Az előző részből:
Amit láttam azt soha nem fogom elfelejteni...

Shoji teste élettelenül nyúlt el az égető kemencében. A látványtól olyan hányingerem lett, amilyet még nem éreztem. A hányingerrel és könnyeimmel harcolva kerestem ki a névjegyzékben Tsuyu számát, mert most rám fér a nyugtatás.

-Szia [Név]-chan. Mizu van?

-Szia Tsuyu. Ide tudnál jönni az égető kemencéhez?

-Persze. Rohanok. Akkor ott tali.

-Siess.-sóhajtottam frusztláltan, majd leraktam.

Amíg Tsuyu-chanra vártam, elgondolkodtam ezen az incidensen is. Vajon ki volt még rajtunk kívül az iskolába? És honnan tudta, hogy Shoji vitte ki a szemetet?

Egyszer csak azt vettem észre, hogy valaki keze az arcom előtt repked. Ránéztem az illetőre, aki nem más volt mint Asui.

-[Név]-chan!-szólongatott Tsuyu.

-Huh? Ja, szia. Kicsit elkalandoztam.-nevettem kínosan.

-Semmi baj. De miért hívtál ide?-döntötte kicsit oldalra a fejét a békalány.

-Gy-gyere. Megmutatom.-csuklott el itt-ott a hangom, majd a csuklójánál fogva, elhúztam az égető felé.

Amikor odaértünk, a kemence ugyanolyan állapotban volt, mint amikor megtaláltam a testet. Széttártam az égető ajtait, hogy Tsuyu megtudja nézni, miért is hívtam ide.

-Kerooo...-brekegett egyet, miközben szája elé tartotta a kezét.-Úristen...

-Ezért hívtalak ide.-suttogtam.

-[Név]-chan, azonnal szólnunk kell a sensei-nek, de gyorsan.-sürgetett a békalány.

-Te szólj Aizawa sensei-nek, én meg apának.-utasítottam a zöld hajút, miközben már kicsöngött a telefonom. Nem sokkal később fel is vette.

-Szia [Név]! Miért hívtál?

-Szia apa. Egy nagyon fontos ügy miatt.

-Igen? Anyád leégette megint a házat vagy mi?

-Nem otthon vagyok apa. Az iskolában ma én vagyok a soros a takarításban.-itt vettem egy mély levegőt.-De a takarításból gyilkosság lett.

-Oo, hát erre nem számítottam. És ki volt az a "szerencsés"?

-Shoji. Shoji Mezo. Az égető kemencében égette el valaki. Ráadásul élve.-magyaráztam.

-Hmm. Rendben. Felirtam. Megvannak az adatai. Szóltál már Aizawa sensei-nek?

-Tsuyu itt van velem, és intézkedik.-kacsintottam legjobb barátnőm felé, aki csak küldött felém egy mosolyt, majd tovább beszélt.

-Jól van drágám. Akkor majd még beszélünk. Addig is szia!

-Szia apa.-köszöntem el, majd leraktam. Amikor Asui is végzett, megkérdezte;

-És most mi legyen?

-Szerintem én haza megyek, és holnap beszélünk a dologról.-haraptam ajkaimba.

-Jobb lenne, ha valakinek kitudnád beszélni a problémáidat [Név]-chan.-tette a mutatóujját az arcára a békalány, miközben gondolkozott.-Megvan!

-Na?

-Bakugou-kun. Vele mindent meg tudsz beszélni. Hívd fel!-bátorított a zöld hajú.

-Majd meglátom.-makacskodtam.

-Na, ne legyél konok.-biztatott továbbra is a békalány.-Akkor majd én.

E mondata után gyorsan kikapta a telefonomat a kezemből, és a névjegyzékben elkezdte keresni Katsuki számát. Nem sokáig kellett keresnie, mert ott volt legelől. Amikor megtalálta, szinte azonnal rányomott a "hívás" gombra. Mikor már kicsöngött, rögtön a kezembe nyomta a készüléket, és ezt mondta;

-Csak ügyesen!

Kissé remegve a fülemhez tettem a telefonomat, és vártam, hogy felvegye. Nem kellett sokáig várnom. Furcsa... Másoknál mindig csak 5 perccel később veszi fel...

-Szia [Név], mit szeretnél?

-Sz-szia Katsuki. A-azt szerettem v-volna mondani, h-hogy nem jössz-e ma át? V-valamit elakarok m-mondani.-dadogtam. Esküszöm, olyan mintha Deku lennék. (Ezt kín keservesen tudtam csak leírni.-Írói megj.)

-Vajon mit szeretnél mondani? Mindenesetre átmegyek. Akkor majd találkozunk. Szia.

