Hirtelen felindulásból elkövetett sex!!
Ez volt a tervünk, de amint indultam volna a mosdó felé, a légiutas kísérő vissza parancsolt mindenkit a helyére...

Bassza meg, rég voltam már ennyire elkeseredve..
És ahogy láttam édesem is ugyanígy érezte...

-Haza felé biztos nem hagyjuk ki!
És, hogy jobb kedved legyen szerelmem, te fogsz engem megdugni!
Hatott amit mondtam, mert kiscica szemekkel nézett rám és már jóval nyugodtabban. – Most viszont szedjük össze magunkat, mert a leszálas kurva kellemetlen lesz álló farokkal.

-Mi lenne ha... Meg őrjít esküszöm, de ha kanos semmi sem állíthatja  meg.. Lehet én a korom miatt vagyok higgadtabb?
Na jó csak egy fokkal..
Néha....
De ezek a kis játékai engem is beindítanak..

-Nem! Búgtam a fülébe.. – Akárhogy is leakarom szaggatni rólad azt a rózsaszín anyagot, vannak határok!
A szállodában máris egy kiadós szeretkezéssel köszöntjük Párizst, ezt megígérem neked. Most muszáj csillapodnunk.....
Nem tudom végül én győztem e meg, vagy mert ideje volt bekapcsolni az öveket, akármi is volt hatott.

Ahogy a taxiban ültünk, szerelmem nem is a várost nézte, csak szótlanul meredt előre.
Abban biztos voltam, nem amiatt került ilyen állapotba, amiért nem került sor a légyottunkra .
Akkor mi történhetett vele!?

-Életem, mi a baj? Nem válaszolt egyből csak a szája szélét rágta. Komoly dologról lehet szó láttam rajta.

-Ne haragudj, mindjárt össze szedem magam csak.... A reptéren láttam egy japán ikerpárt. Két kisfiút. Idősebbek voltak mint Akio és Hiroto..           
Ez volt az a pillanat amikor azt éreztem, örülni fog a következő ajándékomnak, de nem hoztam fel..

-Miért haragudnék Jiminshi !? Tudom jól attól még, hogy nem kerül szóba, neked minden nap ott van a családod a szép kis kobakodba. Magamhoz öleltem, bele csókoltam hajába.. – Nyugodtan beszélhetsz nekem róla.

-Tudom! Mégis úgy érzem feszült vagy miatta! 
Bingó! Már meg sem lepődtem, hogy tudja mi megy bennem végbe. – De most vakáción vagyunk!  Már csakis a városra, de előtte egymásra gondoljunk. És itt is van az én hirtelen természetű szerelmem... Esküszöm mintha lenne rajta egy kapcsoló... Hiába nagy kő esett le a szívemről, valahol mélyen féltem..

Ígéretemhez híven, és mert nem bírtam már magammal én sem...
Első dolog amit a szállodában megtettünk az nem más mint egy fantasztikus szeretkezés. Pillanatok alatt magam alatt tudtam, az újra kanos kakukkom aki ugyan úgy be volt már indulva mint én.
Úgy csüngött rajtam mint csecsemő az anyján.
És a hevességünkhez híven az ágyig sem jutottunk el, ugyanis ahogy beléptünk a szobánkba a kis előtér után a szőnyegen hajtottam szerelmem igába .

-Bonbon! Azért az vicces, hogy sohasem sikerül elsőre az ágyig eljutni.. Kacagott szerelmem, és ahogy rájöttem mire is gondol én is vele nevettem. A mellkasán feküdtem a szokásos helyemen, hasán pihent a bal kezem. – Köszönöm drágám, hogy el hoztál ide.

-Ne köszönd! Neked mindent!
Én köszönöm ezt a rózsaszín tangát.. Ez valami fenséges.. Ő kuncogott , és mintha motyogott volna valamit, de már nem hallottam mert az ajtón kopogtattak.

-Szoba szervíz..
Bassza meg.. Felpattantunk, a ruháinkat magunkra kaptuk...

Egy üveg pezsgő a ház ajándéka, amit normál esetben visszautasítottam volna, de nem itt, és nem ma!
Ez akár a nászútunk is lehetne..

