48.

A születésnapi buli, és persze az ajándék, vagy inkább meglepetésutazás, amit tőlünk kapott a pajti, igencsak betalált. Persze imádta az ugrálóvárat, a makarontortát, a társaságot, mindent, egyszóval a buli egy az egyben telitalálat volt! Angyalkám és én is jól éreztük magunkat! Csak az hiányzott kurvára, hogy kettesben elvonulhassunk pár percre! Persze kakukkom ötlete volt, hogy magával csalt pár röpke pillanatra, amit én nem is elleneztem, mert kellett már nekem is a közelsége. Ám egy-egy csókon és ölelésen kívül semmit sem tudtunk csinálni, mert mindig megzavart minket valaki! Igazából nem is terveztünk többet, de nálunk sohasem lehetett tudni, mikor szakad el a cérna, ezért alig vártuk már, hogy otthon lehessünk, és egymás közelségét élvezzük. Ám a Tandy páros tervez, a Merik páros végez! Ja, és igen,Szandra vastagon benne volt az újabb elnevezésben.

Először is azt találta ki a három okos kisemberpalánta, hogy pajti velük tölti az éjszakát kakukkom lakásában. Na, igen, ezzel nem is lett volna gond, sőt! Csakhogy Mara és a szerelme helyzetét látva úgy döntöttünk, hogy éjszakára hozzánk jönnek a gyerekek! Fene jófejek vagyunk! Így ez kész, arra az éjszakára nuku szex! Erősek vagyunk, és majd mindent bepótlunk! Hamarosan úgyis újra kettesben maradunk! Emlékszem rá, hogy fél évvel ezelőtt Maráéknál az első éjszakán, amit a kis házban töltöttünk angyalkámmal, mennyire figyelmesek és visszafogottak voltunk. Hát, ez mára már sehol sincs, mivel most éhező vadként vetettünk magunkat egymásra! Azt kérded, miért? Basszus, ez hülye kérdés, tudom, de jó fej leszek, és elmesélem nektek.

Harmadik alkalommal vagyunk itt Chicagóban, és nem igazán volt időnk eddig egymásra, vagy ha mégis, csak épphogy kényeztettük egymást, ami mára már nem elég! Ha autóval indultunk valahova, tuti, hogy plusz társaságunk is akadt! Már azon agyaltunk, jobban mondva: rafináltan azon ügyködtünk, hogyan maradhatnánk bent a városban kettesben! Gondolta ez a két, kanos macsó, hogy egy motelszobát bérelnek, és addig szeretkeznek, míg erejük engedi, mert még három napot itt töltenek, és lesz ideje a testüknek regenerálódni. Szerintetek, összejött? Hát, nem! Mara egyből bébicsőszt keresett, merthogy akkor jönnek ők is Erikkel!

Szóval, ha citromot adott az élet, csinálj belőle limonádét, ugyebár! Így elmentünk moziba, megnéztük a Queen filmet, amit ugyan mi már láttunk kettesben, ezért a vetítés alatt kiosontunk, és meglátogattuk az illemhelyet. Angyalkám ugyanis a film alatt az ölembe terített kabátja alatt elkezdett játszani a farkamon, majd a fülembe csak annyit súgott:

– Ment a repülőn is, itt miért ne menne?

A számára szexi röfögésemmel jeleztem, hogy benne vagyok, viszont ott is csak arra volt lehetőség, hogy még izgatottabbak és kanosabbak legyünk, mert a takarítónő nem pont akkor jött be takarítani! Hogy minket mindig megzavar valaki! Na, és a hab a tortán az volt, amikor a terembe visszaérve láttuk, hogy a Merik páros majd megfulladt egymás nyelvétől! Erről ennyit...

