A halloween bulik, nagyon fárasztók ,így is, hogy ez már a harmadik itt a saját báromban!
Sokan jönnek ilyenkor a otthonról menekülve, a csoki csíny játékot játszó, beöltözött gyerekek elől.
Elmúlt már tíz óra, de még mindig jönnek a vendégek.
Én marha meg elengedtem Sany-t , hogy Jin-el lehessen, most én szívok itt egyedül.
Mindegy éjfélkor úgy is zárok. Szerencsére a java vendég ismerős és visszajár, így tudják mikor kell távozniuk!

Amennyire idegesített, hogy egyedül kell lennem, annyira hamar el is telt az idő, és szó nélkül haza is ment minden vendégem. Gyorsan zártam a kasszát, feltakarítottam a bárt, konyhát amivel hamar végeztem. 
Úgy döntöttem mielőtt aludni mennék a bár feletti lakásomba, még futok egyet, hogy jobban kifáradjak, és ne agyaljak feleslegesen!
Neki is iramodtam, de az agyam mégsem tudtam leállítani, kikapcsolni .
A vágyaim erősebnek bizonyultak mint az akaratom!
Hiába is próbáltam felejteni.. Vágy? Mire is vágyhat egy lesérült ex bokszoló? Mire másra mint társra.
De ez mégsem annyira egyszerű.

Épp befejeztem a szokásos távomat, és a sikátor felé indultam amikor, kiabálásra lettem figyelmes.
A hang felé vettem az irányt.
Egyből feltűnt barátomnak, volt edzőmnek az öccse. Beképzelt tuskó a srác! Mi lesz így belőle, ha már most ilyen, hogy a testi fölényével él vissza. Hátulról közelítettem meg őket a sötétben! Azt egyből láttam, hogy hárman vannak, és valakit éppen rugdosnak. Gondoltam biztos az egyik gimis társukat! Szemét kis görények! Az én időmben, nem volt ilyen!
Vagy csak én maradtam ki belőle? Egyből pipa is lettem, és mivel nem hagyhattam szó nélkül, így oda mentem!

- Ne már fiúk! Nem gondoljátok, hogy egy kicsit túlzás hárman egy ellen? Ha én holnap elmesélem ezt a haveroknak, akkor biztos, hogy nektek annyi lesz. Mindenki rajtatok fog nevetni az iskolában és az egész városban újjal fognak rátok mutogatni. Mit ártott szegény srác, hogy így veritek?

A három genny láda, hirtelen kapták szinkronba felém a fejüket és ijedten néztek rám, viszont válaszra sem méltattak.

- Szóval fiúk, miért veritek ezt a fiút? Mit vétett? Nem csinálta meg a beadandótokat esetleg lecsapta a kezetekről a csajt? Azt a kurva életbe ezek hülyébbek mint látszik!
Még mindig szó nélkül merednek rám, pedig le kell őket állítanom, ezért is folytattam a beszélgetést, bár eddig még egy értelmes szó sem jött ki a szájukon..

- Bár nem tudom fiúk, hogy tudjátok e, de mindenhez két ember kell... A csajt is megveritek??

- Ajjj Jeon! Szinte hisztizett Nam öccse. - Ez a srác egy mocskos buzi! Amikor kijöttünk a gimiből az autójának dőlve leste a fiúkat!! Biztos kereste magának az új asszonykát!
Na tessék! Pont nem erre a válaszra számítottam, az a bizonyos bicska ismét kinyílt a zsebembe...
És bár köpni, nyelni nem tudtam a mondottaktól , nem mutattam ki.

- Mit mondtál az előbb? Azt hogy buzi? Kérdeztem nyugodt képet mutatva feléjük, de belül igencsak háborogtam. - Téged nem tanítottak meg arra hogy nem "buzi"-zunk!? Meleg ! És honnan veszitek ezt!
Már ordítottam velük, tényleg nagyon pipa voltam, és nem sok kellett, hogy pofonokat kezdjek osztani.
Még mindig vannak ilyen görények akik nem tudják tolerálni a másságot?

- Mivel ő maga mondta.. Na bezzeg most egyből kitudta nyögni ez a kis görény.. Esküszöm az ájulás szélén álltam! De tartottam tovább magam!

- Micsoda?? A gimi előtt figyelte a fiúkat, és amikor oda mentetek azt mondta hogy ő buzi és asszonyt keres? Szájbarágós tempóban ismételtem el a hallottakat, mert tudtam, hogy ez a sztori sántít. Én egyre kíváncsibb lettem mert segíteni akartam a srácnak.

- Nem! Dehogy! Amikor utolértük akkor mondta. Sőt flegmázott velünk, hogy ő nem buzi hanem meleg.
Hm meg kell hagyni elég vakmerő a srác, egyre kíváncsibb lettem rá, a dühöm viszont cseppet sem csillapodott.

- Tehát megvertetek egy fiút miután idáig üldöztétek úgy, hogy nem is tudtátok róla, hogy tényleg meleg e !?