-Menjünk enni valamit bonbon, vagy más terved van? Az ajtóban állt az az édes fiú, a rózsaszín akármibe, és ha nem mást terveztem volna mára biztos eljuttatom újra a mennybe...

-A mást majd éjjel édesem. Ezt már  a füle mögötti érzékeny bőrére súgtam. – Menjünk enni és sétálni.

Így hát átöltöztünk vagy fel, már nem is tudom, és nyakunkba vettük a várost.
A Louvre közelében foglaltam szobát, gondoltam oda angyalkám is szívesebben látogat majd el.
Viszont nem ma, mert az online belépőket másnapra foglalta. Így csak ettük egy három csillagos étteremben, majd sétáltunk kéz a kézben. Fantasztikus érzés , már csak ezért is megérte, hogy nem kell félnünk, hogy valaki ferde szemmel néz ránk.

-Bonbon holnap a múzeum után, úgy gondoltam elmehetnénk  sétálni a    Szajna – partján. Már vettem metró bérletet, lementettem az útvonalat... Holnapután az Eiffel toronyba szeretnék veled menni este, és ott fent őrülten csókolózni...
Meg sem vagyok lepve, hogy meg van előre a menetrendje... Szívem pedig elégedettséggel tölti el, hogy boldognak látom..

-És addig nem is akarsz megcsókolni? Játszottam a sértődöttet... A válasza pedig egy hihetetlenül érzéki mégis szenvedélyes csók ... Nyelvével úgy tapogatta végig a szám kívül, belül, mintha valamit keresne, majd mikor már én is bevetettem a nyelvem percekig csókoltuk egymást, úgy simultunk össze...
És, hogy mi volt ebben a csókban vagy az egész képben a legszebb?? Hogy senkit sem érdekelt, a két egymásba felejtkező, szerelmes férfi!! Vagy, ha  mégis minket egyáltalán nem érdekelt!

Késő estig sétáltunk, több száz fotót is csináltunk, hiába otthon szinte mindig együtt vagyunk a mi kis buborékunkban, itt valahogy mégis más!
Kizökkentve a napi rutinunkból, az egyáltalán nem unalmas kis életünkből fantasztikus érzés.
Csak mi ketten az idegenben!
Persze a libidónknak köszönhetően alig vártuk már, hogy a hotel szobákban legyünk.
Főleg szerelmem, aki úgy fel volt spannolva, még a szokásosnál is izgágábban rántott be már a zuhanyba..

Persze engem secc perc alatt le vesz a lábamról azt sem tudom mikor szabadított meg a ruháimtól..
És, hogy farkam, mikor is került újra a szájába...?
Bassza meg!! Annyira jól csinálja..
Megnőtt haját markolom épp, és élvezem kénytetését..

-Ez csak előjáték bonbon!
Szólalt meg engem egy pillanatra levegőre engedve.. A válasz tőlem a jól megszokott röfögésem...

-Minie ! Kicsinálsz engem!! Nem válaszolt, csak jól..... – Úristen....

Ahogy elélveztem, a hideg csempének dőlve pihegtem, össze akartam szedni magam, mert revánsot  kell vennem. Életem előttem állt, kéjesen nyalta száját.. Egyből dereka után nyúltam, és fordítva helyzetünkön a csempéhez nyomtam.
Se szó, se csók már vettem is számba az isteni dákót .
Az előjátékot nem szoktuk elhúzni, csak lényegre törően...
Jól van na szeretünk előtte lazulni.... Hiába ma már szeretkeztünk, az miért lenne hátrány nekünk?
Bárhol, bármikor..
Vajon meddig lesz ez így? Bár ha az angyalkámon múlik... Akár az örökkévalóságig...

Az előjáték után, csacsogva a nap eseményeit felidézve fürdettük le egymást.
Már törölköztünk, amikor a telefonom csörgésére felfigyeltünk.

-Ki lehet az ilyen későn? Mindenki tudja, hogy nem is vagyunk otthon.. Kérdeztem szerelmem vagy inkább magamtól.
Bebújtam a szállodai köntösbe, és indultam a mobilom keresésére.
Mivel azt sem tudtam, hogy lettem meztelen így azt sem, hogy azt hova tehettem.
Amint megtaláltam, és Selena nevét a kijelzőn megláttam földbe gyökerezett a lábam. Brian... Ugye nincs baj..