-Sz-szia.

-[Név]-chan nem szoktál te ennyit dadogni. Mi van veled?-kérdezte sejtelmes mosollyal az arcán Asui.

-Semmi baj sincs. Hehehe.-nevettem tarkómat vakarászva.

-Azt látom.-forgatta meg a szemeit Tsuyu.-Akkor menj szépen haza, és add ki magadból a stresszt. És csak ügyesen Bakugou-kunnal.-kacsintott még vissza rám, majd haza fele indult.

▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪

19:00

Éppen a konyhában kutakodtam kaja után, amikor lépteket hallottam a bejárat felől. Vettem egy 180 fokos fordulatot, és Katsukit láttam meg. Egy fekete trikóban és ugyanolyan színű nadrágban könyökölt a konyhapulton engem stírölve. Vagyis a déli tájékaimat...

-Sz-szia Katsuki.-dadogtam.

-Szia [Név].-mondta, majd mögém sétált, és amire már észbe kaptam a nyakhajlatomba temette a fejét, és két izmos karjával a derekamat ölelte.

-K-katsuki mit csinálsz?-kérdeztem sokkoltan.

-Megölellek. Miért? Zavar?

-N-nem, csak mi nem v-vagyunk együtt.-nyögdécseltem. (Ezt nagyo~n lassan sikerült leírnom. Szegény Férjem😣😭-Író megj.)

-Jól van, jól van. Mit szerettél volna mondani?-döntötte oldalra a fejét Bakugou.

-Csak azt, hogy történt még egy...-sóhajtottam.

-Még egy?

-Még egy gyilkosság. Shoji Mezo meghalt. Az égetőben találtam rá. Valaki elevenen elégette.-szipogtam már a végén, majd keserves sírdogálásba kezdtem. Katsuki csak magához ölelt, és a hátamat simogatva csak ennyit mondott;

-Sírj csak.

Még pár percig gyerekkori barátom ölelésében bőghettem, de egyszer csak megcsörrent Katsuki telefonja.

-Mindjárt jövök [Név]. Ez most muszáj felvennem.-kapta elő a zsebéből a készüléket, és felszaladt az emeletre.

Nem sokkal később lejött azzal, hogy "csak a banya hívott, hogy menjek haza". Katsuki és az anyukája teljesen ugyanaz a személy, csak Mitsuki lány és felnőtt. De van néhány különbség a viselkedésükben. Baku az utóbbi időben elég furcsán viselkedik...

-Akkor holnap találkozunk Kacchan!-integettem neki a kapuból.

-Szia [Név]!

▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪

Másnap, a gyakorlaton:

-Ma a támadói képességeteket fejlesztjük. Akkor 2-2 fős csapatokra osztalak bennetek.-vigyorgott All Might, és már kezdte is.

A csapat:
Iida és Uraraka

B csapat:
Kirishima és Yaoyorozou

C csapat:
Bakugou és [Vezetéknév]

D csapat:
Todoroki és Asui

E csapat:
Sero és Jirou

Stb.

(Sorry guy's de este írok-Írói megj.)

-Először az A csapat és a C csapat küzd meg. Az A hős címet, a C a gonosztevő címet viseli. Kérlek, készüljetek elő.-mondta a Béka Szimbóluma, aztán a többieket a megfigyelő szobába terelte.

-Katsuki, melyikünk foglalkozik a bombával?-intéztem a kérdést a szőke felé, miközben a komunikációt segítő adóvevőt raktam be a fülembe.

-Te. Én fogok harcolni azzal, aki nem téged vesz célba.-vigyorgott, aztán belefúrta tekintetét az én [Szemszín] íriszeimbe.-Lehetőleg takaríts el mindent, nehogy a gombócfej felemeljen valamit.

Ez a kis beszélgetés után felmentem a bombához, míg Katsuki lent maradt. Úgy tettem, ahogy Kacchan kérte, hiszen ha első számú hős akarok lenni, le kell győznöm Iidáékat. Szépen mindent átlebegtettem a képességemmel egy másik épületbe.

-Akkor kezdjünk!-kiáltott All Might, aztán rácsapott az indító gombra.

Karba tett kézzel vártam, hogy mikor jön az "ellenség". Lentről hallottam néhány robbanást, és nem sokkal később Iidát láttam meg az ajtóban.

-Nocsak, nocsak. Sonicot küldték ellenem?-tördeltem ujjaimat.

-Nem vagyok Sonic. Iida Tenya vagyok, aki ezt most elviszi!-kiáltotta Tenya, majd hiper-szuper gyorsan a bomba felé futott.