A mozi végeztével drága sógornőm – mert már bátran hívhatom így – kitalálta, hogy látogassunk el inni valamit egy klubba, amely két szomszédjáé. Mivel ők is melegek, biztos jól ki fogunk jönni egymással! Miért ne? Úgysem voltunk még semleges helyen szórakozni angyalkámmal, és új embereket megismerni sem hátrány! Az első döbbenet akkor ért,amikor megláttam Mara szomszédjait, főleg az egyiküket, aki egy koreai pasi volt! Voltam már féltékeny Steve-re, Lewisra, és még sorolhatnám, kikre, de most komolyan mondom, robbanni tudtam volna! Angyalkám ugyanis köztudottan mindent szeret, ami ázsiai! Életem, sőt Erik is észrevette rajtam, milyen szótlan és feszült lettem hirtelen. Én marha! Megint mi a faszt gondoltam? Ennyire nem bízok abban, akivel épp tervezem, hogy férjemül kérem? Tudom,bennem van a hiba! Ígérem, változtatok ezen! Végül az este jól sikerült, a Kai és Alan páros nagyon szimpatikusak lettek!Én Kai-jal beszélgettem többet, hiszen hasonló az érdeklődési körünk, meg mert távol akartam tartani a szépségemtől.Azért azt megjegyzem: kakukkom ügyet sem vetett a koreai fiúra! A többiek Alannel beszéltek, mert ő is olasz származású. Érdekes történet az övék, és van egy ikrekkel egyidős kislányuk, így az este végére már nem féltékeny voltam, hanem büszke rájuk! Tudtam, ha nekik sikerült, nekünk is sikerülni fog Andyvel és pajtival boldogan együtt élni, mint egy család! Angyalkám végig mellettem ült, egy perce sem engedte el a kezem, mintha érezte volna, hogy párja féltékeny.

Ezért is tartunk ott, hogy eszeveszetten próbáljuk egymást az összes ruhánktól megszabadítani! Személy szerint én már alig tudom tartani magam, hogy minden bevezető és kényeztetés nélkül kakukkom magam alá ne parancsoljam! Úgy téptük egymás száját , mintha hetek óta nem lett volna lehetőségünk megcsókolni egymást! A felsőink a földön szanaszét hevernek, már csak a nadrág és a boxer tart vissza minket! Életem jobb térde a lábam közt izgatja már amúgy is duzzadó, és robbanni készülő golyóim és farkam, közben máris csókolja a nyakam, az állam...

– Imádom, bonbon, hogy figyelsz rám, – motyogta az ádámcsutkám harapdálása közben – de hogy féltékeny vagy, ez azt jelenti, hogy nem bízol bennem!

A rohadt életbe! Kipattant a szemem, és el akartam távolodni tőle, hiszen ezt tisztáznom kell azonnal vele! Amíg nem beszélünk róla, nem tudnék vele szeretkezni!

– Nem azért vagyok féltékeny, mert nem bízom benned, szépségem! – toltam el magamtól, ami neki kurvára nem tetszett. – Benned bízom, csak ahogy megláttam Kai-t, eszembe jutott, amit mondtál, hogy mindent szeretsz, ami...

Nem akartam folytatni, mert már én is tudtam: ok nélkül voltam féltékeny, és nekem is rosszulesett a felvetés, hát még neki hogy eshet! Ő nézett rám, a nyáltól még mindig csillogó szájjal, és a vágytól csillogó szemekkel. Azt fürkészhette rajtam, hazudok-e, vagy talán belebolondultam a szerelembe!

– Buta vagy, bonbon! – Lássuk be, ebben igaza van, és finoman még is jelzett... – Senkiért sem hagynálak el téged, és nem adnám fel a közös életünket! Bízzál bennem és az érzéseimben!

– Bízom benned, édesem! De ismersz, milyen hülye gondolataim vannak néha!

Szeme csillogása nem hagyott alább, amit én jó jelnek vettem, ezért bátran emeltem arcához mégis lassan a kezem.

– Ne haragudj rám!

Ő kezemre tette a bal kezét, és lágyan szorított rajta kicsit, a jobb pedig a csípőmet fogta át újra. Semmi válaszra nem méltatott, vagyis igen, csak nem szavakkal: tettekkel.