-Halló So Mi! Ugye nem esett a pajtinak baja!

-Üdvözlöm Jungkook ! Nevetett a nő a vonal végén. – Semmi gond csak hamarosan itt a gyereknap és kérdezni szeretném segítenek e nekünk Jiminnel mint legutóbb..

-Természetesen! Vágtam rá egyből megkönnyebbülten. – Viszont el is felejtettem magának mondani, hogy mi Párizsban vagyunk, de ahogy haza érünk úgyis megyünk a pajtihoz és mindent át beszélünk..

- Párizsban vannak!? Akkor Jung Hyun jól mondta, én meg azt hittem tréfa, amikor azt mondta nászútra mentek.. Akkor nem is zavarok, majd beszélünk ha itthon vannak.
És már bontotta is a vonalat.
Nem volt időm elmondani, hogy még nem nászútra jöttünk.. Még!!
Bárcsak így lenne.. És angyalkámmal megtudnám értetni, hogy nem csak pajti miatt akarom elvenni.
Ezen inkább már nem agyalok, tovább, telefonom letettem, majd a háló felé vissza szerelemhez siettem.
Ő még mindig a fürdőben volt, így el dőltem az ágyon.

-So Mi hívott, nem hitte el pajtinak, hogy Párizsban vagyunk. Mondtam neki nevetve. - Képzeld azt mondta neki nászúton vagyunk...
Az ajtó azonnal kivágódott amitől hirtelen meg is ijedtem.. És ki ugrott rajta szerelmem.

-Ide jövünk nászútra!? Arca boldogan ragyogott, szeme huncutul izzot..
De nem ám a gyönyörű arca, vagy a kérdése volt ami engem azonnal elnémított.
Nem!
Egy hófehér, most flitteres tanga feszült, és rikított azon a csodálatos, szikár, izmos testen..
Egyből ágyékomba tódult az összes vér!
És mivel gondolkodni a vér hiány miatt már nem tudtam...

Semmi más nem foglalkoztatott, csak az, hogy minél hamarabb érinthessem..

*

Négy csodálatos napot, és három még csodálatosabb éjszakát töltöttünk el angyalkámmal Párizsban.
Mindent amit kell láttunk, mindenhol ahova menni érdemes mi el is mentünk .
A csigán, békán kívül mindent is ettünk..

Nem unatkoztunk egy percet sem!
És az éjszakák!?   Istenem!
Már az első este rájöttem miért titkolózott szerelmem.
Ugyanis minden éjjel egy újabb színű tangával lepett meg engem....
Azt mondta ez az ő meglepetése az útért cserébe..
Nem is kell mondjam, hogy kurvára megérte!
Maga az anyagok látványa is örömöt okozott nekem, tetejébe azok a mámoros, fülledt éjszakák...

Mi sem bizonyítja jobban, hogy igencsak nagy a libidónk!?
Mint az, hogy most épp a lábaim életem vállán pihennek míg ő behajtja rajtam korábbi ígéretemet.
Épp készül magáévá tenni a repülő mosdójában....
Ennek nem csak a hely miatt van jelentősége, hanem mert most ő készül belém hatolni.
Párszor volt már rá példa, hogy ő ostromol engem, mégis jellemzőbb a fordított helyzet.
Mivel az ígéret szép szó...

Próbálunk csendben maradni, de a helyzet annyira abszurd, hogy kurva nehezünkre esik nem hangosan kacagni.
És a aktus másik nehézsége, hogy mivel az én nyílásom ritkán van igénybe véve, szükségünk van egy kis előkészületre.
Jó életemnek ez nem probléma, éppen bőszen azt nyalja, és tágítja.
Mint már mondtam lábaim a vállán pihennek, a kéjes visításokat visszatartva én harapom az öklömet. Annyira jól csinálja...

Az előkészületek végeztével, amivel igencsak sebtében végzett elvette szám elől a kezemet..