Újra ordítottam velük, amitől ők igencsak meg is ilyedtek, viszont engem akkor nem is érdekeltek .
A hátuk mögött akkor láttam meg a mocorgást...
Egyszer csak egy nálam alacsonyabb , sovány, szálkás mégis izmos alkatú fiú teste rajzolódott ki a félhomályban (pont az esetem),bár az arcát még nem is láttam.
Én meredten bámultam..

- Nem fiú vagyok! Hanem egy felnőtt férfi, aki mindjárt szarrá fagy, és elvérzik! Ahogy megállt előttem, a szemem le sem tudtam venni róla, hiszen ilyen szép pasit én még nem is láttam! Csak bambán néztem , ahogy a félhomályba a lámpa fénye rásüt kockáira, csupasz, izmos felső testére, és sebére..
A Látvány a retinámba égett alig vártam láthassam a teljes képet.. Kis fázis késéssel ugyan, de kapcsoltam...

-Adjátok ide a kabátját és húzzatok innen a francba.
Szóltam egyből, ahogy világosság gyúlt újra agyamban, és próbáltam türtőztetni magam...

-És ha elmondja valakinek? Akkor nekünk tényleg annyi!! Mondta bűnbánóan.
Na azt meg is érdemelnék, de ennek akkor sem így lesz vége, esküszöm teszek róla.. Segítek a kabátjába bújni, ami igencsak nehezemre esik..
Majd a bár felé invitáltam, nem foglalkoztam már azzal a három... Inkább már jelzőt sem használok rájuk! Egy biztos még beszélni fogok a fejünkkel, és Nam-nak is megemlítem, hogy az öccse egy ilyen...

Lassan megkukulva sétáltunk a hátsó ajtó felé, és végig éreztem magamon a szemeit, szinte égették a bőrömet, ami kurva jól is esett, boldogan fürödtem ebben a bizsergető érzésben..
Még mindig kukán, szó nélkül haladtunk, amikor hirtelen felvisított és a hátam mögé bújt, sőt inkább hozzám simult, ami ugyan nem tartott sokáig nekem mégis kurva jól is esett..
(ne csodálkozzunk lassan két éve nem keféltem)
Nevetésem visszatartva, emeltem át a másik oldalamra. Ő magyarázott valamit a bogár, és rágcsáló fóbiájáról, de én csak boldogan mosolyogtam rajta. Annyira édes, amikor zavarban van..

A bárhoz érve, egyből az jutott eszembe, hogy mindent rendben hagytam e, mert nem akartam lejáratni magam.
Mi van ha nem tetszik neki?
De ez miért is érdekel engem? Miért aggódom miatta?
Ahogy beértünk , gyorsan haladtam előtte, annyira zavarban voltam!

Mi a fasz van velem?

Rá sem néztem, csak mutattam az utat, és magára is hagytam, majd sebtében a lakásomba rohantam. Gyorsan összekapkodtam amire szükségem lesz, elsősegély doboz, és egy pulóver! Bár kissebb nálam találtam egyet ami jó lehet. Ennyire fürgén sem csináltam mostanában semmit, senkiért!
Amikor vissza mentem őt a pultnál találtam meg, ahogy elmélyülten nézelődött.
A lámpa fényénél, ahogy megláttam földbe gyökerezett a lábam...
A véleményem nem változott!!
Ez a fiú nagyon szép!! Első alkalom, hogy én ezt mondjam egy pasira..

Közelebb mentem hozzá úgy, hogy próbáltam magam vagánynak, nyugodtnak mutatni.
Persze inkább vetettem volna rá magam, ugyanis nagyon fészkelődött altájon a farkam..
Mégis lazán átnyújtottam a neki szánt pulóvert, és félve megkértem vegye le kabátját, hogy a sebeit le kezeljem! Amit ő nem is értett, mert csak elmélázva engem nézett..
És én mitől is féltem!?
Csakis magamtól..!

Ahogy az említett anyagot levette, vissza kellett tartanom a lélegzetem, hiszen már csak a látványától, és ahogy világos, szinte baba bőréhez értem éreztem, hogy végem.
Azt mantráztam magamban, hogy erős vagyok, nem rohanhatom le.. Úristen ez a pasi mit vált ki belőlem! A háta izomos, a szép karcsú válla...
Hogy ne kezdjem el simogatni, alig bírtam magam visszafogni.
Annyira tetszett a látvány (na nem a sebei, zúzódásai), hogy spontán merevedésem lett.
Mi a fasz, erre eddig csak egyszer volt példa... És én Jeon Jungkook azon agyalok, hogy meg akarom őt simogatni...
Az emlékezés, vagy kitudja mi miatt, de zavartan, félve kérdeztem meg a nevét, miután már én is bemutatkoztam neki, de azért nem tudtam nem rá mosolyogni! Gondoltam, így kényelmesebb lenne neki..

-Park Jimin .. De szólíts csak Jimin-nek .

Köszönöm szépen, hogy olvasod és a vote-ot ❤️