De én sem néztem ám tétlenül. A képességemmel egy "buborék"-ba zártam. De nem csak Iida, hanem magamat is.

-A francba.-szitkozódtam, de amikor rá emeltem íriszeimer a fiú arcára, nem értettem, hogy miért néz annyira értetlenül.-Mit az amit né-

Nem tudtam befejezni, mert ahogy végig néztem magunkon, megértettem. Elég félreérthető pózban voltunk, nem tagadhatom.

-Öhm, gomene' [Név]-kun, ho-

-Nem kell bocsánatot kérned Iida-kun. Az én hibám miatt vagyunk így.-hajtottam le a fejem.

De rögtön felkaptam, mert láttam, ahogy Uraraka belép az ajtón. A gyakorlatnak még nincs vége!

Gyorsan feloldottam a "buborék"-ot, de akkor kaptam észbe, hogy ez mekkora hiba volt. Kettő az egy ellen nem igazságos!

Ochako balról, Tenya pedig jobbról rohamozott meg. Mit tegyek?

-Villanó Gránát!-hallottam meg az ismerős mély hangot a hátam mögül.

Bakugou pontosan akkor jött meg, amikor kellett. Mi pont láttuk, hogy Ochakoék hol vannak a füstben, így megtudtuk kötözni őket.

-A gyakorlat véget ért!-csapott egy másik gombra Toshinori, és megjelent egy "Villain Team Win" felirat a táblán.

▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪

A fiú öltözőben, gyakorlat után:

Bakugou szemszöge:

Az a Pápaszemes... A rohadék lesmárolta azt ami az enyém. Ezért még meglakolsz...

-Hé Négyszemű!-sétáltam oda a kék hajú mellé.

-Igen Bakugou-kun?-igazította meg a szemüvegét.

-Találkozzunk a kedvenc helyeden. Azon a helyen, ahol minden vörös.

-O-oké.-bólintott kicsit bizonytalanul.

Megvártam, amíg Tenya is felveszi az egyenruháját, így együtt mentünk el leadni a hősruhánkat. Amikor leadtuk kimentünk Sonic kedvenc helyére.

Egy hídon keresztül lehetett megközelíteni ezt a helyet, hiszen egy kis patak csörgedezik alatta. A fák és bokrok egész évben piros és vörös színben pompáznak. Itt mindig lehet teázgatni és beszélgetni. (Tudjátok, ahol Yandere Simulatorban Budoék is szoktak edzeni-Írói megj.)

-Nos Bakugou-kun? Miről szeretnél beszélni?-nézett rám kék szemeivel.

-Hát erről!-kúszott egy phsziopata vigyor az arcomra, aztán a nyakába szúrtam egy fecskendőt.

-"Amíg eszméletlen addig kell ezt megcsinálnom."-gondoltam magamban, miközben a nyakára raktam a kötelet.

A másik végét a híd oldalán lévő villanyoszlopra dobtam fel. Kíváncsi voltam, hogyhogy néz ki egy ember felakasztva, és most meglátthattam. Egy ördögi kacaj mellett elhagytam a helyet.

▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪▪

Másnap reggel:

[Név] szemszöge:

Kómásan csoszogtam ki a fürdőszoba ajtaján. Ez a hideg zuhany sem segített azon, hogy ne látszon a fáradtságom, mert egész éjszaka nem aludtam. Nem tehetek róla. Nagyon rossz előérzetem van...

Egyszer csak meghallottam, ahogy a telefonnom megcsörrent. Tudtam, hogy Tsuyu lesz az, mert neki külön csengőhang van beállítva, de ez nem lényeg. Amilyen gyorsan csak tudtam, felvettem.

-Szia Tsuyu-chan! Mi újság?-kérdeztem egy ásítással társítva.

-[Név], nem hiszed el mi történt. Iidát felakasztották...

Hewwo Minna-san!
Gomene' ha késtem, de vannak bajok...
Hoppá-hoppá mikor vannak itt. Volt egy kis Bakus rész, és gyakorlat is. És még Iida fel is akasztják. Elvileg összeakartam hozni őt Urarakával (kb. úgy ahogy Kokonát Rikuval) de nem ez lett. Meg még amikor kitaláltam a storyt, úgy volt, hogy READER-CHAN IIDA TESÓJA LESZ. De elfelejtettem. Amúgy közeledünk a végéhez. Remélem, tetszik nektek, és se nem erőltetett, se nem összecsapott.
Na a következő részig legyen veletek Bakugou és a Baku-power! PLUS ULTRA ÉS BAKU-GOOO!💥💥

Eredeti Yandere Simulator Karakter:
Hanako Yamada

/Words:1568/