-Visíts a számba bonbon..
Azt hittem el is ájulok azon a ponton.. A lebukás izgalma! Mind kettőnk már a kéjre váró, lüktető farka és szerelemem  csillogó szeme..
És, hogy mindenre gondol.....
Óvszert húzott elő a, tudja tököm honnan, mert nem is figyeltem annyira kába voltam.
Azt viszont tudtam, hogy az én kényelmem miatt van.
Ahogy felhúzta magára, az is isteni látvány, hiszen mi még nem használtunk ezért ez is újdonság.
Majd én is kaptam egyet, mert ilyenkor a passzív fél kívül, belül spermatól...
Na jó inkább hagyjuk....
Tenyerébe köpött síkosító híján, majd meg is éreztem lukamnál ,még a kondomon keresztül is forró farkát.. Azonnal elkapta a számat, szégyen vagy sem, mert miközben csókolt apró sikoly hagyta el a számat..
Nem is fájt, inkább volt csak kellemetlen, de ez egy szempillantás alatt változott, és már nem a fájdalom miatt tettem .
Lábam zsibbadt, remegett miközben életem serényen kefélt engem és bal kézzel saját farkam vertem.
Lassan megéreztem ahogy zsibogni kezd már gerincem.....
Angyalkám szájába nyögve újra egy kurva nagyot élveztem..
Egy - két lökés, és követett is szerelmem..

Egy valamiben biztos vagyok, ezzel a légyottal feltettük az i-re a pontot.
Kis vakációnk méltó lezárása...

*

Lassan négy hete, hogy vakációzni voltunk azokra a napokra azóta is boldogan gondolunk.
Mi nehezen, de visszatértünk a szürke mindennapokhoz.
Jó az csakis addig szürke, míg mind a ketten dolgunk végeztével nem bújunk össze..
Hétvégét általában a bácsinál töltjük, és ha pajtit engedik, őt is magunkkal visszük.
A bácsi is nagyon szereti, és persze a gyermek is őt. A japán kultúrával ismerteti meg, most is hajtogatnak épp..

-Bonbon ! Te is megszeretnéd próbálni az origamit? Én imádom, mert nyugtató..

-Én!? Óvodába hajtogattam utoljára, és nem hiszem, hogy menne, ezért ezt rátok hagyom.
Így is tettem, és míg ők hárman elfoglalták magukat én a konyhában serénykedtem.
Ma délután van a gyereknapi zsúr ők is arra készülnek, míg én sütit, és mini hamburgert készítek.
A konyhába hallom ahogy jókedvűen beszélgetnek, nevetgélnek.

Jung Hyun cserfes szája be nem áll, míg a bácsi épp egy történetre koncentrál. Mosolygok , ahogy felidézem magam előtt a képet, hiszen annyira szeretem őket..
Viszont van egy valami ami miatt mégis árnyék vetül a hangulatra..
És az a....Mi van ha!
Ha nem lehet mégsem a mi fiunk, vagy ha lehetne, de életem mégis elköltözne...
Persze akkor én megyek vele, de pajti ...
Megráztam fejem, hogy ezeket a rossz gondolatokat el felejtsem..
Persze mintha ez elég is volna...
A bácsi épp ekkor lépett be a konyhába.

-Jól néz ki az étel fiam! És nyúlt is egy süti után, de le fagyott a mozdulatban. - Nekem ezt nem kéne, így is magas a cukrom.

-Nyugodtan bácsi! A gyerekek miatt minden mentes! Na és igen erre is gondolt okos szerelmem. Én simán jó sok cukorral és csokival csináltam volna, hiszen minden gyerek imádja. Viszont amikor rá kérdezett édesem, hogy láttam e már gyereket a cukortól és csokitól fel pörögve, főleg minimum húszat... Tudtam marad az ő ötlete, mielőtt egy kisebb invázió kitörne.

-Akkor egyet megkóstolok! És már nyúlt is érte, és amint beleharapott hümmögve jelezte, hogy finom. - Mit raktál bele, mert omlós és édes..

-Ha el mondom meg kell öljem! Ugyanis titok, és életem receptje...
Hangosan kacagtunk, mert a viccet a bácsi is értette.

