menne...

-Bonbon, ugye eljövünk újra, és a makit is hozzuk magunkkal?
Ezt kérdezte egyből ahogy láttuk, távolodni a házat, és az előtte álló új családunkat.. Izgatottan beszélt, közben pedig újra felém fordult mintha a válaszomtól félne...

-Természetesen! De ne felejtsd el két hét múlva ők jönnek hozzánk! És úgy lesz ahogy megbeszéltük, előttünk az élet!

Nem tudom mit láthatott angyalkám rajtam, mert egyből kanos lett, és jó szokásához híven ficánkolni kezdett az ülésben.
A kurva életbe, nekem sem kellett több és már csak a látványtól állt a farkam..

-A replay a repülőn bonbon?
Bassza meg... Hogy tud így beszélni!?

Dejavu.... Ismerős nektek is volt már!? Egy olyan pillanat ami mintha már megtörtént volna veled.
Most viszont én hajtom igába szerelmemet.
A mosdó valamivel kisebb így az előző utunkon bevált póz itt lehetettlen..
De mint tudjuk angyalkám számára nincs lehetettlen, főleg ha egy légyottról van szó velem!
Lásd az autó....
Sebtében rángatta le rólam a farmert, közben úgy csókolt, hogy esküszöm azt hittem szárazon elélvezek..
Gatya letolva, majd le ültetett a klotyóra, kislányosan fel is szisszentem, mert kurva hideg..
Na jó ez csak egy pillanat volt, mert máris angyalkámról hámoztam le a szűk nadrágot.
Ahogy elém tárult gyönyörű, már az előnedvtől csillogó farka, alig bírtam megállni, hogy ne engedjem egyből torokra...

Oké, oké erre most nincs idő, ezért épp csak megnyaltam a hegyét, gondoltam hazáig ennyi elég..... Életem megint készült ezért újfent nem tudom honnan, két óvszert vett elő..
Tátott szájjal, bamba képpel húztuk fel egymásnak, majd én már nyálaztam is az ujjam, hogy életem cseppet tágítsam..
Ott abban a szűk mosdóban több alkalommal éreztem úgy, hogy megáll a szívem..
Először akkor amikor hátat fordított , majd szó nélkül háttal nekem ült rá a farkamra... Úristen..
Közben végig szikrázó szemeivel pajkosan mosolygott persze..
Leírni, sőt elmondani sem tudom hogy éreztem magam abban a pillanatban.. De se a hely se az idő nem alkalmas arra, hogy az időt húzzam.
Ismerős mégis ismeretlen , új póz, de felvettük egymás ritmusát azonnal. Gyorsak voltunk, szenvedélyesek miközben én angyalkám hatába fúrtam az arcom, ő pedig harapta a jobb karom.
A fogai okozta fájdalom is eltörpült a gyönyör mellett amit éreztem!
Olyat élveztünk mind a ketten, hogy tovább tartott magunkat összeszedni a remegésünket, szuszogásunkat kontrollálni, mint maga a mámoros szeretkezésünk..

-Már csak emiatt is élvezett lesz havonta repülőre ülni bonbon! Súgta a fülembe, amikor már vissza ültünk a helyükre..
-Így van angyalkám! Veled, érted bármire képes vagyok!

Köszönöm szépen, hogy olvasod és a vote-ot ❤️