Így az iménti kis eszmecserénk mintha meg sem történt volna, azonnal elkapta a szám, és újra azt ostromolta. Hirtelen dobtam le az ágyra, és a nadrágját alsójával együtt rángattam le róla. Ahogy elém tárult meztelen teste, az ég felé ágaskodó oltári ékszere, egy röfögés kúszott előtt a torkomból, persze kakukkom örömére. Kéjesen vigyorgott, és még tekergette is testét az ágyon, mindezt csakis azért, hogy engem felcsigázzon. Hogy hova akart ő már csigázni engem, nem tudom, mert ha csak a már csepegő farkam hegyére fújna, már attól elsültem volna... Édes a bosszú! Én ezt nem hagyhatom annyiban, ezért vetkőzni kezdtem, de kurva lassan. Gyönyörűm egyből nem mocorgott, kigúvadt szemekkel szinte szuggerálta rajtam a lassan kipattanó gombot! Most rajtam volt a sor, hogy vigyorogjak, és gondolván, hogy avágyaim is csillapodnak kicsit, lassan mondjak búcsút az anyagnak. Persze a játékban a várakozás nagyobb szerepet játszott, és tudtam, türelmetlen angyalkámra ez nem jellemző, ezért ő vet ennek majd véget. Lássuk be, ismerem már őt, minden rezzenését, mozdulatát! Sőt, nem nagyképűség, de van, hogy a gondolatát is! Mégis én marha megint idiótán viselkedtem! A lényeg, hogy feltüzelt szerelmem felült az ágyon, és már csak arra eszméltem, hogy pillanatok alatt maga alá gyűrt, én pedig máris meztelenül fekszem alatta. Fölém magasodva szinte csorgatta rajtam a nyálát, komolyan mondom, mert láttam is, ahogy megnyalja a száját. Bassza meg! Már a robbanás szélén álltam, ezért a tarkója után nyúlva magamhoz rántottam, és azonnal a szájára tapadtam. Mint korábban már mondtam, fenevadként tapadtunk egymásra, egymás ajkát szinte már téptük, közben egymással hadakozott a nyelvünk. Hirtelen fordítottam a helyzetünkön, vágytól felhevült testem alá fordítottam őt, közben ajkaink és kezeink sem tartottak pihenőt. Kakukkom a farkunkat összefogta, egyszerre élveztünk el pár határozott rántás után. Lehettem volna csalódott, és akár számon is kérhetném, de tudtam, mi lenne a válasza, és bármit mondhattam volna!

– Ez csak előjáték, bonbon... Imádom!

Tisztogattam szépségem a nedvünktől, de ő már a folytatáson ügyködött, amely az állapotomat tekintve igencsak működött! Félredobtam a kendőt, amivel letakarítottam csodálatos testét, és mivel mind a kettőnk férfiassága újra dagadt,a bejáratához kezdtem pozícionálni magam. A mellkasára feküdtem, majd tágítani kezdtem. Angyalkám azonnal átkarolta a nyakam, és az előzőnél jóval lágyabban csókolgatni, harapdálni kezdett, és az előkészítésem hatásaként ficánkolt alattam.

– Csináld, bonbon! – pont időben kérlelt vagy rimánkodott nekem, ezért elváltam tőle, és azonnal fordítottam az addigi helyzetén.

Hátulról hatoltam be, és ahogy teljesen elmerültem benne, a hátához simulva a nyakát és a vállát finoman harapdálni kezdtem. Életem kéjesen nyögött, közben a csípőjével körözött, teljesen kiakasztva ezzel a mozgásával engem!

– Ahh, ez annyira jó, bonbon!

Igen, a repülős légyottunk óta én is tudom, milyen érzés, mert ő is harapdált akkor engem, míg kéjesen mozgott az ölemen.

– Tudom, édesem!

Ismét kurva nagyot élveztünk mind a ketten, és mocskosan, ragacsosan összebújva aludtunk el mind a ketten. Bátran mondhatom, méltó módon avattuk fel a kis házat! Mondjuk, már ideje is volt!

A következő reggelt – mit reggelt, szinte hajnal volt még – gyorstakarítással kezdtük, mert a három gyermek szokásához híven akármelyik pillanatban meglephetett minket! Pajtinknak mindig szokása, ha nálunk van, hogy reggel bevackolja magát közénk, és ez itt sincs másképp, viszont most már három kisfiú jön át hozzánk, és ugrál rajtunk ébresztésként!

– Jó jeggelt! – szaladt visítva a már tiszta ágyba a két szintén tiszta fickó közé az első, majd második és a harmadik gyermek. – Jól aludtatok, pajti? Én nagyon, képzeld még a nyálam is folyt!

Huu, ha tudnád, hogy a miénk is!

– Tomy, elmegyünk ma korcsolyázni?

Hiroto hajmeresztő ötlete...

– Andy, holnap meg menjünk moziba!

Na, Akio felvetése jobb, ott legalább pihenhetünk!

– És menjünk el újra az üvegkilátóba is! Lécci, maki!

Tudtam én, hogy pajti élvezte, de hogy ennyire!

Egy biztos: a három gyermek talált nekünk elfoglaltságot, ami nem is baj, hiszen szeretünk velük lenni, viszont van egy problémám, amit angyalkám ugyan tud már, csak a fiúk nem. Kurvára nem tudok korcsolyázni! Nagyon remélem, hogy nem töröm magam össze, hogy életem szerelme kezét épségben meg tudja kérni!

Hamarosan halloween lesz, életem egyik legfontosabb napja!