-Akkor most azt mond el nekem, mi zavar téged fiam! Tudom a gyermek ügye is foglalkoztat, de van még valami ne is tagadd!
Ha nem ismerném a bácsit, hogy át lát rajtam, biztos meglepődtem volna. De végül is vártam már ezt kérdést tőle, mert beszélni akartam róla. És kivel mással, ha nem vele!? - Attól félsz Mochi megkeresi a nővérét és itt hagy? Az balgaság, mert te egyből mész is utána. Ha attól, hogy a nő homofób és szétválasztana titeket, akkor attól sem kell, mert szerintem nem az. Ha pedig tévedek a fiam akkor sem adna fel téged!
Én tátott szájjal bámultam rá mert meg sem kellett szólalnom ahhoz, hogy választ kapjak. -És még valami! Ha Min Jee mégis képbe kerülne, az egy jó pont mert Jung Hyun - nak  lenne anya képe, és két testvére, ha már én a papája lettem..
Mondta boldogan nevetve. Ja igen a bácsi a papája, és ő ezt imádja..

-Én nem is mondtam semmit.. Csak ennyit tudtam kipréselni magamból, de azt is már süket füleknek, mert a bácsi három sütit lenyúlt és a fiúkhoz ment. Minden szava igaz, de mégsem vagyok nyugodt.. Félek!

A gyereknap jól sikerült, örültek a gyerekek. És hiába a cukor mentes sütemény a gyerekek akkor is, mint a duracell nyuszi felpörögtek.
Ez köszönhető a pinata-nak és az abban elrejtett origami - cukorkának, ami So Mi ötlete volt, és ahogy látom hatott.

A gyerekek kicsitől a kamaszokig szeretnek minket, végig rajtunk csüngtek, na jó nem szó szerint de értitek.
Ugye ez pajtinak nem igazán tetszett, mert nagyon féltékeny, félti a hőseit, ezért is felváltva lógott az ölünkben. Annyira szeretem, szeretjük és mindent meg fogunk tenni, hogy egyszer végre haza vihessük őt!
És már nem csak látogatóba hanem végleg Haza!

*

A fárasztó hétvége után újra egy új hét, ami a Sugáékkal közös vacsorával kezdődik.
Mióta együtt élnek sűrűn járunk össze, és már egyáltalán nincs bennem tüske.
Sőt életem is örül, hogy barátok lettünk.

Az asztal megterítve, étel a tűzhelyen pihen, már a sült is kész a desszertet pedig intézi életem.
Annyira elvoltam a főzessél és az előkészületekkel foglalva, hogy észre sem vettem hány óra.
A vendégek hamarosan megjönnek, míg édesem viszont még nem.
Mielőtt azonban kétségbe estem volna, már előttem állt a konyhába.
Furcsának tűnt, mintha zavart lenne, viszont nem kérdeztem rá gondoltam majd ha a vendégek elmennek, este.

-Hoztam egy üveg bort is bonbon. Hajolt hozzám egy csókra mosolyogva. Hiába a csókja most is isteni volt, mégis éreztem valami furcsa. - Attól, hogy én nem iszom ti nyugodtan.

-Jó, hogy gondoltál rá, bár Suga inkább sört, míg Hobi koktélt vagy soyut iszik.
Kaptam egy újabb csókot, majd válasz helyett átöltözni indult.
Éreztem a feszültséget benne, utána akartam menni beszélni vele.
Viszont időm sem volt rákérdezni, mert a csengő jelezte, megjöttek a vendégeink.

Jól éreztük magunkat a kis vacsoránk elején, sőt annyira, hogy meg is nyugodtam.
Édesem hozta a formáját és felszabadultan fecsegett, közben persze végig engem heccelt.
Imádom a humorát így nem is gyanakodtam már tovább.
Gondoltam csak rémeket látok, én bolond, mert annyira rettegek attól, hogy elveszítem.

Már az asztalnál ültünk, tovább beszélgettünk amikor édesem Suga - hoz fordult és egy számomra vagy talán a társaság többi tagjáéra is furcsa kéréssel állt elő.

-Suga! Segítenél nekem Min Jee-vel találkozni? Vagy legalább beszélni?

Köszönöm szépen, hogy olvasod és a vote-ot ❤️